Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1909. szeptember

12 a nyugalombavonulást s a kik ezen egyetemes közgyűlésre is csak azért jöttek el s várták fel-felcsillanó, égő szemekkel, hogy mit fog határozni sorsuk felett a fiatalabb gárda — mondom — lélekemelő fenséges mozzanata volt az egyetemes közgyűlésnek ama pillanata, melyben a fiatalabb gárda, főleg a nagyobb fizetéssel bíró s így a tervezettnél nagyobb nyugdíjigényt formáló lelkésztestvérek elhallgattatták érdekeiket s hogy az öregebbek nyugalomba vonulhassanak, egyhangúlag elfogadták az egyetemes nyugdíjintézetnek immár életbeléptetett mostani szervezetét. De az egyetemes nyugdíjintézet mostani szervezetének életbeléptetésével nemcsak a nyugalomra már is érdemesekké vált elaggott és arra vágyódó lelkésztársak szivébe szállott a megnyugvás érzete, de beköszöntött az örömhírrel a gondviselés angyala valamennyi lelkészi családhoz, minden parochiába . . . Hiszen nem kell többé remegnie a lelkésznek, mint családapának, hogy mi lesz övéivel, ha majd talán idő előtt magához szólítja őt az Úr, vagy ha valamely szerencsétlenség által idő előtt munkaképtelenné válik, hiszen biztosítja tisztességes megélhetésüket az egyetemes nyugdíjintézet áldásos jótéteménye. S ezen körülmények indítsák lelkésztestvéreimet a fokozott buzgóságra, hűségre hivatásuk betöltésében, lelkipásztori ténykedéseikben s mély hálára az isteni gondviselés iránt. Az egyetemes nyugdíjintézet jelenlegi szervezete azonban más tekintetben is nagyfontosságú intézmény s jó reményeket támaszt egyházunk jövőjét illetőleg más tekintetben is. Tapasztalati tény ugyanis, hogy sok kiváló tehetségű középiskolát végzett itjút tartott vissza a papi pályától éppen a megkívánt képzettséggel arányban semmiképen sem állott papi javadalmazás és a papi család jövőjének bizonytalansága. Meggyőződésem szerint az egyetemes nyugdíjintézetnek jelenlegi rendezése és így a családalapításnak biztosabb alapokra fektetése hozzá fog járulni ahhoz, hogy mind többen és többen fognak a papi pályára lépni ifjaink közül s ezek között mind többen lesznek olyanok, a kiknek a papi pályára való lépése nyeresége lesz egyházunknak, holott más körülmények között más pályára mentek volna. Mindezekből látható, hogy az egyetemes nyugdíjintézetnek a mult évi egyetemes közgyűlésen elfogadott mai szervezete, mely a lelkészek legnagyobb részénél a nyugdíjigény kielégítését illetőleg a legvérmesebb reményeket a mult állapotokhoz viszonyítva messze felülmulta s a mely szervezet igazán gondos, körültekintő s egyházunk igen tekintélyes tagjának elaborátuma, nagyon fontos intézménye közegyházunknak s ha nem is elégíti ki teljesen az egész fizetés biztosításával