Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1905. május

5 2. A közgyűlés tagjai az istentisztelet után a gyűlésterembe vonulván, elnöklő felügyelő úr a közgyűlés tagjait szivélyesen üdvözölvén és bizodalmát fejezvén ki, hogy a püspökválasztás gyakorlásánál kellő higgadtság és az evangeliumi szellem fogja vezérelni a gyülekezeteket, a közgyűlést megnyitja. 3. Püspök úr ekkor felemelkedvén helyéből, ékes szavakban emlékezik meg azon magas kitüntetésről, melyben Zsilinszky Mihály ker. felügyelő úr érdemei elismeréseid részesült, midőn Ö Felsége őt valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki és a gyűlés tagjainak élénk helyeslése mellett azon hő óhajnak adott kifejezést, hogy a felügyelő úr Ő Nagyméltósága még hosszú éveken át hasonló testi és lelki erővel szentelhesse nagy tudását egyházának és különösen a bányakerületnek. Elnöklő felügyelő úr hálatelt szívvel mond köszönetet a gyűlés részéről megnyilvánult ezen kedves megemlékezésért és miután egész életében sem állást sem kitüntetést sohasem keresett, annál jobban esik neki ezen kitüntetés, melyet nem annyira az ő szemétének, mint inkább az általa elfoglalt állásnak tulajdonít, biztosítja a kerületet, hogy az egyház érdekeit ezentúl is legjobb tehetsége szerint előmozdítja. 4. Ezután újból püspök úr emelkedik fel szólásra és midőn utal arra, hogy a mai rendkívüli közgyűlés összehívásának indokát ő szolgáltatta azáltal, hogy agg koránál fogva nem érzi magát már képesnek arra, hogy püspöki kötelességeit kívánsága szerint elvégezhesse és így kötelességének tartotta, hogy ezen díszes állásáról, melyet a kerület egyházainak bizalmából majd 15 év előtt elnyert, a kerületi felügyelő úrhoz intézett levélben lemondjon, oly fenntartással, hogy az új püspök beiktatásáig a püspöki teendőket még legjobb tehetsége szerint el fogja látni; most, midőn ezen lemondását itt a gyűlés színe előtt is szavakkal ismételi első sorban hálás köszönetét fejezi azon bizalomért, melyben hosszú papi pályáján, a mely alatt az egyházi hivatalok összes fokozatait végig szolgálta, a kerület és paptársai részéről részesíttetett és különösen azon kegyes támogatásért és tanácsokért,f melyekben nehéz feladata közben a kerületi felügyelő úr részéről folyton részesíttetett. Egyúttal kéri a kerületi gyűlést, hogy beteges állapotára való tekintettel őt a gyűlésen való további részvétel alól felmenteni szíveskedjék. A kerületi gyűlés részéről agg főpásztora iránt újból és újból megnyilvánuló elismerés lecsillapulta után kerületi felügyelő úr kifejezést ad a kerület bánatának szeretett püspökének visszavonulásán; de kijetenti, hogy most még nem búcsú-