Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1880. október

27 Én még a mult oktoberben írtam a nógrádi főesperes úrnak, kérdezve öt, mi történik az emlírett egyház ellátása dolgában? Ismételten november és december hónapban, aggódva az egyház sorsa felől s ismerve viszonyait, irtani a főesperesnek, hogy szerintem az egyház rendes lelkészszel való ellátásáról gondoskodnia és azt szorgalmaznia kell. Ő levelemet az alesperessel közölte s ez december utolsó napjaiban, nekem válaszolt, s teljesen egyetértve a főespereshez intézett levelemben érintettekkel, szinte legtanácsosabbak nyilatkoztatja, hogy az elszerencsétlenedett helyébe rendes lelkész választassék. Nekem egyéb befolyásom a további eljárásba nem volt, de igenis magát a lelkész választást megelőző hétben hozzám jöttBansell atyja, arra kérve, mivel úgy sem lesz más mint az esperességi káplán az egyház választottja, irnék az

valesperes úrnak, hogy ne rendes lelkészt, de administratort választasson. Én, tekintve azt, hogy a csak imént általam felszentelt jelöltre nézve — ha csakugyan ő választatnék — az administratori állás is megfelel — ez értelemben írtam s tanácsoltam, hogy ha az egyház egyedüli jelöltje Solcz András, akkor őt csupán administratornak választassa. — Hogy miért nem követte az alesperes ezen nézetemet, nem tudom; a mit ha tesz, megakadályoztatja -— netalán— azon botrányt, melyet az egy protestáns pap" aláírással a politikai hírlapban közzé tett czikk okozott. — Én személyemet illetőleg teljes elégtételt nyertem ugyan azon nemes férfin nyilatkozatában, a ki az „egy protestáns pap" illetlen és durva támadását, a • nógrádi esperességi gyűlés alkalmával megróvta; miért is ő nagyságának Veres Pál urnák, mély hálával le vagyok kötelezve; de, hogy ily sértő bántalomtól meg legyen óva a superintendensi hivatal, kérnem kell az esperes urakat, hogy a hozzájok intézett hivatalos ugyan, de nem „az illetéktelen közönségnek" szántakat, könnyedén ne bocsássák a hírlapok hasábjaiba. Külömben az én meggyőződésem most is az, hogy a ki oly mérvben esett lelki homályba, hogy magát önyilkossági maniában oly módokon kivégezni megkisérlette, — az oltár elé többé nem mehet, legkevésbbé azon egyházban, azon hivek elé, kiknek köztudomására követte el végzetes tettét. Meghalt az még pedig oly halállal, a melytől hogy mindnyáját az Isten óvja, fohászkodunk „szabadíts meg a gonosztól"! Antalfalva Bánátban egy év óta lelkészt nélkülöz. A lelkész választási szabályok szerint ez lehetetlen volna, ha az intéző esperességi közegek szigorúan azokhoz tartanák magokat. A Hódm. Vásárhelyi egyházban több mint egy éve a hívek közt békétlenség és torzsalkodás ütött ki. A békési esperességi gyűlés még tavaly itélt s mint mindenkor a vesztett fél nem elégedett meg sőt