Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1918. szeptember

28 10. Az ülés első napján délután. 9, Dr. Vanovics János egyházmegyei felügyelő az ülést megnyitja és a kerületi közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökségen és a jegyzői karon kívül Ivánka Pál, báró Radvánszky Albert, Broschko G. Adolf, Geduly Lajos és Kaczián Jánost kéri fel. 10. Ezután beterjeszti Scholtz Gusztáv püspök következő jelentését és ennek kapcsán az esperesi jelentések alapján összeállított statisztikai kimutatásokat. A jelentésnek érdemleges határozatot kívánó részei felolvastattak. Főtisztelendő és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! Szívélyes hittestvéri üdvözletem nyilvánítása mellett van szerencsém a most lefolyt egyházközigazgatási évről szóló kötelességszerű évi jelentésemet, a viszonyok parancsolta lehető szűk keretbe szorítva, a következőkben tisztelettel előterjeszteni. /. Az elmúlt egyházi év két korszakos jelentőségű világtörténelmi esemény hatása alatt állott leginkább. Ezek egyike a jelenhez, a másika a régmúlthoz kötötte le minden érzelmi és gondolatvilágunkat. A még mindig teljes erővel dúló világháború, amely már eddig is mérhetetlen rombolást vitt véghez úgy az anyagiakban, mint különösen az erkölcsi javakban, az emberek lelki világában s amely még folyton ujabb és ujabb vér és egyéb nehéz áldozatokat követel mindnyájunktól, aminthogy rányomta bélyegét jóformán a köz- és magánélet minden irányú megnyilvánulására, úgy nem hagyta érintetlenül egyházi életünket sem. Az egyház szolgálatában állók munkája, tevékenysége az élettel s az élet mindenkori szükségleteivel, örömeivel, fájdalmaival, reménységeivel s veszteségeivel szoros kapcsolatban lévén s azokat a helyes valláserkölcsi alapra helyezni s azon megtartani, fejleszteni s illetőleg a hit által mintegy megszentelni kivánván, természetes tehát, hogy azok munkaerejének nagyobb részét a jelen számára, a háborúval kapcsolatos kötelességek teljesítése foglalta le. Óh vajha már megkönyörülne rajtunk mindnyájunkon, oly sok nemzet gyászt és Ínséget szenvedő millióin, különösen édes magyar hazánkon, a Mindenható s vajha feltámasztaná végre az annyira óhajtott áldott béke napját! A háború négy esztendeje oly sok és drága életet követelt áldozatúl annyi gyászt hozott jóformán minden családra oly sok családi boldogságot dúlt fel az egész életre s az elesett hősök után