Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1909. szeptember

100 53. melyeknek természetszerű folyománya csak iskoláink államosítása s egyházunk érdekeinek sérelme lehet. Nem vonjuk kétségbe az államnak azt a jogát, hogy közegeivel a jövő nemzedék neveltetését ellenőrizze s a hol érdeke kívánja, — a szerzett jogok tiszteletben tartása mellett,— befolyását érvényesítse; de az ellen határozottan tiltakozunk, hogy' alkalmazottai gyermekeinket oly cselekményre kényszerítsék, a mely vallásos meggyőződésünkkel, erkölcsi fölfogásunkkal ellenkezik. Azt hittük, rég eltűnt már az az idő, a mikor híveinket idegen egyház ünnepeinek megtartására kényszerítették és íme a pesti egyházmegye alesperese jelenti, hogy Grézló János, volt kecskeméti kir. tanfelügyelő, a községi iskolák igazgatóit utasította, hogy a specziális róm. kath. ünnepeket szünettel üljék meg. Hiába emelte föl tiltakozó szavát a kiskőrösi dékánus, hiába hivatkozott arra, hogy a kiskőrösi iskolák tanköteleseinek 100%-a ág hitv. ev. vallású, Grézló konokul ragaszkodott törvénytelen intézkedéséhez, igaz, hogy rendeletét liberálisabb gondolkozású utóda hatályon kívül helyezte, minket azonban a hivatalbeli utódnak e tiszteletreméltó eljárása ki nem elégíthet. Nehogy említett kir. tanfelügyelő új állomáshelyén kifogásolt rendeletét megújítsa s hogy egyházunkat az ily túlkapások ellen megóvjuk, a pesti egyházmegye föliratilag fordult a vall. és közokt. magy. kir. minisztériumhoz s föliratának támogatását kéri. E föliratot a kerületi iskolai bizottság meleg ajánlásával kérem a kerületi közgyűlés elé terjeszteni. Annál könnyebben s hathatósabban tehetjük ezt, mert az 1868. évi LIII. t.-cz. 19. §-a úgy intézkedik, hogy „egyik felekezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallásfelekezetbeliek ünnepeit megtartsák, vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától is tartózkodjanak" s ennek szellemében a kultuszminiszternek 1901. évi május 21-én 32,055. sz. a. kiadott és az állami elemi iskolák gondnokságaihoz intézett utasítása 38. §-ában az ünnepek megtartása tárgyában ekkép intézkedik: „Az egyes felekezeteknek egyházi ünnepnapjain az áll. elemi iskolai gondnokság azon napokra, melyeket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg mint iskolai szünnapot igénylő egyházi ünnepeket megjelölt, az illető felekezethez tartozó tanulóknak iskolai szünetet engedélyezhet a nélkül, hogy a más felekezetekhez tartozó gyermekekre nézve a tanítás szünetelne. Ha pedig az iskola növendékeinek 70%-a, vagy ennél több, az illető felekezethez tartozik, az esetben az egész iskolának, illetve egész osztálynak szünetet engedélyezhet." Ebből világos, hogy róm. kath. ünnepnapokon még állami iskolákban is csak akkor szünetel teljesen a tanítás, hogy ha a tanulóknak 70%-a róm. kath. vallású.