Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-08-12 / 32. szám

XXI. évfolyam. Előfizetési ár: Keszthely, 1917. augusztus 12. Egész évre 10'— K Fél évre 5 — K Negyedévre 250 K Egyes sz. ára 0 20 K Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. \ KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EOESZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. 32. szám. Kéziratokat a szerkesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 15. A kenyérkereső nők. » Uj pályák a nők részére. Az a sok leány, aki most hagyta el a polgári- és középiskolákat, pályaválasztás előtt áll. A jövő irányítása függ ettől a lépéstől. A jelenlegi viszonyok a pályaválasztást kétségtelenül megnehezítik, holott a látszat az ellenkezőjét mutatja. A perspektívák eltolódtak, a távol csalóka képet mutat és nem sok jóval biztat. Azok a leányok, akik most választanak pályát, kevés reménnyel bírnak arra, hogy házassággal biztosítsák jövőjüket. Bár több uj pálya nyílt meg számukra, mégis nehéz a választás, mert az a fontos, hogy olyan pályára lépjenek, amely nemcsak átmenetileg biztosit számukra megélhetést, hanem olyan hivatást kell választaniok, amely a normális viszonyok helyreáltával is el tudja és el akarja őket tartani. A nőknek el kellene tekinteni az olyan pályáktól, amelyek alacsonyabbrendüek, amelyek nem abszorbeálnak hoszabb előtanulmányokat, mert a háború után ezeket a pályákat a férfiak, akik komoly versenytársak, úgyis ellepik és leszorítják a nőket. A nők gyakori pályaválasztása munkásságuk kísérő jelensége. A zöme ugyan mindenképen helyt áll, de gyakori a panasz, főleg nagy üzemeknél, hogy a kitartás ereje csekély nálunk. A szabónő nem bírja az örökös gépvarrást, a cseléd több személyes szabadságot akar, a hivatalnoknő mechanikainak tartja munkáját; mindegyiknél hiányzik a lelki megnyugvás és ez okozza a kísérletezést, a pályák változtatását. A szellemileg magasabban állók, a portájukkal elégedetlen asszonyok az asszony szociális hivatásait frekventálják s annak megteremtése a háború után valóban szükséges is. o Ez olyan munkaterület az asszony számára, amelyen legjobb női tulajdonságaival a legjobbat alkothatja. Szó lehet itt csecsemő- és gyermekvédelemről, ipari felügyelőségről, házigazdaságok vezetéséről, stb. ez mind olyan, melyre való hivatottságát az asszony évszázadok óta beigazolta. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogv asszonyok az ilyen speciális pályákra képezik magukat, akkor nincsenek nehézségek. A nők nyilvános pályáit szisztematikusan kell kiépíteni, biztosítani kell őket az állás állandóságáról. Természetes, a protekciós rendszert és a nepotizmus uralmát meg kell szüntetni. Csak a kiválóak és valóban hivatottak kapják meg ezeket az állásokat. Nálunk már messze menő szociális alakulás mutatkozik. Igen széles vonalon nyitottak utat a nőknek. De a nőknek uj, nekik megfelelő pályákra való nevelésének eddig hiányai és akadályai vannak ; nincsenek megfelelő iskolák és intézmények. Ezeket kell megszervezni ; tán nem kellene ujakat állítani, elég volna a meglevömegfelelöen átszervezni. A nők szociális hivatásának két különböző szempontot kell szem előtt tartani : megfelelően képzett asszonyokban nincsen hiány, de ezeket nem tudjuk megfelelően alkalmazni. Itt kell összhangot teremteni. . . Uj főispánunk. Az uj politikai rendszer kihatása Zala vármegyét is érintette s eme kihatásnak első momentuma a főispánváltozásban nyilvánult meg. Vármegyénk élére uj ember került. Uj főispánunk van, ki a legszebb emberi ideálok valóságos tárházát igéri programmjában. Munkabíró, trős energiája; aránylag fiatal ember az uj főispán, kinek szemünkben mindezeken felül meg van az az előnye, hogy a húsúnkból való hus, a vérünkből való vér : zalai ember. Azt hisszük, nem kell őt ismertetnünk, nem kell őt bemutatnunk a vármegye lakossága előtt ? Hisz már megszoktuk őt mindenkor ott látni azok között a kevesek között, akik a vármegye érdekeiért becsületesen és fáradhatatlanul dolgoznak, akiknek szeme előtt mindenkor a vármegye lakosságának jóvolta lebegett. Bosnyák Qéza, az uj főispán nem szorult rá, hogy bemutassuk, vagy pláne dicsérjük : az ő nagy népszerűsége fényes bizonyítéka annak az igazságnak, hogy ő saját magát tette méltóvá mostani fényes küldetésére. Üdvözöljük Bosnyák Qézát Zalamegye főispáni székében, mert sokat, igen sokat várunk tőle. És ha csak egy tizedrészét is beváltja annak az ünnepélyesen tett fogadalomnak, amit beiktatása alkalmával székfoglaló beszédében tett: a vármegye minden lakójának arcáról a boldogság és megelégedettség reflexe fog odaverődni a főispáni rezidencia kárpitjára. I. Fürdőzők figyelmébe ! A keszthelyi jái ás főszolgabirája a következő rendeletet bocsátotta ki : I. Ismételten panaszolták, hogy egyesek (férfiak) a nők részére szolgáló fürdővízbe, sőt kabinokba is átmennek, miáltal a tisztességes hölgy közönség szeméremérzetét sértik s viselkedésükkel közbotrányt okoznak. II. Gyakori eset az is, hogy egyesek csónakkal a fürdőző közönség közvetlen közelébe tolakodnak s a csónakkal, evezővel a fürdőző közönség testi épségét is veszélyeztetik, azonkívül, hogy cselekményükkel a fürdőzés rendjét állandóan zavarják III. Panaszolták azt is, hogy egyesek (férfiak) ugy mint nők, a szabad fürdő céljaira kijelölt területen kivül fürödnek. Mindezen szabályellenességek megszüntetése' érdekében figyelmeztetem a fürdőző és nyaraló közönséget, hogy akik az I. pontban jelzett cselekményeket elkövetik, azok ellen az 1878. évi V. t.-c. 249. §-ának azon rendelkezésénél fogva, hogy : »a ki szemérmet sértő cselekmény nyilvános elkövetése által közbotrányt okoz, három hónapig terjedhető fogházzal és 400 koronáig terjedhető pézbüntetéssel büntetendői, - a bűnvádi feljelentést az illetékes kir. ügyészségnél azonnal megteszem, e/en kivül pedig minden előforduló esetben az illető ellen a kihágási eljárást Zalavármegyének a Keszthely balatonparti fürdőszabályzata 67-ik §-a alapján külön is megindítom. — A II. pontban körülirt csónakázást a fürdés ideje alatt eltiltom s mindazokat akik ezen tilalmam ellen vétenek az 1879 : 40 t.c. 78. §-a alapján 200 koronáig, illetőleg a fentebb hivatkozott szabályzat 68. §-a alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetem. A kik végül a III. pontban említett szabad fürdőn kívüli területen fürdenek azokat az 1885 évi XXIII. t.-c. 185. §-ának 2. pontja alapján 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetem. Keszthely, 1917. augusztus 2. Karácsony főszolgabíró. II. A főszolgabíró ur figyelmébe. Készséggel elismerjük, hogy a főszolgabirómr fenti »figyelmeztetés*-e erkölcsrendészeti szempontból nagyon helyénvaló és szükséges volt; bár őszintén szólva, jobban szerettük volna, ha ebben a háborús világban, amikor a közigazgatás fokozott tevékenységére, éberségére, szorgalmára és kitartására van szükség, a fentinél sokkal fontosabb és pedig különösen a létünk, megélhetésünk, egészségünk, vagyonunk stb. biztosítását célzó rendeletekkel lepett volna meg bennünket. Az erkölcsünkre, a becsületünkre magunk is tudunk vigyázni, a tisztességes és védtelen hölgyeket pedig szintén meg tudjuk védelmezni az illem szabályairól megfeledkező férfiak (nagyobbrészt budapesti kamaszok) szemtelen tolakodásaitól, egy-egy csattanós nyaklevessel! Ugyanezért engedje meg a t. főszolgabíró ur, ha becses figyelmét az alább felsorolt szomorú állapotokra felhívjuk, amiről különben önnek is kell, vagy legalább kellene tudomásának lenni. A. Az úgynevezett »Szabad-fürdő«-nél, — ahova különösen a délelőtti órákban, igen sok intelligens és tisztességes ember (nő és férfi) jár fürdeni —, a főszolgabíró ur »figyelmeztetés«-ében érintett botrányos állapotok még fokozottabb mértékben fennforognak, mint a »szigetfürdő«-nél. (Erről lapunk mult számában már meg is emlékeztünk). De nem csak erkölcsi, hanem közegészségügyi tekintetben is súlyos kifogás alá esik