Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

167 Vallástanban az iskolásokat a lelkész oktatja heti két órában. A konfirmandusokat szinte ő készíti elő a nagyböjtben napi egy órában. Konfirmáczió húsvét utáni I. vasárnap tartatik. ~ Adóssága van az egyháznak 7500 korona. Segélyt kapott a magas horv. kormánytól 1000 K-t, a báró Baldácsy-alapítvánvból 60 K-t, kerületi gvámint.-től 60 K-t, Gusztáv Adolf közp. elölj. Lipcséből 234 K-t, Gusztáv Adolf főegylettől Stuttgartból 93 koronát. A lelkész kapott a báró Baldácsy-alapítvánvból 100 K-t, pasztorizáczióra 100 koronát. Grk. A viszonyok nem változtak, vagy csak igen kis mértékben, de mégis észrevehető a híveknél az a törekvés, hogy valamihez jussanak, a mennyiben az évi közgyűlésen egyesek tudakolták, hogy miként szerezhetnének harangokat, én azonban egyelőre nem tanácsoltam, hogy új adósságot, illetőleg kivetést csináljanak, míg a régi adósságuk nincs letörlesztve. Soljani. Ézen fiókegyház állapota nehezebbé lett az által, hogy a közjegyző, kire a vett ház átíratása volt bízva, hibát követett el s így az egyháznak többet kell fizetnie, mint a mennyi kialkudva volt. Másrészt az elégedetlen kisebbség, nem hogy belenyugodott volna, de még folyton lázong s ijesztget másokat is s gyalázza az esperest, a lelkészt, a miért perbe is kellett fognunk egyeseket. De hogy ne gondolják, hogy lelkész létemre bosszút akarok állani rajtok, az utolsó tárgyalásra, a mikor el lettek volna ítélve, nem jelentem meg. Az egyház is békességes törekvésnek adta jelét, a menynyiben 16 K végett, mely a volt gondnoknál, Maczkó Sámuelnél maradt, nem akart perlekedni. Jobb igazságtalanságot tűrni, mint cselekedni. Ezt ők nem látják be, mert a gonoszság megvakítja őket s kilépésre készteti az egyházból, hogy ne Kelljen fizetniök, ezzel azonban ők nem sokat nyernek, mi pedig ki fogunk tartani. Ezen, valamint Grk fiókegyháznak is nagyobb segélyt kellene nyújtani, hogy helyzetük könnyíttessék. Soljani kapott valamit, 50 K esperes úr útján, 24 K esperes gyámintézettől. A kerülettől, a hová szinte benvujtottuk kérvényünket, semmit. Kértünk a magas horvát kormánytól is, talán csak ad valamit. De még jobban kell azon legjobb segítőnek segedelme, ki hitünkben erősítsen, hogy keressük mindenek előtt istennek országát. Lackó János, ev. lelkész. \ -