Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-03-18 / 11. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 március 1 1. szagosszappannal vegyesen a törött lábu asztalon s szennyes huzatu vánkosok ter­peszkednek bosszantó össze-visszaságban a vetetlen agyakon. Csak ki ebből a fullasztó légkörből ! Még egy bucsu pillantást az ol­dalt eső kertbe ! Elszáradt a valamikor mo­solygó fürtöktől duzzadó lugas ; a gyümölcs­fákon pókhálós zacskóban hever a hernyó­család ; a földeta vakondok-túrások dombo­sitják s az ezerszínű virágok ágyait gyom és dudva veri föl. Mindezekre szabad-e csak azt monda­nunk : mert most háború van ! — Vége köv. — Kitartás a békéig. Aratásig ki kell tartani a készleteknek, csupán az kell hozzá, hogy a felosztás le­gyen igazságos és mindenki alkalmazkodjék hozzá, hogy most nem élhet olyan bőségben, mint béke idején. Önmegtartóztatás és mér­séklet a háborús idők szigorú parancsa azok számára, akik kiváltságos helyzetüknél fogva jobban is élhetnének, mintahogy mostan szabad. A szegény embereknek nem szól az önmegtartóztatási parancs, mert azok leg­feljebb a gondban és nélkülözésben válogat­hatnak, az élelemből minél kevesebb jut nekik. Nekik türelmet, elszántságot parancsol az idő és reményt ajándékoz, hogy birják a megpróbáltatások nagy súlyát. A parlamentben tett miniszterelnöki nyilatkozat megnyugtathat midnyájunkat, hogy nem fog bekövetkezni — ha okos beosztás­sal élünk — az éhinség, amitől az elleneink fegyvereink letételét várják. A magunk meg­maradása és a mindennél fontosabb közér dek, a háborúnak győzelmes befejezése ren­del mindnyájunkat a mérséklet és belátás útjára, amelyről letérni a leggazdagabbaknak sem szabad. Azokkal pedig, akik az árak méltányos és igazságos szabályozását és ezzel azoknak a szükségletek számára való hozzáférhető­ségét megakadályozzák, a nagy vihar elmul­tával következik a számadás. Tudjuk mind­nyájan, hol van a forrása, merre vannak a fészkei árdrágításnak, kiknek a lelkén tapad, hogy a szegény ember vánkosának árán tudja a cipőjét és egyéb ruházati szükségle­teit beszerezni. Ravasz és rosszindulatú társaság ez, amelynek furfangján és gonoszságán megtö­rik a kivételes hatalom szigora és ereje is. Ez a társaság a ma nekik kiszolgáltatott szegénység kevés zsírján hízik, a vérrel és könnyel áztatott fillérekből épit palotákat és vásárol meg. Elmúlnak majd egyszer ezek a nehéz idők és akkor ki lehet őket rángatni abból a homályból, ahonnan most otromba polipkarjaik nyúlnak a szenvedő tömeg felé. H I R E K. — Felkérjük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátra­lékaikat, mint a már esedékes ez évi elő­fizetési dijaikat is a következő cimen ad­ják postára : dr. Esák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. — Major György és Hajba Miháy. A veszprémi egyházmegyei iroda hivatalos közlönyéből olvastuk a következő kis hirecs­két: A zalaszántói plébánia javadalmat a kegyúr szabályszerű bemutató levele alapján Major György keszthelyi hitoktató nyerte el. Amily örömmel töltött el bennünket e hir, megvalljuk ősszintén, egy kis szomorúságot is okozott. Szomorúságunkat az okozza, hogy elveszítjük Major Györgyöt, aki nem csak fontos hivatása terén állta meg a he­lyet emberül, de mint társadalmi ember is igazán közkedveltségnek örvendett. Szomo­rúságunkat másrészt az okozta, hogy Hajba Mihály, az egész vidék kedves Miska bácsija megválik állásától, melyet oly hosszú évtize­deken keresztül, oly példásan s hívei vallás­erkölcsi életének oly nagy hasznára s oly áldásosán töltött be ' De bánatunkat enyhíti viszont az a tudat, hogy Istennek két érdem­dús szolgája nyerte el jutalmát, az egyik a hosszú munka utáni nyugalomban, a másik pedig nemes ambíciójának egy ujabb tevé­kenységi körében ! Az egyiknek nyugodalmas, boldogi hosszú öregkort, a másiknak pedig sok sikert kívánunk. — Uj hadnagy. Szalay József föl­dinket, aki a keszthelyi főgimnáziumban ez előtt néhány évvel maturizált és kitűnő sza­való tehetségéről volt általánosan ismeretes, a király hadnagygyá ^evezte ki. — Áthelyezés. Wáginger István keszthelyi vasúti hivatalnokot Keszthelyről Somogyszobra helyezték át. — \ belügyminiszter az ingyen­tejnek. Sándor János belügyminiszter Ber­kes Ottó, főgimn. igazgatóhoz intézett leira­tával az ingyentej részére 1000 1\ segélyt utalt ki. — Halálozás. Lapunk zártakor vet­tük a szomorú hírt, hogy dukai Takách Jó­zsef földbirtokos és keszthelyi háztulajdonos, rövid szenvedés után, életének 79-ik évében, tegnap reggel elhunyt. A megboldogult ro­kona volt a helikoni ünnepélyekről hiras Ta­kách Judit költőnőiiek és Berzsenyi Dániel­nek is. Özvegye, két leánya és egy unokája gyászolja. — Nyugodjék békében. — Március i5. A főgimnáziumi ön­képzőkör diszülésének és hazafias ünnepé­lyének műsora: 1. Himnusz. Énekelte a fő­gimn. ifj. énekkar. 2. Március Idusa Ábrányi Emiltől. Szavalta : Barta Károly V. o. t. 3. Beszéd. Mondta: Tóth János VIII. o. t. 4. Talpra magyar. Énekelte : a főgimn. iij. ének­kar. 5. Erős Hit Ábrányi Emihői. Szavalta : Earagó Imre VIII. o. t. 6. Fohász. Énekelte: a főgimn. ifj. énekkar. 7. Visszavárás Keéky Istvántól. Szavalta Boda Ferenc VII, o. t. 8. Szózat. Énekelte a főgimn. ifj. énekkar. — Lazarista missionárius a zár= űában. Danielek József lazarista pátep és házfőnök volt itt Piliscsabáról, hogy a Mária congregáció lelki gyakorlatait vezesse. Több napi itt tartózkodása alatt misézett, prédikált és gyóntatott az irgalmas nővérek zárdájának kápolnájában, óriási érdeklődés mellett. Ez alkalommal 25 uj Mária-gyermeket vettek fel. Héttőn meggyóntatta a Mária kórház se­besült és üdülő katonáit is és megható be­szédet intézett hozzájuk. Hétfőn délelőtt uta­zott el Keszthelyről. — Gyászhír. Mint részvéttel értesül­tünk, Marton Alór kereskedő, életének 62-ik évéb-n, f. hó 15-ik napján, hosszas szenve­dés után elhunyt. Derék, jóravaló, szorgal­mas és szolid kereskedő volt és halála vá­rosszerte általános részvétet keltett. Gyász­baborult családja iránt is nagy a részvét. — Oroszországban kiütött a for= radalom. A hatalmat a duma 12 tagjából álló végrehajtó bizottság vette kezébe. Az összes minisztereket fogságba vetették. Szentpétervár helyőrségének 30.000 főnyi le­génysége csatlakozott a forradalomhoz. En­gelhardt képviselőt a végrehajtó-bizottság kinevezte Szentpétervár parancsnokává. — A cár lemondott fia a 13 éves Alexej javára. A cár öccse : Mihály nagyherceg lett a re­gens. Az angol és francia nagykövetek már tárgyaltak a forradalmi végrehajtó-bizottság­gal. A forradalom célja ugylátszik nem a béke, hanem inkább a háború erélyesebb folytatása. — Egy okos intézkedés. Bizonyos városok, bankok, gyárak, pénzintézetek rend­kívül sok élelmiszert, cukrot, kávét, zsirt, te­jet, bőrt halmoztak fel azon a cimen, hogy saját tisztviselőiket s esetleg néhány fogolv munkásukat ellássák velük, tulajdonképen pedig a főtisztviselők, ezek rokonságai és jóbarátai éléskamrái teltek meg a jelzett cik­kekkel. A Közélelmezési Hivatal utasítására most a fővárosban ezeket a készleteket le­foglalták és hamarosan sor kerül a vidéki intézetek felhalmozott készleteinek lefoglalá­sára is. — A mezőgazda katonák tava= szi szabadsága. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a legénységbeli önnálló me­zőgazdák s szőlőbirtokosok, valamint azok fiai, amennyiben a kiképzésre előirt rendelkezések, vagy a legközelebbi menetalakulatok idő­pontja megengedik, március elsejétől szabad­ságolhatok. A szabadságot kihallgatáson kell kérni. « — Halálozás. Mint részvéttel értesül­tünk, Grünhut Henrik gabona-nagykereskedő, a Grünhut Fülöp Fia cég tagja, a nagykani­zsai izr. hitközség, az O. M. K. E. nagykani­zsai fiókjának s a Nagykanizsai Kereskedők Társulatának elnöke f. hó 13-án, munkás életének 57-ik évében elhunyt. Temetésé csütörtökön délután ment végbe óriási rész­vét mellett. Halála testvérét Grunhut Alfrédet, a báró Guttmann és több előkelő családot sújtja mély gyásszal. —• Halálozás. Lehner Sándor ügyvéd, jószág- és takarékpénztári igazgató, földbir­tokos, Somogymegye törv. hat. bizottságának tagja, hosszas betegség után, életének 79-ik évében, Marcaliban elhunyt. — Adakozás. Az ingyentejre Székely N. 10 K, özv. Záborszky Károlvné 5 K, özv. Mahrer Béláné I 2 K. Szendcfi Aladárné 5 K adományoztak, mely adományokéit há­lás köszönetet mond Berkes Ottó. — Eltörlik a házassági kauciót? Fenntartással közöljük a lapokban megjelent azt a hirt, hogy a király a házassági kau­ciót az összes tényleges tiszteknek elengedi, akik a harctéren voltak s ott kitüntetést szereztek. Ha a hir megfelel a valóságnak, a király igazán megható módon fejezi ki elismerését a harctér hőseivel szemben és intézkedése sok-sok fiatal szívben fog nagy örömöt és hálát kelteni. — Áprilisban vonulnak be a 18 éves tanulók. A vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszternek a hadvezetőség­gel történt megállapodása alapján azoknak az 1899. évben született s a legutóbbi kato­nai bemutató szemlén katonai szolgálatra alkalmasnak talált főgimnáziumi, főreáliskolai, felsőkereskedelmi iskolái növendékeknek, kik a folyó tanévben ezen intézetek utolsóelőtti évfolyamát látogatják, nem e hó 10-én, ha­nem április 18-án kell bevonulniok, hogy be­vonulásuk előtt az utolsó évfolyam vizsgála­taira elkészülhessenek, a vizsgát letehessék és az érettségi bizonyítványt, illetőleg tanítói oklevelüket megszerezhessék. — Jár=e államsegély a hadimun= kások családjainak ? A honvédemi mi­niszter rendeletet küldött Zalavármegye al­ispánjához, a hadiszolgálatra bevont polgári egyének családjainak segélyezése tárgyában A miniszter a következőképen szabályozta a családtagok segélyjogosultságát : Ha a kincs­tár által fizetett munkatérités nagyobb a polgári foglalkozásban keresett összegnél, akkor a családnak segélyezési joga nincsen, ellenben ha kisebb, akkor a különbözeti összegre igényt tarthat. Ha a családfő a családjától távol, más városban teljesít szol­gálatot és igy külön kell ellátásáról gondos­l<odnia, a családnak teljes államsegély jár, tekintet nélkül a hadikincstár által fizetett térítési összegekre. Regensperger FEST MINDEN SZÖVE­TET BÁRMILY SZÍNRE FEKETÉT 24 óra alatt. kékfestőgyár

Next

/
Thumbnails
Contents