Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

51 mely mind erősebben foglalkoztatja a lelkeket s szükségesnek tartom ezt 4. annyival inkább, mert már közvetlen szomszédságunkban, a horvátszlavon evang. egyházmegyében is kedvező talajra talált s ez az úgynevezett közösségi mozgalom = Gemeinschaf tswesen Gemeinschaf tok, melynek élén lelkészek is közreműködnek. Jam proximus ardet Ucalegon s ki tudja, nem csapnak-e át ma-holnap a mozgalom hullámai mi hozzánk is, a bácsi egyházmegyébe, a hol pedig bőven tenyész a legkülönbözőbb szektáskodás ; mely oknál fogva bizonyára senkit sem fog meglepni az, hogy hivatottnak érzem magamat e mozgalom felett bírálatot gyakorolni. A közösségi mozgalom nem épen új hajtása a vallásos életnek, amennyiben már egy pár évtized előtt kelt életre. A német államokba Angliából és Amerikából került s onnét útat talált Szerémségbe is, hol már egy század óta pietisztikus mozgalmak észlelhetők. S bizonyára eljő nemsokára az idő, amidőn a közösségi mozgalom nálunk is fel fog lépni teljes erejével s ez annyival is inkább várható, mert a talajt a methodisták már eleve elkészítették. Az úgynevezett közösségi mozgalom a laikusok mozgalma az egyház keretén belül s ezen mozgalom ereje és kiterjedése oly impozáns, aminőt a reformáczió kora óta az evang. egyházban tapasztalni nem lehetett. A theológiát s a theologiai kutatás minden vívmányát teljesen perhorreskálja s ha czélja elérésében itt-ott egy-egy theologus is támogatja, tudományos készültsége számára a vallásos közösségekben nem talál teret. A közösségek hívei leginkább a köznép, a «kisemberek» köréből toboroztatnak s ép azért annál feltűnőbb, hogy a főiskolák hallgatói között is nem kis mértékben terjed e mozgalom. Vannak azonkívül még úgynevezett hivő tanítók és tanítónők, tisztviselők s hivatalnokok között is ilyen közösségek. S érdekes, hogy minden individualizáló hajlamok mellett, ezeket a közösségeket erős szervezet kapcsolja egybe. S különösen ki van fejlődve bennök az intézményi jelleg. Evenként nagyszabású konferencziákat tartanak. Sok könyvkereskedés, könyvnyomda s meglehetős gazdag irodalom s számos folyóirat szolgálják czélukat. Ezeket szorgalmasan, ingyen is terjesztik a horvát-szlavon egyházmegyében is, különösen Beskán, Ujpázuán s Ujbánovcén és sokan olvassák nagy mohón. Jóllehet ezek a közösségek nem szakadtak el mindenütt az egyháztól, a hangulat nem valami kedvező a fennálló egyházzal szemben, de sőt inkább ellenségesnek mondható. Annak oka pedig abban keresendő, hogy a mi egyházunkban nincs személyválogatás, akárcsak az Isten előtt, elfér a buza mellett a konkoly is, kegyesek és nemkegyesek, hívők és hitetlenek egymás mellett ülnek 8 ez visszataszító a közösségek szemében, valamint szemrehányást tesznek, hogy a hivatalos egyház nem hithű pásztorokat is megtűr. A kecskéből gyakran kertész lesz, mondják. Nem tudnak továbbá megbarátkozni az egyház és az állam közötti viszonynyal, valamint azzal, hogy a lelkész minden a gyülekezetben, a szószéken, a laikusok pedig semmi hatáskörrel nem bírnak s nincs más hivatásuk a templomban, mint ülni és hallgatni. 0