Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1909. szeptember
17 kultuszminiszteri leiratok, ennek pedig a híveknél az a követ- 4. kezménye, hogy lohad a kedv, lankad az egyházhoz való ragaszkodás. Ilyen helyeken azután nem kell egyéb, csakhogy <a lelkész se álljon hivatása magaslatán s akkor csakhamar beáll az egyház és vallás iránti közöny, sőt az egyháztól való szabadulási vágv. Mindezen fenti bajokkal szemben míg egyrészről magam a legfelsőbb helyen is, a megyéknél is iparkodtam egyházunkat kellő védelemben részesíteni, másrészt az egyház és a hívek közötti viszony megszilárdítását abban látom, ha a lelkészek a vezető világiakkal karöltve fognak fáradozni az egyházi élet felvirágoztatásán, a lelkészek íőleg a protestáns öntudat felébresztésén, megerősítésén mindenütt és nlinden alkalommal! A lelkésztestvérek legeltessék buzgóan a Krisztusnak nyáját, őrizzék és védelmezzék a külső és belső veszedelem ellen. Ne maradjanak tétlenül a bajokkal szemben, ne elégedjenek meg csupán a vasárnapi igehirdetéssel, hanem használjanak fel minden alkalmat arra, hogy a nép ezreit tartsák meg ág. hitv ev. egyházunk iránti hűségében. Alapítsanak minden gyülekezetben jótékony nőgyesületeket, ev. dalárdákat, népkönyvtárakat ; tartsanak a téli estéken vallásos felolvasásokat és a hol csak lehet, hozzák be az ú. n. diakonissza-intézményt a szegények és betegek ápolására. Szóval legyenek igazi lelkipásztorai az ő híveiknek, mert a mint a hívek, a lelkészre bízottak azt fogják tapasztalni, hogy az ő lelkészük, az ő igazi gyámolítójuk, az ő védelmezőjük, az ő gondozójuk, az ő legjobb barátjuk, az ő igazi apostoluk: e tudat az egyházhoz való ragaszkodásukban fogja őket megerősíteni s képesekké fogja őket tenni az ellentállásra mindenféle bajokkal szemben. 7. Éppen azért, hogy híveink vallás-erkölcsi gondozásáról, lelkészeink e tekintetbeni tevékenységéről meggyőződést szerezzek magamnak, felkértem kerületünk mélyen tisztelt espereseit, hogy tegyenek jelentést az általuk teljesített egyházlátogatásokról s főleg arról, hogy lelkészeink a hívek gondozása körül mennyiben használták fel az ú. n. Petrovics-féle „Utasítások"-at. Ha az esperes urak és lelkésztestvérek erre vonatkozó jelentéseit olvasom, szívem örömmel telik el, mert e jelentések arról győznek meg, hogy a lelkészek legnagyobb része hűséges őrállója az ő gyülekezetének, az esperesek pedig az ő egyházmegyéjüknek. Bátran és igazi hűséggel iparkodnak megtartani azokat, a kiket az Tsten reájuk bízott, úgy hogy nyugodt lélekkel adhatnak majd számot egykor az ő sáfárkodásukról ama legfőbb számvevő előtt. Különösen nyilvánult a lelkésztestvérek ezen őrállása, lelkipásztorkodása a lélekhalászatnál. az át- és kitéréseknél. 2
