Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1921. október

12 6. likus Szövetség felkarolására, gyülekezetenként való megszervezésére hívjon fel és buzdítson mindenkit, mert a Szövetség társadalmilag cselekszi ugyanazt, amit az Egyházalkotmány jogilag, közös hit etikailag végez: a Krisztus egységes, munkás testévé tömöríti a szétszqrt és széthullani hajlandó tagokat. A nagy németországi evangélikus egyház most folytatja a Kirchenbund megalakításának munkáját. Mi szervezetileg már egységesek vagyunk, de a szellem, a munkálkodás, az egyházépités terén is egységeseknek kell lennünk, mert egységben az erő, erőben az élet. Ennek az erőnek a megnyilvánulását, ennek az életnek a lüktetését látom én az Evangélikus Szövetségben. Ezért kérem annak erőteljes felkarolását. Az egyházi élet emelését kívántam szolgálni azzal, hogy az elmúlt évben is tettem néhány utat kerületünkben és ezenkívül is. 1920 nov. 7-én Cegléden a reformáció emlékünnepén vettem tevőlegesen részt. Ugyanazon hónapban Erzsébetfalván, ez év tavaszán pedig Kispesten erősítettem a most szervezkedő hivek gyenge gyülekezetét. 1921 április 20-án Pápán a dunántuli ref. egyházkerület uj főgondnokának, Dr. Balogh Jenő, volt igazságügyminiszternek a beiktatásán vettem részt elnöktársammal együtt, majd április 24-én Aszódon a leányiskola uj felügyelőjét Sárkány Ernő főszolgabíró testvérünket iktattam be szép hivatalába. Április 30-tól május 9-ig az eisenachi Luther-ünnepeken vettem részt és vittem testvéri üdvözletet a reformáció népének és szülő egyházának. Május 18—23 közt Kiskőrös anyaegyházát és filiáit látogattam meg, hogy a hívekben az egyház és iskolája iránt való lelkesedést és áldozatkészséget erősítsem. Hiszem, hogy ez a látogatás nemcsak nekem marad kedves emlékem, hanem magában az egyházközségben is uj, alkotó élet kezdetét jelenti. Junius 18—20-án Szarvason tartózkodtam, hogy egy kedves emlékkövet tegyek le az Isten nevének dicsőségére. Éppen erre az évre esik 40 éves fordulója annak, hogy mint ötödéves diák Szarvas földjére tettem lábamat és 30 éves fordulója annak, hogy az Isten kegyelme az evangélium szolgálatába állított. Mint a pusztában az Isten által neki kijelölt hazafelé vándorló Jákob, én is megálltam egy pillanatra a vándorúton és áldom az én megtartó Istenemet, hogy letehettem egy emlékkövet az emberszeretet szolgálatára A Szarvasi Luther Árvaház felavatása életemnek egyik legnagyobb öröme. Hála érte Istennek, aki megsegített a szarvasi egyháznak, mely alapot vetett, az amerikai testvéreinknek, kik hatalmas adományaikkal a megnyitást lehetővé tették. Augusztus 1—5. az Allgemeine Evangelische Lutherische Kirchenkonferenz Greizben, a Vogtlandban tartott gyűlésein vettem részt s vittem el egyetemes egyházunk üdvözletét. Ez alkalommal egyetemes egyházunk a Kirchenkonferenz tagjául is belépett és örömmel befogadtatott.