Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1887. szeptember, október

10 1870-ben a felekezeti iskola községivé alakíttatott, mi legutóbbi években némi békétlenség és súrlódásra szolgált alkalmul. A szelíd lelkületű lelkész, Jeszenszky Nándor hűségesen szoH^ gál 12 év óta e 3 nyelvű egyházban. A vasárnapi istentisztelet hiányos látogatásának okai: a vasárnap reggeli hetipiacz és a politikai hatóságok hivatalos órái. Különben a gyülekezet erkölcsi állapota kielégítő. A hívek közül rabok nincsenek. Az augusztus 22-ikén tartott egyházi közgyűlésen előfordult panasz, mely szerint a szülők egy része nincs megelégedve az iskolai vallásoktatással, úgy intéztetett el, hogy ezentúl hetenkinti 2 óra helyett 6 óra fordítassék a vallásoktatásra s ezen tanítással Szilvási János tanító bízatott meg, kit is ezért azon föld haszonélvezete illet meg, melyet mint hitfelekezeti tanító birt. A rendben talált egyházi levéltárban hiányozván az 1836-ban és 1862-ben tartott canonszerű látogatás jegyzőkönyve, ezek utólagos beszerzése meghagyatott a lelkésznek. Ilajdusiczán (Istvánfalván), — 1. sz. 1083. — Ide 1824-ben Nyitra és részint Bácsmegyéből 50 ág. h. evang. család érkezett gyülekezetet alakítva; egy évre rá levitát alkalmazott. A szerződési telepesek váltakoztak s a kiköltözöttek helyét új beköltözők, Nyitrából jött telepesek váltották fel, a mikor 500 lelket számlálva anyagyülekezetté alakultak, rendes lelkészt választottak. 1838. és és 1839-ben bácsmegyei, német ajkú hívek telepedvén ide, tanítót is hoztak magukkal. Az egyház fejlődése az 1844—45-iki évben vett jobb fordulatot, a mikor a templomépítéshez tőkét kezdett gyűjteni s ezt úgy eszközölte, hogy a Damaszkin uraságnak tett szolgálatok fejében néhány holdnak jövedelmét templomépítési alapul kijelölte s ezen tőkét gyarapította, míg 1862. s 63-ban a templom felépíttetett. 1870-ben a német iskola községivé lett, a szláv iskola azonban felekezeti maradt. A hívek -- jelenté Kolényi Emil lelkész -- kivéve a sátoros ünnepeket, a vasárnapi istentiszteletet csak gyéren látogatják; az erkölcsi állapot sem a legjobb, bárha rab egy sincs. Rendeltettek a következők : hogy az egyház szent edényeire a megszereztetési év és a tulajdonos egyház neve rávésettessék; a farsang idején szokásban levő több napi lármás ünnepléstől tartózkodjanak ; az isteni tiszteletet szorgalmasabban látogassák. Nem különben ajánltatott a híveknek, hogy a lelkész díjazását egy czélszeriibb adókulcs alapján : készpénzzé változtatva, a lelkész az egyházi pénztárból — hátralék nélkül — kapja fizetését s az egyház tartaléktőkét szerezni iparkodjék. A rendezett levéltárban hiányzó 1836-ki canonszerű látogatás jköny ve utólag megszereztessék, s végül, mivelhogy a tót tanító fizetésének csekélysége miatt gyakran változik, ennek tisztét leginkább maga a lelkész végezze, magától érte-