Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-04 / 23. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. iu.nius 4. 23, szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 í Syilttér soronkint 1 korona. Nzerkesztőség és kiadóhivatal a «volt Gazdasági Tanintézet épületében-. KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ P OLITI ív A I II K

RR 1.V I> Kéziratokat a szerkesztőség cirnére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 51. A zalamegyei pénzintézetek gyűlése. Május hó 28-án tartotta Nagykanizsán, a Zalavármegye egész életerejét képviselő zalamegyei pénzintézetek összessége népes gyűlését, hogy a háború utáni uj helyzetüket már most megismerhessék s előre körvonalazhassák maguknak azt a program mot, amit a béke évtizedeiben be kell tölteniök. Igazán impozáns módon nyilatkozott meg e nagyjelentőségű eszmék iránt az érdeklődés a zalamegyeí pénzintézetek körében. A negyvenegy zalamegvei pénzintézet közül harminchárom volt képviselve. Képviselve volt a Keszthelyi és a Keszthelyvidéki takarékpénztár is. Megjelent a gyűlésen sipeki Bálás Béla dr. Zalamegye főispánja és a soproni kereskedelmi és ipar-kamara elnöke Spiegel Szigfrid is. \z impozáns ülést ujnép; Klek Ernő, mint a legrégibb zalamegyei pénzintézetnek, a Nagykanizsai Takarékpénztárnak elnöke nyitotta mégés a szokásos üdvözlések után felkérte sipeki Bálás főispánt az elnöklésre, Gürtler Ferencet, a Nagykanizsai Takarékpénztár titkárát pedig a jegyzőkönyvvezetésre. Dr. sipeki Bálás Béla megköszönve a megtiszteltetést, rámutat a tettek és cselekvések elkövetkezendő idejére és lapidáris szavakban vázolja a vidéki pénzintézetekre a háború után váró nagv feladatokat. ÖV Az első előadó dr. I loványi Qéza orsz. képviselő, a Magyarországi pénzintézetek országos szövetségének alelnök-igazgatója volt. Altalános tigvelem között fejtegeti, hogy a mai pénzbőség kizárólag háborús jelenség, ami a háború után nyomban meg fog szűnni. Óriási mértékben fel fog lendülni az ipar és a kereskedelem, amiket eddig nálunk főleg idegen tőkék finanszíroztak. De ezek többé nem állnak rendelkezésünkre, mert a maguk hazájában is szükség lesz rájuk a regenerálás nagy munkájához. Óriási feladatok várnak tehát összes hazai pénzintézeteinkre, melyek, hogy rázkódtatások nélkül megállhassák helyüket, egymás kölcsönös támogatására alakul a Pénzintézeti Központ, melynek szükségességét fejtegeti. Leilner Zsigmond, a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának vezérigazgatója szakszerű, de a legiaikusabbaknak is élvezetes előadásban magyarázza, hogy mik a Pénzintézeti Központ feladatai és miként szolgálja ez ugy a legnagyobb, mint a legkisebb pénzintézetek érdekeit. Dr. Schwarz Zsigmond, a Keszthelyi Takarékpénztár ügyésze ötletes és fordulatokban gazdag beszédet mondott. Már a háború alatt kell a békére előkészülni s vonatkozik ez elsősorban a takarékpénztárakra, amelyeket nagyobb változások értek a háború folyamán, mint bármi más intézményt. Az általános' pénzbőség folytán az adósok majd minden tartozásukat kifizették s hihetetlen mértékben emelkedik a betétek állományais. A legkomolyabb aggodalom foglalkoztatja immár a takarékpénztárak intézőit, miként szolgálják a jövőben a részvényesek érdei.vlt.- A fölmiwsnép vagyonosodása folytán a pénzek uj elhelyezéséről kell gondoskodni. S - o itt utal Székesfehérvár püspökének, Prohászka Ottokárnak nevezetes beszédére, aki azt követelte, hogy uj, igazságos birtokpolitika révén földbirtokhoz kell juttatni a harctereken küzdő milliókat. Ebben az irányban, nagyszabású parcellázási müveletek finanszírozásában fognak teljesíteni a takarékpénztárak nagy nemzeti és egyszersmind egészséges üzleti feladatokat. Végül Knortzer György, a Zalamegyei Gazdasági takarékpénztár igazgatója adott .elő magvas tanulmányt a vidéki takarékpénztáraknak a háború utáni feladatairól. Fokozottan kell érdeklődniök a takarékpénztáraknak a nemzeti termelés minden ága iránt. A kisiparosokat is támogassák megfelelő hitelnyújtással, hogy nyersanyagok beszerzésében ne legyenek többé a legkisebb mértékben se akadályozva. A kiskereskedőknek áruk beszerzésére nyújtsanak kölcsönöket, támogassák az állattenyésztést, konyhakertészetek létesítésére serkentsenek, esetleg saját üzemükben is rendezzenek be ilyen telepeket, finanszírozzanak sertéshizlaldákat, téglagyárakat, létesíttessenek a nehezen megközelíthető erdőkhöz taligavágányokat stb. stb. Az indítványok során Eitner Zsigmond orsz. képviselő azt javasolta, hogy a Pénzintézeti Központnak Budapesten, junius hó 1-én történő megalakulaskor a zalamegyei résztvevők követeljék, hogy e nagy gazdasági erőtömeget képviselő zalamegyei pénzintézetek részéről is kerüljön egy tag a Pénzintézeti Központ választmányába. Dr. Berger Béla indítványára e szerepre közfelkiáltással ujnépi Elek Ernőt választják meg, aki köszönetet mond a bizalomért. Az -ülés végén Eperjessy Gábor indítványára üdvözlő táviratot küldtek Teleszky János pénzügyminiszterhez. g h i v ó a hadi özvegyek és árvák érdekében tartandó elöértekezletre. A Szövetkezetek Országos Szövetségének tanfolyamán Bosnyák Zoltán belügyminiszteri tanácsos beszéde, Szana Sándor gyermekmenhelyi igazgató előadása, mélyen bevilágított abba, hogy a hadi özvegyek és árvák ellátása meglehetősen mostohán történik. Ép ezért a társadalomnak kell kipótolni azt, amit nekik az állam nem nyújthat. — Felhívták tehát a Szövetkezeteket, hogy a saját keblükben alakítsák meg a hadi —árvák gazdasági és jogsegélyző bizottságát, melynek nemcsak az alamizsna gyűjtés volna a főfeladata, hanem az özvegyek és árvák minden ügyes-bajos dolgával való törődés. —- Ezek között: az árva gyermekek örökbe elhelyezése, a táplálása, panaszaik felvétele stb. Miután a véres hazafiság, az uszitó hazafiság helyett a termelő, a munkás hazafiság az egyetlen, mely jogosult és mivel ennek a nagy munkának az elvégzése meghaladja a szövetkezeti munkásságunk körét, azon kéréssel vagyok bátor a t. Cim előtt megjelenni, legyen kegyes a hadi özvegyek és árvák védelme céljából vasárnap, azaz ma, junius 4-én délután 3 órakor, a városháza tanácstermében tartandó előkészítő értekezleten megjelenni, hogy a szövetkezet kebelében, a társadalom bevonásával megalakítható legyen az özvegyek és árvák gazdasági és jogsegélyző bizottsága. Hazafias üdvözlettel : Gíaál József. Rag kékfestő gyár fest minden pncnprorpt* szövetet, bármily szinre. ^llop^/l gVl Feketét 24 óra alatt.