Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1910. szeptember

24 . ügyelő nem tartván a törvény értelmében megfelelőknek, értve ez alatt vagy meg nem felelő tantermeket, vagy nem kellő felszerelést vagy pedig az iskolák túlzsúfoltságát, számukra a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úgy a fizetéskiegészítési államsegélyt mint korpótlékuknak az állam pénztárából való folyósítását egyszerűen beszüntette s mivel az illető egyházak sem a fenforgó kifogásolt iskolai hiányokon segíteni nem bírnak, sem tanítóiknak a törvény szerint őket jogosan megillető járulékaikat fizetni nem tudják, a szegény tanítók abban a kényszerhelyzetben vannak, hogy saját hibájukon kívül számukra beszüntetett járulékaikat az egyházon esetleg per útján is vegyék meg. Hát mindent elkövettem, hogy ezen baj megelőztessék, így különösen a pitvarosi és nagylaki iskoláinkra vonatkozólag, de nem sok reménységgel arra nézve, hogy a nm. vallásés közoktatásügyi minisztert a fenti iskolákra vonatkozó államsegélyeket beszüntető rendeleteinek visszavonására bírjam s így nem marad más hátra, mint hogy az illető egyházak vagy hozzák iskoláikat a törvénynek megfelelő állapotba, vagy pedig a per elkerülése czéljából is fizessék ki a tanítóikat jogosan megillető járulékokat. 31. Baj az is, hogy egyes egyházaink mint iskolafentartók szembehelyezkednek a kir. tanfelügyelővel, illetőleg a vármegyei közig, bizottságoknak a törvényben biztosított intézkedéseivel; így pl. a békéscsabai, mezőberénvi I. ker. és tótkomlósi egyházak, a melyek iskoláik nyelvek szerinti törzskönyvelhetését akadályozzák meg olyképen, hogy minden figyelmeztetés ellenére iskoláik egy részének tannyelvét következetesen vegyesnek kívánják tekinteni, holott a törvény vegyes tannyelvű iskolát nem ismer s így ezen iskolák nem törzskönyvelhetők. A törvény világosan megmondja, hogy azon iskolák, a melyekben — mint Békéscsabán, Mezőberényben és Tótkomlóson a vallástanon és az anyanyelven kívül minden többi tárgy magyar nyelven taníttatik, az ilyen iskolák magyar nyelvűeknek tekintendők. — Mind hiába! Sem tótnak, vagy németnek nem akarják az említett egyházak iskoláikat nyilvánítani, de magyarnak sem, úgy hogy kénytelen voltam e kérdésben a kerületi tanügyi bizottság véleményét kikérni s lesz szerencsém ezt a közgyűlés folyamán előterjeszteni. 32. A szarvasi, most már átvett kerületi tanítóképző-intézetünkre vonatkozólag van szerencsém a következőket jelenteni: Ezen intézetünk a fejlődés útján van. Az intézet új igazgatója, Nikelszky Zoltán, a kit az intéző-bizottság a tiszai kerület eperjesi tanítóképző-intézetének egyik rendes tanári székéről hívott el és választott meg szarvasi tanítóképzőnk igaz-