Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. január

14 7. 2. engedtessék meg, hogy — nem közigazgatási ügyről lévén szó — a bizottság elnöksége körleveleit és megkereséseit közvetlenül intézhesse az egyes egyházközségekhez; végül 3. miután sok egyházból azt jelentik, hogy a belmisszió megismertetése, esetleg fellendítése érdekében idegen férfiak hatásosabban léphetnének fel s miután a kerületi belmissziói bizottság tagjait évenként egy-két ízben tanácskozásra kellene összehíni: útiköltségekre és nyomtatványokra egyezer koronát bocsásson a bizottsági elnökség rendelkezésére." A ker. belmissziói bizottság elnökségének e három kérelmét a belmissziói munka intenzívebb megindítása érdekében v O a kerületi közgyűlés nagybecsű jóindulatába pártfogólag ajánlom. 2. Egyházi szempontból az év legnevezetesebb s legkiemelkedőbb eseményének kell tekintenünk mindenesetre zsinatunk mult évi deczember hó 8-án történt ünnepélyes megnyitását s az azutáni megalakulását. Előzetesen megállapított munkaterv szerint, mint tudjuk, zsinatunk első üléseiben nem is akart a tárgyalások mélyébe bocsátkozni, hanem csupán csak megjelölni további munkájának menetét s az anyagot felosztani az egyes bizottságok között. Eredményről tehát még nem szólhatunk. Említésreméltó azonban az, hogv megindította az ' o. o egyházunkat közelebbről érdeklő ügyek és fontosabb kérdések tüzetesebb tárgyalását, úgy a lapokban, mint az egyházi közgyűléseken. Nem lehet feladatom, hogy a fontosabb és az élénk vitákra alkalmat szolgáló kérdéseket e helyen felemlítsem, annál kevésbbé, hogy ezekről véleményemet akár pro, akár contra nyilvánítsam, de szívesen konstatálom, mint oly jelenséget, a mely több egyházközségben élénkebb érdeklődést hozott be az egyházi élet külső és belső építése, közügyeink állapota és intézményeink fejlesztése iránt és különösen hogy mindnagyobb teret nyer lassanként azon meggyőződés, hogy jelenlegi zsinatunkra sok igen sürgős és fontos ügy rendezése végett már szükség volt és hogy ezért is jó reménységgel nézhetünk alkotásai elé! Hogy a nagyobb kérdésekben megoszlanak a vélemények, az egyrészt természetes, de hasznos is másrészt, mert csak így domborodhatnak ki valójában a helyesebb nézetek s a viták során elhangzó pro és contra érvek súlya, csak így érvényesülhet a jobb mérlegelésénél. Csak egytől őrizzük meg lelkünket minden ily alkalommal, attól a gyanútól t. i., a mely itt-ott szintén kifejezést nyert, mintha egyeseket inkább politikai, . mint egyházi «czélzatok vezetnének törvényeink megalkotásánál. Mert csak azon meggyőződés, hogy mindnyájunk előtt egyházunk érdeke és java a legfőbb czél, biztosíthatja zsinatunk további szép és üdvös munkálkodását s csak így egye-