Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1912. január, rendkívüli

10 5. Vezéri minőségében Méltóságos úr, hivatottnak látom arra, hogy tekintélyével, befolyásával, törvénytudásával közrehatni méltóztassék, hogy egyházunk életfájának ezen sebe bekötöztessék, míg nem késő és a fának nedve a gyógyulás reményét lehetővé teszi. Az állam lássa be az 1848-"ban biztosított jogainak érvényre juttatásának elkerülhetlen szükségét, nem alamizsnák alakjában, hanem törvényhozás biztosította formában. Van, t. közgyűlés, a mi lelkészi karunkban elég ideálizmus, kalapot emelünk nemcsak azon szegény afrikai misszionárius előtt, aki olykor a legnagyobb nyomorral küzdve hősies elszántsággal a halálba is menni kész az Ur Jézus Krisztusért, de meghajtunk hazai lelkésztársaink előtt is, kik a mi viszonyaink mostohasága mellett is kész és önmegtagadó vitézei az Úrnak, tűrve, küzdve, el nem lankadva, mert maga van, egyedül áll az életben, házában magán kívül senkije, kinek boldogulásáért felelős. De, szeretett anyaszentegyházam, ha megengedted lelkészednek a családalapítást, nem lehet, nem szabad tétlenül nézned, mint küzdi a lelkész-családapa a rettenetes küzdelmét s kenyér gondjaival, mely megbénítja legjobb testi-lelki erejét a lehetetlenné teszi, hogy gyülekezetének teljes odaadással lehessen vigasztaló — az, aki maga is vigasztalan! Szegény lelkészeink anyagi viszonyai javításának gondját, kérem, vegye fel Méltóságod felügyelői gondjai sorába. Nem merek részletekbe bocsátkozni, midőn Méltóságod felügyelői működésének más pontjait is kellene említenem, mert csakis ismételnem kellene őszi közgyűléseink elé terjesztett püspöki jelentésemet. A nép- és középiskolai, a tanítóképző és theol. akadémiai ügyek nem ismeretlenek Méltóságod előtt. Ezeknek egyikére csak — engedje meg — hogy rövidesen kitérjek, ez az ev. theol. fakultás létesítésének ügye. Hálával tartozunk egyházegyetemünknek, hogy be sem várva a kerületek erre néző határozatát, már a tegnapi napon előkészítőleg foglalkozott e tárggyal. Méltóságod, e mai nappal ezen testületnek is egyik szerető tagjává válván, bizonyosan készséggel fog közreműködni abban, hogy egyházunk ezen jogosult érdeke is mielőbb testet öltsön. Az adóalapi segélynek a szabályrendelet értelmében történő felosztása, Méltóságodnak, mint a bizottság eddigi előadójának tudomásával is, sok elégedetlenséget okozott éppen a mi bányai kerületünkben azon intézkedésével, hogy oly községek, melyek a %-os számítás alapján segélyt nem remélhetnek, de a segélyre sokszor jobban, mint mások rászorulnak, e segélyben nem részesülhettek. Azon aránytalanságon, mely szerint a kerületek legnagyobbja legminimálisabb segélyben részesül, okvetlenül segíteni kell.