Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918
1915. január
15 síthetjük erőinket teljes bizalommal és megnyugvással a mun- 7. kára még akkor is, ha az némi lemondást is követel egyiktőlmásiktól. A mi közelebbről az egyes egyházközségek benső hitéletét valláserkölcsi és anyagi állapotát, továbbá az egyházak vezetésére hivatottak tevékenységét s magát az egyházkormányzást illeti, úgy e tekintetben megnyugvásunkra szolgálhatnak a vonatkozó főesperesi jelentések, a melyek minden ebbeli kérdéseimre teljesen kedvező választ adnak. Az egyházépítés munkája csendesen, minden akadály nélkül folyt. Volt ugyan arra is eset, hogy egy-egy gyülekezet békességét megzavarta az időközben megtartott lelkész- vagy más választás, de dicséretére legyen népünk józan gondolkozásának és szelídségének, az ily szenvedélyesség hullámai szépen elcsendesültek rendesen és csak egv esetben kerül az ügy a törvénykezési eljárásra. A békés-csabai presbiterválasztási ügy után felszínre kerül a szarvasi presbiterválasztás ügye, illetőleg rövid idő alatt másodízben is. Úgvlátszik, hogy a választási aktusok különösen a nagyobb egyházközségekben, a hol nagyobb számban állnak pártok egymással szemben, hovatovább mind több és több bajt okoznak az egyházkormányzatnak. Már a lelkészválasztás is, a mely ugyancsak a mult évben ejtetett meg Szarvason, igen sok kellemetlenséggel járt s a kerületi elnökség határozott fellépését provokálta, de ez már javarészben elsimult. Ezen kivételes esetektől eltekintve a kívánatos békesség megvolt, úgy hogy hitélet szempontjából hanyatlás sehol nem volt észlelhető, sőt a több egyházba behozott vallásos felolvasások, ifjúsági istentiszteletek és az itt-ott alakított egyházi jellegű egyesületek sok tekintetben elevenebb egyházi életet fejtettek ki. Népünk szívesen és szeretettel látogatja a templomot, nemcsak az ünnepi- és vasárnapi istentiszteletek alkalmával, de a hétköznapi reggeli istentiszteleteket is, különösen az adventi és böjti időszakban. Az egyházi szertartások mellőzése csakis a házasságkötésnél fordul elő, de ez is csak a bácsi és békési (nazarénusok és baptisták) egyházmegyében nagyobb számmal, míg a többi egyházmegyében csakis egy-két eset fordul elő. Az egyházak adminisztrálása ellen panasz hozzám nem érkezett, legfeljebb azon okból, hogy a hol a lelkész beteg volt vagy elhalt, nem tudtunk mindig és mindenhova helyettest állítani. A segédlelkészhiány nagyon is érezhető máris és egyelőre nincs kilátásunk, hogy a fiatalság elegendő számmal lépjen a lelkészi pályára, habár theologusaink oly támogatás-