Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-04-22 / 16. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. március 22. 10. szám. Előfizetési ár: Egész évre 10'— K Fél évre . 5'— K Megyed évre 2 50 K Egyes 5Z. ára 0 20 K Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhi­vatal KOSSUTH LAJOS­utca 58. szám. KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. Kéziratokat a szer­kesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatá­sokat és reklamáció­kat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán : 15. A hős anyák. A főtiszt odalépett a telefonhoz — igy olvastuk, olvassuk, nap, mint nap — s tovább adta a parancsot : -— A tüzérség reggel öt órakor koncentrikus tüz alá veszi az ellenség magaslati állását. A tüzérségi előké­szítés után reggel hat óra és 15 perc­kor indulnak el az első rohamoszlo­pok és .. . És a rohamoszlopok elindulnak. Vájjon ki tudja helyesen értékelni ezt a mondatot ? Vájjon ki tudja, mennyi kin és gyötrelem, mennyi fájdalom és szenvedés, mennyi romlás és pusztu­lás rejlik e — fájdalom ! — közhellyé koptatott szavak mentén. És ugyanak­kor, amikor, az üzenet, a kérlelhetet­len halálos itélet — hol kegyelmi kér­vénynek sincs helye — emberek sor­sának beteljesülése, amelyet ugv hívnak, hogy parancs, dönt és végez, talán ugyanabban a percben valahol messze, messze, tul hegyeken és folyókon, va­lahol egy szobában, amelynek képe mindig ott kisért előttünk a pihenő fedezék lélekölő csendjében és a küz­delmek heves tobzódásában : ott a szobában, amely felé vágyaink száll­nak, talán e percben gyullad meg a mécses a szent kép előtt s borul buz­gón térdre egy szegény, megviselt, öreg asszony ... Az édes anya . . . Akik ott fent halálos útnak indul­nak — férfiak. Férfiak, akik többé­kevésbbé leszámoltak már életükkel, férfiak, akik tudják, mi vár rájuk, mit hozhat a következő perc, amely talán már az lesz, az a végzetes, amelynek rémes képe ott lappang az agyvelő furcsa tekervényei között. De akit ott­honhagytunk, az a szent asszony, az édes anya, nem akar, nem tud szá­molni a gondolattal, hogy a fiu, az ö fia, vér a véréből és hus a húsából nyomorultan elpusztulhat, ott marad­hat élet nélkül elterülve szomorú, gyű­lölt és átkozott lengyel mezőkön, vé­res kraszti sziklán . . . Hősies küzdelemmé, véres, nagy harccá teszi az anyák életét ez a szörnyű »talán«, ez a fantasztikus kí­nokkal teli bizonytalanság. Kitüntetést érdemelnek ők épp ugy, mint a fiuk, akiket odaadnak, föláldoznak a nagy ügyért. Minden harcos, aki kivette ré­szét a küzdelemben, királyunk akara­tából megkapja a Károly csapatkeresz­tet. Milyen nagyszerű, milyen szép el­határozás lenne, ezt a kitüntetést meg­adni azoknak is, akik amúgy is viselik a keresztet, a mártirium fájdalommal teli szent keresztjét! Hordhassák az anyák is, akik fiaikat adták oda, a Károly-keresztet ! Hogy ragyogna, hogy fénylene az az ö mellükön s mennyi diszt, mennyi méltóságot, mennyi tisz­teletet adnának ők, a hős anyák, a kitüntetésnek ! A Balaton magas vízállása által okozott gazdasági károk Keszthely vidékén. A mult vasárnapi számban rtiegjelent kis cikkem kapcsán tájékoztatóul óhajtom vázolni azon nagy mezőgazdasági kárt, melyet a Balaton magas vízállása a keszthelyi öböl környékén okozott. Miután ezen károsodás csak csekély hányada azon óriási kárnak, mely az egész Balaton mentén származott s ha még hozzászámítjuk a milliókra menő károkat, a melyek fürdőtelepeinkben vannak, fogalmat alkothatunk a közgazdasági kár nagyságáról és érthetővé válik az elkesere­dés a mi az egész balatoni érdekeltséget el­fogja, különös tudatával azon körülménynek, hogy ezen kár felerészbeu a vétkes mulasz­tásnak tudható be, a mellyel nemzetünk éle­tében oly fontos és rendkívül értékes Bala­tonunkat kezelték. Némileg enyhíti a mulasztást azon kö­rülmény, miszerint az elmúlt 3 év csapadék­mennyisége a normális átlagot tetemesen felülmulta, de per absolute mégsem menti a hivatott tényezők huza-vonáját a Sió-csatorna végleges rendezése körül, annál kevésbbé, miután arra már 13 évvel ezelőtt határozott Ígéretet kaptunk és ha annak megvalósításá­hoz a nagy és fontos érdekekre való tekin­tettel annak idején hozzáfogtak volna, nem állott volna be ép a háború folyamán — mi­dőn minden talpalatnyi föld termésére szük­ségünk van — azon sajnálatos állapot, mely miatt most szenvednünk kell. Nem menti te­hát az intéző köröket azon körülmény, melyre most hivatkoznak, miszerint a Sió­csatorna végleges rendezését a háború foly­tán előállott munkáshiány késlelteti. Tudvalevőleg Keszthely környéke egyike a legfontosabb és legkiterjedtebb állatte­nvésztő vidékeknek, nemcsak Z^lavármegvé­J OJ ben, de talán az egész Dunántulban is. Az állattenyésztés felvirágozása körülbelül 20 év óta vehető észre, a mely időponttól kezdő­dik a marhaárak emelkedése egyrészről, a tejszövetkezetek megalakulása másrészről. Azon községek, melyeket Keszthely ér­dekkörében felemiitettem a következők : Keszthely, Alsópáhok, Szentgyörgyvár, Héviz­szentandrás, Sármellék, Égenföld, Zalaapáti, Esztergál, Szabar, Rada, Zalavár, Balaton­magyaród, Sávoly, Vörs, Balatonszentgyörgy, Keresztúr, Balatonberény. Ezen községek állatállománya hozzávetőleges becslés szerint a háború előtti évben 20.000 darabot tett ki. Ezen állatállományból ma sehogyan sincs meg több mint 12.000 darab. A hiányzó 8000 darabból, legalább 4000 darab métely­kórban pusztult el, 4000 darab részint kény­szereladása kei üli, mint mételykónai fertő­zött, másrészt pedig takarmányhiány miatt adatott el. A Balaton áradásának terhére számithatunk tehát legalább 6000 darab álla­tot, a melynek átlagértékét csak 800 koronát véve fel, az emiitett 17 község kárát elpusz­tult állatok értékében, kerek 5 millió koro nára tehetjük ezideig. Rétek és legelőkben okozott károkat következőkép becsülhetjük. Keszthely határá­ban használhatatlanná vált ca., 700 kat. hold, Alsópáhok határában 200, Szentgyörgyvár 100, Hévizszentandrás 50, Sármellék 1200, Égenföld 1000, Zalavár 1000, Zalaapáti 200, Esztergál 100, Szabar 100, Rada 300, Bala­tonmagyaród 1200, Sávoly 400, Vörs 1000, Balatonszentgyörgy 700, Keresztúr 200, Be­rény 150 kat. hold, összen tehát 8600 kat. hold, a mely területekből 3600 kath. hold rét ( 2/ 5) és 5000 hold legelőt ( 3/s) jelent. A 3600 hold rét hozamát átlag 20 méter­mázsára véve fel, ez 72.000 métermázsa ta­karmánynak felel meg, melyet 10 koronába számítva (ma legalább 25 — 30 korona) kitesz 2 év alatt 1,440 000 koronát, az 5000 hold legelőre pedig 5000 darab marhát számítva legelőre, darabonkint 40 korona értékben, kitesz 2 év alatt 400.000 koronát. Ez volna tehát a közvetlen veszteség, a melyet az emiitett 17 község az elmúlt 2 esztendőben szenvedett. A közvetett kár, a melyet az ál­lattartás csökkenése trágyázás hiányossága folytán a szántóföldekben okozott, legalább 600.000 koronára tehető. E 3 összeget ösz­szeszámitva, a kár legalább 8,000.000 koro­nát teszen ki. Legsúlyosabban érinti a veszteség Sár­mellék és Égenföld községeket, előbbinek kb. 500 kat. holdnyi községi legelőjére már 2 év óta nem lehet kihajtani ; utóbbinak pedig összes legelői és rétjei viz alatt vannak és az egész községben alig 100 darab állat van, a vizáradás előtti 500 darab szarvasmarhá­hoz képest. Ezen felsorolt károk kizárólag a Bala­ton magas vízállásának tudhatók be. Azért jegyeztem ezt meg, nehogy valaki azzal vá­doljon, hogy a Zala árvize által okozott ká­rokat is a Balaton magas vizének a rová­sára írom. Ugyanis a Zala-folyó, melynek szabályozása szintén évtizedek óta kivitelre vár, mely dolog azonban inkább az érdekelt­ségen múlik, évenkint elszokott önteni 10 — 12.000 holdnyi területet, mely. árviz azonban legtöbbnyire a tavaszi hónapokra szorítkozott, ugy, hogy a rétek és legelők nyár folyamán használhatókká váltak, sőt az áradások által lerakott iszap az elöntött területeket meg is trágyázta', azok terméserejét annyira fokozta, hogy e/által a holdankinti 40—50 métermá­zsa szénahozam nem is tartozott ritkasá­gok közé. A Balaton mai vízállása, a mely a normális niveaun felül kb. 150 cm. magasság körül van az egész Balaton mentén (miután a keszthelyi öböl és kis Balaton környéke legtöbbet szenved) laikus számítás szerint is legalább 30.000 hold olyan területet boritel, a mely területek mezőgazdasági üzem alatt állottak s igy mindem cm. áradása a Bala­tonnak 200 kat. holdnyi területveszteséget jelent, a melyet 2/s rét és 3,ő legelőnek ér­tékelve, minden centiméter áradás legalább 20.000 korona veszteséget jelent a balaton­menti gazdaságoknak. Érthető tehát a feljajdulás, mely a gazdáknál megnyilvánul és különösen köte­lessége a kormánynak, hogy a Sió rendezése körüli mulasztásokat sürgősen megszüntesse, 11 - • - U- . <„ „ . „ D1 „ + • Illet C1MVU1 litl ÍXÍ. 14 l^uiatwlll halászati r. t. érdekébe ütközik is. A Sió-zsilip kezelési szabályzat szerint ugyanis május hóban (a balatoni halak ivar­zása idején) a Sió-csatorna lezárva szokott lenni, hogy netán beálló apadás a halpetéket meg ne semmisítse. Miután ezen egy hó alatt még a jelenlegi Sió szelvény szerint is apaszt­hatnánk a Balaton vizét 11 cm.-rrel, igenis

Next

/
Thumbnails
Contents