Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-03-11 / 10. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. március 11. 10. szám. Előfizetési ár: Egész évre 10- K Fél évre . 5" - K Negyed évre 2 50 K Egyes sz ára 0 20 K Nyilttér soronkint I kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. KESZTHELY, HEV1Z S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLITIKAI H E T I L A P. Kéziratokat a szerkesztőség ciméte pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán ' 15. Tegyünk valamit. O ti Balatonfüredet a tulajdonos bencés-rend minden tekintetben olyan magas nívóra emelte, hogy most már bátran felveheti a versenyt bármely előkelő európai fürdővel. Siófokot, a fővárosi lapok értesítése szerint a Budapesti Takarékpénztár és Zálogkölcsön R.-T szerezte meg a veszprémi káptalantól, hogy öt millió korona alaptőkével nagyszabású, modern fürdőhellyé alakítsa Balatonalmádinak, mely szerencsés fekvésénél fogva az árvíz veszedelemtől úgyszólván semmit sem szenvedett, meg van a maga Óváry Ference, aki érti a módját a reklámcsinálásnak, de annak is, hogy az odaédesgetett fürdővendégek a fürdöévad alatt jól érezzék magukat és kellemes emlékekkel távozzanak. Balatonföldvárnak meg vannak a magi, előkelő villatulajdonos fürdővendégei, akik már maguk is biztosítják az évad sikerét. Csak a mi szegény Keszthelyünk Tan árván és elhagyatottan s ha körülnézünk mocsaras partjain, a szomorúság fogja el lelkünket. Hogy is ne ? Hiszen itt nem haladást, hanem általános visszafejlődést láthatunk. A szállodák körületét víz borítja, a máskor oly szép pázsit- és szőnyegkertészetünk helyei fölött pedig a békák tartják napi koncertjüket. Bárhova tekint szemünk, mindenütt csak a pusztulás képét látjuk. Pedig valamikor, nem is olyan régen, mozgalmas, élénk fürdőévadoknak volt színhelye a mi kedves Balatonpartunk s örömmel telt el a lelkünk, látva annak évről-évre való emelkedését, fejlődését. A balatoni fürdő nemcsak Keszthelynek, mint községnek, hanem a községi lakosoknak is szép jövödelmi forrása volt és ez a jövödelem szemmel láthatólag évről évre emelkedett. Sok keszthelyi család a fürdővendégek által fizetett lakbérből fizette ki saját lakbérét és sok háztulajdonos törlesztette amortizációs takarékpénztári kölcsönét a fürdővendégek által fizetett lakbérösszegekböl. A szállodások, vendéglősök és kávéháztulajdonosok is kitűnő üzleteket csináltak a fürdöven dégek mán, akiknek pénzéből jutott az iparosnak és kereskedőnek is. Szóval a Balatonfürdö s a balatoni fürdöévad tekintélyes közgazdasági tényezője volt mindenkor városunknak." De egyszer csak bekövetkezett hirtelen és váratlanul az elemi csapások egész sorozata. Tűzvész, kétszeri helyi- majd az általános balatoni árvizveszedelem sújtott bennünket, részben, söt egészben tönkretéve addigi alkotásaink eredményeit. Mindezeket a sorscsapásokat aztán betetö/te a világháború. Igaz ugyan, hogy vezető férfiúink egyrészének tevékenységét a világháború előidézte ezer

y és ezer féle munka tartja gúzsba, de azért a világháború összes veszedelmei, gyötrelmei és küzdelmei közepette sem szabad megfeledkeznünk arról,.amit már fentebb is hangoztattunk, hogy a balatoni fürdő ugy a városra, mint erkölcsi testületre, valamint annak öszszes polgáraira nézve majdnem kivétel nélkül fontos közgazdasági tényező és számottevő jövödelmi forrás. Nem tudjuk ugyan, hogy a háború még meddig tart, de azt egészen biztosan állíthatjuk, hogy a háború alatt meggazdagodott konjunkturás hősök és becses családjaik már az idén is i elözönlik a magyarországi fürdőket, köztük a balatonparti fürdőket is, nem ugyan hazafiságból, csak kényszerűségből, a háború tartama alatt külföldi fürdőkbe nem mehetvén. Mi sem célszerűbb és gazdaságosabb befektetés tehát mint az, amit a balatoni fürdőbe fektetünk ; mert minden árva fillér meghozza bőséges kamatját. Nincs pénze a városnak ? Hiszen van a bankoknak elég, szinte uszolják. Megtöltötték pénztárukat a zsir, a szalona, a gabona, a krumpli s a jó ég tudja, még miféle mellék üzletekkel. Arra kérjük tehát városunk elöljáróságát, és különösen városbiránkat, a kinek városunk iránti szeretetéről és jóakaratáról már annyiszor meggyőződtünk : hívjanak össze sürgősen, minél előbb egy rendkívüli közgyűlést, amelynek egyetlen tárgya a balatoni fürdő körüli teendők megbeszélése és határozathozatal lenne. Mi szívesen tűrünk és szenvedünk a háború miatt, szemet hunyunk a közellátás kézzelfogható fogyatkozásai fölött, szó nélkül eltűrjük, hogy két hétig nem jutunk egy kis petróleumhoz, csak azért, mert a cukor még nem érkezett meg és viszont ; de nem hallgathaijuk el szó nélkül a balatonparii állapotokat, mert ott minden mulasztás a vérünkbe, a vesénkbe markol, mert anyagilag is érint bennünket. A >BALATONVIDÉK« EGYES SZÁMAI KAPHATÓK : NÁDAI IQNÁCZ KÖNYV- S PAPIRKERESKEDÉSÉBEN Országos gazdagyülés. Az Országos Gazdaszövetség február 22-én tartotta meg azt a gazdagyülést, amelynek célja volt a magyar gazdák bajainak orvoslása. Az ország minden részéből felmentek a gazdák a nagygyűlésre. Ott volt a nagybirtokos, de mellette állt a parasztgazda is, mert egyformán érzik a nehéz súlyát azoknak a bajoknak, melyek a háború alatt a gazdák vállaira nehezednek. Az országos gazdagyülést Darányi Ignác volt fölmüvelésügyi miniszter, a Magyar Gazdaszövetség elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangoztatta azokat panaszokat, ómelyek országszerte elkeserítik a gazdaközönséget. Legnagyobb volt az elkeseredés a mezőgazdasági termelés fenntartásának biztosításához szükséges ipari cikkek tulmagas ára miatt. Követelték az egybegyűlt gazdák százai az ipari cikkek árának sürgős maximálását. A legnagyobb igazságtalanságnak tartják, hogy amikor a gazdasági termények árát maximálja a kormány, akkor eltűri, hogy az ipar és kereskedelem uzsoraárakkal sújtja a gazdákat és más fogyasztókat. Ha a mai drága gazdasági üzem mellett további a is fennmarad az ipari cikkek horribilis magas ára, akkor a gazdának a -jövőben kévés haszna lesz szorgos munkájából, mert nem tudja elviselni azokat a nagy költségeket, amelyekkel ma a termelés jár. Sok a panasz rekvirálások ellen. A gazdától elszedik az állatok takarmányára szánt kukoricát, de nem a hadsereg céljaira, hanem nagyobb bankok és magánvállalkozók sertéshizlaldái részére. Súlyos kifakadások hangzottak el a központok működése ellen. A gazda beszolgáltatja mindenét, de a központoktól nem kap semmit. A Korpaközpont veszi át a korpát a malmoktól, de a gazda hiába kér, könyörög, korpához nem jut. A legnagyobb igazságtalanságnak tartják a gazdák a nagy malmok favorizálását, kifogásolják az őrlési rendeletet, melynek alapján ugyancsak nagy vám jut a favorizált nagy malmoknak. Az idei termés biztosítása érdekében követelik, hogy ott, ahol hiányzik a vetőmag, a kormány idejében gondoskodjék tavaszi vetőmag kiosztásról. Vannak vármegyék, ahol ugyancsak szükség volna a hiányzó tavaszi vetőmag pótlására, de hiába fordultak a kormányhoz, tavaszi vetőmago-t nem kaptak. Sürgős teendőket kiván az országos gazdagyülés a nemzeti birtokpolitika terén. A föld forgalmát a nemzet érdekeinek megfelelően államilag kell szabályozni. A nemzet érdeke nem az, hogy a nagy bankok legyenek a magyar föld urai, az sem, hogy azok tulajdonába menjen át a haza földiének szent röge, akik sem életüket, sem vérüket nem áldozták fel a hazáért, hanem mint szerencsés hadseregszállítók könnyű munkával százezreket szereztek. Az igazság az, hogy uj kis- és középbirtokok keletkezzenek, a régiek megerősödjenek s mindezek magyar kézen maradjanak. Kívánatosnak tartja az értekezlet, hogy a nagyobb birtoktesteket fölbérlő szövetkezetek béreljék ki és osszák el kis- és középbérletekre. A földdel űzött spekuláció eltiltandó s minden parcellázás állami engedélytől tétessék függővé és állami felügyelet alá helyezendő. Szükségesnek tartja a gazda-