Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1917-04-22 / 16. szám
XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. március 22. 10. szám. Előfizetési ár: Egész évre 10'— K Fél évre . 5'— K Megyed évre 2 50 K Egyes 5Z. ára 0 20 K Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 15. A hős anyák. A főtiszt odalépett a telefonhoz — igy olvastuk, olvassuk, nap, mint nap — s tovább adta a parancsot : -— A tüzérség reggel öt órakor koncentrikus tüz alá veszi az ellenség magaslati állását. A tüzérségi előkészítés után reggel hat óra és 15 perckor indulnak el az első rohamoszlopok és .. . És a rohamoszlopok elindulnak. Vájjon ki tudja helyesen értékelni ezt a mondatot ? Vájjon ki tudja, mennyi kin és gyötrelem, mennyi fájdalom és szenvedés, mennyi romlás és pusztulás rejlik e — fájdalom ! — közhellyé koptatott szavak mentén. És ugyanakkor, amikor, az üzenet, a kérlelhetetlen halálos itélet — hol kegyelmi kérvénynek sincs helye — emberek sorsának beteljesülése, amelyet ugv hívnak, hogy parancs, dönt és végez, talán ugyanabban a percben valahol messze, messze, tul hegyeken és folyókon, valahol egy szobában, amelynek képe mindig ott kisért előttünk a pihenő fedezék lélekölő csendjében és a küzdelmek heves tobzódásában : ott a szobában, amely felé vágyaink szállnak, talán e percben gyullad meg a mécses a szent kép előtt s borul buzgón térdre egy szegény, megviselt, öreg asszony ... Az édes anya . . . Akik ott fent halálos útnak indulnak — férfiak. Férfiak, akik többékevésbbé leszámoltak már életükkel, férfiak, akik tudják, mi vár rájuk, mit hozhat a következő perc, amely talán már az lesz, az a végzetes, amelynek rémes képe ott lappang az agyvelő furcsa tekervényei között. De akit otthonhagytunk, az a szent asszony, az édes anya, nem akar, nem tud számolni a gondolattal, hogy a fiu, az ö fia, vér a véréből és hus a húsából nyomorultan elpusztulhat, ott maradhat élet nélkül elterülve szomorú, gyűlölt és átkozott lengyel mezőkön, véres kraszti sziklán . . . Hősies küzdelemmé, véres, nagy harccá teszi az anyák életét ez a szörnyű »talán«, ez a fantasztikus kínokkal teli bizonytalanság. Kitüntetést érdemelnek ők épp ugy, mint a fiuk, akiket odaadnak, föláldoznak a nagy ügyért. Minden harcos, aki kivette részét a küzdelemben, királyunk akaratából megkapja a Károly csapatkeresztet. Milyen nagyszerű, milyen szép elhatározás lenne, ezt a kitüntetést megadni azoknak is, akik amúgy is viselik a keresztet, a mártirium fájdalommal teli szent keresztjét! Hordhassák az anyák is, akik fiaikat adták oda, a Károly-keresztet ! Hogy ragyogna, hogy fénylene az az ö mellükön s mennyi diszt, mennyi méltóságot, mennyi tiszteletet adnának ők, a hős anyák, a kitüntetésnek ! A Balaton magas vízállása által okozott gazdasági károk Keszthely vidékén. A mult vasárnapi számban rtiegjelent kis cikkem kapcsán tájékoztatóul óhajtom vázolni azon nagy mezőgazdasági kárt, melyet a Balaton magas vízállása a keszthelyi öböl környékén okozott. Miután ezen károsodás csak csekély hányada azon óriási kárnak, mely az egész Balaton mentén származott s ha még hozzászámítjuk a milliókra menő károkat, a melyek fürdőtelepeinkben vannak, fogalmat alkothatunk a közgazdasági kár nagyságáról és érthetővé válik az elkeseredés a mi az egész balatoni érdekeltséget elfogja, különös tudatával azon körülménynek, hogy ezen kár felerészbeu a vétkes mulasztásnak tudható be, a mellyel nemzetünk életében oly fontos és rendkívül értékes Balatonunkat kezelték. Némileg enyhíti a mulasztást azon körülmény, miszerint az elmúlt 3 év csapadékmennyisége a normális átlagot tetemesen felülmulta, de per absolute mégsem menti a hivatott tényezők huza-vonáját a Sió-csatorna végleges rendezése körül, annál kevésbbé, miután arra már 13 évvel ezelőtt határozott Ígéretet kaptunk és ha annak megvalósításához a nagy és fontos érdekekre való tekintettel annak idején hozzáfogtak volna, nem állott volna be ép a háború folyamán — midőn minden talpalatnyi föld termésére szükségünk van — azon sajnálatos állapot, mely miatt most szenvednünk kell. Nem menti tehát az intéző köröket azon körülmény, melyre most hivatkoznak, miszerint a Siócsatorna végleges rendezését a háború folytán előállott munkáshiány késlelteti. Tudvalevőleg Keszthely környéke egyike a legfontosabb és legkiterjedtebb állattenvésztő vidékeknek, nemcsak Z^lavármegvéJ OJ ben, de talán az egész Dunántulban is. Az állattenyésztés felvirágozása körülbelül 20 év óta vehető észre, a mely időponttól kezdődik a marhaárak emelkedése egyrészről, a tejszövetkezetek megalakulása másrészről. Azon községek, melyeket Keszthely érdekkörében felemiitettem a következők : Keszthely, Alsópáhok, Szentgyörgyvár, Hévizszentandrás, Sármellék, Égenföld, Zalaapáti, Esztergál, Szabar, Rada, Zalavár, Balatonmagyaród, Sávoly, Vörs, Balatonszentgyörgy, Keresztúr, Balatonberény. Ezen községek állatállománya hozzávetőleges becslés szerint a háború előtti évben 20.000 darabot tett ki. Ezen állatállományból ma sehogyan sincs meg több mint 12.000 darab. A hiányzó 8000 darabból, legalább 4000 darab mételykórban pusztult el, 4000 darab részint kényszereladása kei üli, mint mételykónai fertőzött, másrészt pedig takarmányhiány miatt adatott el. A Balaton áradásának terhére számithatunk tehát legalább 6000 darab állatot, a melynek átlagértékét csak 800 koronát véve fel, az emiitett 17 község kárát elpusztult állatok értékében, kerek 5 millió koro nára tehetjük ezideig. Rétek és legelőkben okozott károkat következőkép becsülhetjük. Keszthely határában használhatatlanná vált ca., 700 kat. hold, Alsópáhok határában 200, Szentgyörgyvár 100, Hévizszentandrás 50, Sármellék 1200, Égenföld 1000, Zalavár 1000, Zalaapáti 200, Esztergál 100, Szabar 100, Rada 300, Balatonmagyaród 1200, Sávoly 400, Vörs 1000, Balatonszentgyörgy 700, Keresztúr 200, Berény 150 kat. hold, összen tehát 8600 kat. hold, a mely területekből 3600 kath. hold rét ( 2/ 5) és 5000 hold legelőt ( 3/s) jelent. A 3600 hold rét hozamát átlag 20 métermázsára véve fel, ez 72.000 métermázsa takarmánynak felel meg, melyet 10 koronába számítva (ma legalább 25 — 30 korona) kitesz 2 év alatt 1,440 000 koronát, az 5000 hold legelőre pedig 5000 darab marhát számítva legelőre, darabonkint 40 korona értékben, kitesz 2 év alatt 400.000 koronát. Ez volna tehát a közvetlen veszteség, a melyet az emiitett 17 község az elmúlt 2 esztendőben szenvedett. A közvetett kár, a melyet az állattartás csökkenése trágyázás hiányossága folytán a szántóföldekben okozott, legalább 600.000 koronára tehető. E 3 összeget öszszeszámitva, a kár legalább 8,000.000 koronát teszen ki. Legsúlyosabban érinti a veszteség Sármellék és Égenföld községeket, előbbinek kb. 500 kat. holdnyi községi legelőjére már 2 év óta nem lehet kihajtani ; utóbbinak pedig összes legelői és rétjei viz alatt vannak és az egész községben alig 100 darab állat van, a vizáradás előtti 500 darab szarvasmarhához képest. Ezen felsorolt károk kizárólag a Balaton magas vízállásának tudhatók be. Azért jegyeztem ezt meg, nehogy valaki azzal vádoljon, hogy a Zala árvize által okozott károkat is a Balaton magas vizének a rovására írom. Ugyanis a Zala-folyó, melynek szabályozása szintén évtizedek óta kivitelre vár, mely dolog azonban inkább az érdekeltségen múlik, évenkint elszokott önteni 10 — 12.000 holdnyi területet, mely. árviz azonban legtöbbnyire a tavaszi hónapokra szorítkozott, ugy, hogy a rétek és legelők nyár folyamán használhatókká váltak, sőt az áradások által lerakott iszap az elöntött területeket meg is trágyázta', azok terméserejét annyira fokozta, hogy e/által a holdankinti 40—50 métermázsa szénahozam nem is tartozott ritkaságok közé. A Balaton mai vízállása, a mely a normális niveaun felül kb. 150 cm. magasság körül van az egész Balaton mentén (miután a keszthelyi öböl és kis Balaton környéke legtöbbet szenved) laikus számítás szerint is legalább 30.000 hold olyan területet boritel, a mely területek mezőgazdasági üzem alatt állottak s igy mindem cm. áradása a Balatonnak 200 kat. holdnyi területveszteséget jelent, a melyet 2/s rét és 3,ő legelőnek értékelve, minden centiméter áradás legalább 20.000 korona veszteséget jelent a balatonmenti gazdaságoknak. Érthető tehát a feljajdulás, mely a gazdáknál megnyilvánul és különösen kötelessége a kormánynak, hogy a Sió rendezése körüli mulasztásokat sürgősen megszüntesse, 11 - • - U- . <„ „ . „ D1 „ + • Illet C1MVU1 litl ÍXÍ. 14 l^uiatwlll halászati r. t. érdekébe ütközik is. A Sió-zsilip kezelési szabályzat szerint ugyanis május hóban (a balatoni halak ivarzása idején) a Sió-csatorna lezárva szokott lenni, hogy netán beálló apadás a halpetéket meg ne semmisítse. Miután ezen egy hó alatt még a jelenlegi Sió szelvény szerint is apaszthatnánk a Balaton vizét 11 cm.-rrel, igenis
