Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-04-22 / 16. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 április 22. követeljük, hogy a mostani nagy vizallasra való tekintettel,' addig mig a Balaton-vízmagassága a normális vizniveaut el nem éri, minden más érdektől eltekintve, csakis a vízállás apasztására törekedjünk. Úgyis élvezte már a halászati r. t. a Balaton magas vízállásával járó hasznot elég ideig, de merem azt is állítani, hogy ezen néhány cm.-nyi apadás a Balaton halállományát semmikép sem fogja kedvezőtlenül befolyásolni, miután ép az orsz. vizépitészeti igazgatóság által kiadott brosüra szerint esetleges kedvező időjárás mellett a Balaton apadása a nyári hónapokban kétszer annyit is kitehet, mint a Sión át eszközölt mesterséges apasztás. Azon felhívással fordulok tehát a Balaton magas vizszine által sújtott gazdákhoz, szőlő és fürdőtulajdonosokhoz, miszerint minden módot és alkalmat igyekezzünk felhasználni, hogy a mai állapotot lehető legrövidebb idő alatt megszüntessük. Vidékek szerint alakuljanak meg az egyes érdekeltségek, hogy a kormány figyelmét reátereljük e nemzeti kincsünk nagy veszedelmére, minden érdekelt használja 'fel befolyását arra, hogy a közeljövőben megtartandó balatoni ankéthoz az argumentumok oly tömegét halmozhassuk össze, mellyel a törvényhozás figyelmét felköltve, végre kieszközölhessünk egy oly törvényjavaslalot, mely a mai szomorú állapotok ismétlődését mindenkorra megszüntetendő A balatoni érdekek egyik legtermészetesebb védelme a már évekkel ezelőtt megpendített Balaton vármegye kiszakitása volna, a minek elkövetkezte bizonyára legnagyobb mértékben hozzájárulna az összes Balatonmenti érdekek megóvásához. Balatonhidvég. 1917. április hó 15. Reischl Richárd. A vöröskereszt hétfői hadidéin tán ja. Mikor az emberiség történelmének legiszonyúbb háborúja kitört s szivünknek minden szeretetével vészes, dicső utjukra bocsátottuk hőseinket, azzal a vigasztalással tettük ezt, hogy ők nyugodtan elmehetnek, itthonhagyott szeretteik nem fognak szükséget látni, mert majd gondoskodni fogunk róluk mi, az itthon maradottak. Sajnos, ma már sokan találkoznak közülünk, kik erről a kenetes Ígéretről ugy elfeledkeztek, mintha soha el nem hangzott volna ajkukról. Nemcsak segíteni nem igen hajlandók ezek a szeretetreméltó ^feledékenyek*, hanem még azt az áldozatot is sajnálják, hogy a legnemesebb célt előmozdító előadásokat végighallgassák. A Vöröskereszt helybeli vezetősége bizonyára nem számitható e feledékenyek közé. Aki tudja, hogy a hasonló kis városokban, mint teszem Keszthely is, micsoda erőfeszítésbe, micsoda óriási munkába kerül egy-egy hangverseny szereplőinek megnyerése, a hangversennyel kapcsolatos ügyek tapintatos elintézése, az a legnagyobb tisztelettel és hálával hajol meg Szeless Jánosné előtt, aki a most lefolyt hadidélután szervezésének is a lelke volt. De meg is lehet elégedve az eredménnyel. A pompás hadidélután műsora olyan változatos és magas színvonalú volt, aminőt közönségünk még nem sokat élvezett. Könnyebb áttekintés végett hadd álljon itt a teljes műsor : 1. a) Petőfi-Sz. NagyJ. : Honfidal, b) Arany—Arany : A tudós macskája, c) Amadé—Arany : A szép fényes katonának. Előadja a kongregációi énekkar. 2. Alba Nevis: A csók, a pénz, a lány. Szavalja Szentgály Irén. 3. Magyar dalok. Énekli és zongorán kiséri: Mesterich Marinka. 4. a) Schubert : Álomdal, b) Kurucdalok fuvolyán alőadja : dr. Moldován János, zongorán kiséri Szeless Jánosné. 5. Kuplék. Énekli: Szentgály Jenő, zongorán kiséri dr. Moldován Jánosné. 6. aj Erdélyi I. —Huber : Nemzeti zászló, b) kuruc ábori dal 1672-ből. Előadja : a kongregációi énekkar. 7. a) Brahms: H. moll rapsodia, b) Liszt: Egy forrás pártján zongorán előadja: Hofmann Ilonka. 8. a) Balog András pakkja, b) Őrszem dala. Énekli: ifj. Szentgály Jenő, zongorán kiséri dr. Moldován Jánosné. 9. Kőváry Gyula tréfája: Lajcsi bácsi. Előadják : Szentgály Irén, Szentgály Jenő, ifj. Szentgály Jenő. 10. Losonczy — Oláh: Fohász. Előadja a kongregációi énekkar. Az október végén alakult Kongregációi énekkar szerepléséről e sorok irója nem mondhat véleményt. (A legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk dr. Lakatos Vince főgimn. tanárról, az énekkar létesítőjéről és vezetőjéről, aki páratlan buzgalommal és fáradhatatlan tevékenységével az énekkart rövid idő alatt olyan niveaura emelte, hogy a műértő közönség előtt is megállja helyét. Az énekkar ma már nehezebb műdalok előadására is képes s ha ilyen gyorsan halad a fejlődés utján, nemsokára babérokat arathat dalversenyeken is. — Szerk.) Szentgály Irén szavalata mély megértésről s művészi elmélyedésről tanúskodott. A költeménynek minden szépségét, egész hangulatát átöntötte az elbűvölt közönség lelkébe. Jutalma szűnni nem akaró taps volt. Az előadó fényes tehetsége igazán nem szorul dicséretre. Végtelen kedves pontia volt a műsornak Mesterich Marinka zongorajátéka és éneke. Meleg, tisztán csengő hangon, igazi magyaros tűzzel néhány magyar dalt adott elő. Olyan jó volt hallgatni azokat a tőrülmetszett, becsületes magyar nótákat, azt a Lavottát, Csermákias, Svasticsos stilusu zongorakiséretet. Az ismétlések elkerülése végeit az ének után felharsant tapsorkánt sem itt, sem a következőkben nem emlitem, mert hiszen minden szám olyan mértékben sikerült, hogy a kritika szépségtapaszát, kendőző szereit bátran elmellőzhetem. Igy az irigység sem találhatott hibát dr. Moldován János főhadnagy ur fuvola és Szeless Jánosné igazán finom, a ve zető hangszerhez mindenben művészi készséggel és tudással alkalmazkodó zongorajátékában. Hogy aztán milyenek voltak Szentgály százados ur időszerű és helyivonatkozásu, kitűnő elmeéllel megalkotott s pompás maszkban előadott kupiéi, azt én nem mere m ecsetelni. Az ő sziporkázó ötletét, jóizü mókáit hallani kellett. Ilyesmit leirni vajmi bajos! Bárcsak azok is hallották volna, akiknek szólt s akiket első sorban illetett ! A kuplékat dr. Moldován Jánosné urnő kisérte zongorán, nagy hozzáértéssel. Minden dicséreten felül állt Hofmann Ilonka zongorajátéka. Brahms H. moll rapsodiáját és Liszt : Egy forrás partján cimü müvét hallottuk tőle. Az előadó vérbeli zenész s ugy véljük, mai sikere eljövendő művészi pályájának egyik igen biztató záloga. Talán nem csalódom, ha kijelentem, hogy Keszthelyt egykor, majd a jobb világban, sokat fogják emlegetni az ő nevével kapcsolatban. Szédületesen tökéletes technikája persze más zongorát kivánt volna ! Igen kedvesek voltak ifj. Szentgály Jenő háborús dalai: Balog András pakkja és Őrszem dala. A mély érzéssel előadott dalok, dr. Moldován Jánosné urnő zongorakisérete nagy és maradandó hatást keltettek. Az a sok oláh, cseh, tót, bunyevác nemzetiségű sebesült katona mily feszült figyelemmel hallgatta a szép magyar nóták egészséges, férfias ritmusát ! Óriási vott a sikere Kőváry Gyula: »Lajcsi Bácsi* cimü tréfájának, melyben a Lajcsi bácsit Szentgály százados ur, a fiatal férjet ifj. Szentgály Jenő s a feleséget Szentgály Irén játszotta. Hát az igaz: egyik szebben játszott, mint a másik ! A személyek jellemét mind a három szereplő ugy kid omboritotta, hogy a Nemzeti Színházban is bátran felléphettek volna. Mivel pedig az alma, mint a kivételesen igaz közmondás tartja, nem esik messze a fájától, nem csodálhatjuk, hogy a tegifjabb Szentgály, akit az egész város D u s i k a néven emleget, végtelenül szellemes, mindenben találó bevezetéseivel valósággal ámulatba ejtette az óriási számban megjelent hallgatóságot ! Az előadást, mely hatalmas erkölcsi és anyagi sikerrel járt, kedden d. u. 3 órakor a sebesült hősök mulattatására megismételték. dr. Tihanyi Barna. A tisztviselőkért. Mindnyájunk meleg szimpátiájával találkozott az állami tisztviselők húsvét másodnapján tartott gyűlésén elhangzott az a három szó, mely a tisztviselők szomorú helyzetét a legtalálóbban jellemzi, mely a tisztviselőkről igy nyilatkozott : vártak, dolgoztak, hallgattak. A kormány a háború elején akkép rendelkezett, hogy a háború tartama alatt sem fizetésemelésnek, sem fizetésrendezésnek helye nincs. Nem akarjuk azonban hinni, hogy a kormány e rendelet megalkotásánál gondolhatott volna arra, hogy a háború oly időkig húzódik, amikor e rendelkezést a megélhetési körülmények lehetetlenné teszik. Mivel sem indokolható e rendelkezés ma, amikor az élelmiszerek 2 — 600 százalékkal, a ruházati cikkek 150 — 300 százalékkal drágultak s egyes autonom hatóságokban meg is van a hajlandóság arra, hogy tisztviselőik siralmas anyagi helyzetén segítsenek. Bizonyosra vesszük, hogy a kormány az autonom hatóságok ily határozataitól — amennyiben most hozzákerülnek fel — sem tagadja meg a jóváhagyást. Jól esik hinnünk, hogy a kormány rövid időn belül 100 százalékos drágasági segéllyel siet a tisztviselők helyzetén enyhíteni, mert belátja, hogy az áremelkedések mellett a jelenlegi 30 — 35 százalékos segély a hivatalnoki kar teljes kimerüléséhez vezet. A tisztviselők sohasem kértek. Dolgoztak, hallgattak és vártak. Most sem Követelőznek, hiszen érzik a mai idők súlyát és főleg nem fenyegetőznek, mert érzik felelősségüket. A tisztviselők a kormánv, az állam belátására bizzák sorsukat és bizonyosra veszik, hogy panaszaikat, a lehetőség határain belül, orvosolni fogják. Ehhez az orvosláshoz elsősorban a baj helyes megállapítása szükséges és a húsvéti gyűlés épp az e szempontból fontos szimptomákra mutatott rá. Az állam segítsége minden bizonnyal bekövetkezik, mert a körülmények parancsolják. És az a pénz, amit a tisztviselők sorsának enyhítésére fordítanak : dus kamatot fog hozni a köz javára. . . HÍRE K. — Felkérjük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátralékaikat, mint a már esedékes ez évi előfizetési dijaikat is a következő cimen adják postára : dr. Csák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. — Állandó választmányi gyűlés. Zalamegye törvényhatósági bizottsága által f. évi május 14-én tartandó közgyűlésen tárgyalandó ügyek előkészítése végett 1917. április 28-án és május hó 7-én d. e. 9 és fél órakor, Zalaegerszegen, a vármegyeház tanácstermében az állandó választmány gyűlést tart. — Meghívó. A Balaton magas vízállásának sürgős megszüntetését célzó érdekeltségi mozgalom előkészítésére van szerencsénk uraságodat Keszthelyen, a városháza tanácstermében, f. évi április hó 29-én d. e. 11 órakor megtartandó előkészítő értekezletre tisztelettel meghívni. Keszthely, 1917. április 15. KroHer Miksa zalavári apát, Malatinszky Ferenc, Oltay Guidó, Szabó Lajos földbirtokosok, dr. Lénárd János hercegi főtitkár, dr. Szigethy Károly fürdőtelep tulajdonos, Reischl Richárd bérlő. — A Balatonvidéki Villamosmü= vek Részvénytársaság részvényeire Keszthelyről a következő ujabb jegyzések történtek : Koncz Elekné, dr. Mojzer György.