Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-04 / 23. szám

2. BALATONVIDÉK 1916. junius 4 Kik hát az árdrágítók? Nézzen bele az illetékes ármegáUapitó hatóság a kereskedelmi cikkek számláiba is; nézzen bele azokba a bizonyos üzleti könyvekbe, amelyekbe beleírják a megérkezett áruk bevásárlási értékét. Nézzen csak bele, ne sajnálja a fáradságot és nyugtassa meg a közönséget, hogy mindazok az árak, amelyeket a vásárolt cikkekért megfizet, reálisak, azokhoz csak a tisztességes kereskedelmi hasz i van hozzáadva, amelyek a kereskedő munkáját és összes kiadásait tartalmazzák. Menjen el a bőrkereskedőhöz és kérjen egy kiló talpbőrt. Ha a kereskedő 50 koronát kér érte, kérje tőle a cikk vásárlási számláját. Ha a bevásárlási számla igazolja az ötven korona jogosságát, akkor rendben van a dolog. Menjen a másik boltba, kérdezze meg a szövet, a fehérnemű, a gallér, a kézelő, a kalap, a cipő, a szandál, a kabát, a cérna, a fűző, a gomb, a szappan meg mindennek az árát és megint vetesse elő a bevásárlási számlákat. Ha tisztességes polgári hasznot mondanak az árak, jól van, menjen egy házzal megint tovább. — Ugyanígy tegyen a harmadik, a negyedik és az ötödik helyen is. És ha mindenütt ugy találja, hogy árdrágításról szó sincsen, nyilatkoztassa ki a közönségnek, mondja meg neki: ne zúgolódjál, mert olcsóbb árakról csak ráfizetéssel, kereskedői haszon nélkül lehetne szó. Tessék elhinni, a közönség egy szót sem szólna, bár nehezen, de lefizetné a háborús árakat. Így is lefizeti ugyan, ha vásárolni kénytelen, de vádol, kifakad, elkeseredik. Hogy is ne! mikor egy 20 filléres spulni cérna most 1 korona 20 fillér, egy 20 filléres közönséges szappan 1 korona 40 fillér, egy 36 filléres gallér pedig 1 korona. Ennek mind elejét lehetne venni, ha a kereskedelmi cikkek terén is ugy tennének, mint néha a piacon. Sőt! Ha én kereskedő lennék, ebben a gyanakvó, vádoló, zűrzavaros, háborús időben hatósági parancs nélkül kirakatomba tenném bevásárlási számláimat, hogy mindenki láthassa, hogy nem én vagyok az árdrágító. Azt hiszem, minden kereskedő kikérné magának az árdrágító titulus, ha valaki névleg megnevezve, annak mondaná. És bizonyára azért tiltakoznék ezen háborús előnév ellen, mert nem tartja magát annak. Hát akkor miért nem bizonyítanak számokkal, hogy ime : ennyiért vettem, anynyiért adom, ha tehát drága, nem én vagyok a hibás. Nem az én bűnöm az ötven koronás talpbőr, a 40 koronás gyári cipő, az egy koronás gallér, az 1 korona 20 filléres cérna, a kétszáz koronás ruha és igy tovább. Látják kérem, tisztelt kereskedő urak, igy kellene ezt tenni, akkor nem gyanakodnék, nem vádolna a vásárló közönség, akkor nem növekednék napról-napra elégedetlensége, ellenszenve sőt gyűlölete még azok iránt is, akik talán a tisztességes haszon mellett erre reá sem szolgálnak ! — A tanulók előleges felvétele a főgimnáziumba. A helybeli kath. főgimnáziumba a tanulóknak előleges felvétele főkép az alsóbb osztályokba julius 3. és 4-én délelőtt 9 órától lesz az igazgatói irodában. Az uj tanulók felvételéhez okvetlenül szükséges az iskolai, születési és ujraoltási bizonyítvány. A fizetendő felvételi dij 10 korona. Törvényhatóságok a Haditermény R.-t. ellen. Mosonvármegye átirata. — Országos mozgalom készül. A két éves világháború egyik legkevésbé bevált intézménye a Haditermény Részvénytársaság. Eddig csak a fogyasztóközönség zúgolódott, de elégületlenségének nem adott nyilvánosan feltűnőbb módon is kifejezést. A közönség reménykedett, hogy majd a kezdet nehézségeinek minősített élelmiszer beszerzési akadályok végre is megszűnnek. Sajnos, ez nem következett be, A mult év, annak dacára, hogy a termés jóval felülmulta az előző évit, a polgárságra nézve sokkal terhesebb volt. Rossz volt a rendszer, nem vált be a Haditermény Részvénytársaság. A lakosság panasza végül a törvényhatóságok zöld asztalához is eljutott. Mosonvármegye volt a legelső, mely szóvá tette a most már, tűrhetetlen állapotot és a kormánytól gyökeres reformokat sürget. A mosoni határozat most érkezett meg a törvényhatóságokhoz, ahol tartalma nem okozott meglepetést, de nagy megfontolás tárgyát fogja képezni a társhatóság átiratának hangja. A mosoni átirat azt mondja, hogy a Haditermény utján csak a legnagyobb fennakadások, zavarok után lehetett megkapni az élelmiszereket. A multakban tapasztalt dolgok általános panaszt és elégeletlenséget okoztak. Ha ezek a viszonyok tovább is fennmaradnak, akkor azok súlyosabb természetű bajokra fogna'< vezetni. A lakosságnak nem szabad a mindennapi kenyerét oly nehezen megszerezni. Mosonvármegye törvényhatósága nyíltan kimerte mondani a helyzetet és a következmények felelőssége tudatában már most felhívja arra a kormány figyelmét. Mosonvármegye sorompóba akarja állítani az ország vármegyéit. Le akarja rázni a Haditermény , igáját az ország lakossága nyakáról. Mikor pedig a Haditermény intézményétől mentesíteni akarja a polgárságot a mosoni törvényhatóság, nem akarja azt, hogy gabonaspekulánsoknak legyen kitéve az ország. Azt kívánja, hogy a termény a törvényhatóságok utján rekviráltassék. A törvényhatóság lássa el a lakosságot a kormány által megállapított kenyérrel, vagy gabonával. Állapítsa meg a törvényhatóság, hogy hol és mennyi a fölösleges termés és hogy hova, mennyi bevitelre volna szükség. En[ nek megfelelően osztaná aztán el a termést. A lakosság gabonával való ellátásának teljes biztosítása után maradó fölösleget volna jogában rekvirálni a Haditerménynek. A mosoni átirat nem hagyja figyelmen kivül a sertéshizlalást sem. Erre a célra szintén biztosítani kívánja a megfelelő tengerimenynyíséget. A hizlalást ellenben a hatóság kezébe kívánja összpontosítani. Ezt a pontot módosítani kellene úgy, hogy a sertéshizlalásra a polgárság részére biztosítaná a hatóság a megfelelő tengerit. A tengeri biztosításával a zsír mizéria is megvolna oldva, amire eddig sajnos, nem fordítottak nagy gondot. Kik vágják zsebre a nagy nyereséget a cipőért? Mi csak azt tudjuk, hogy a cipő drága, méreg drága s szidjuk miatta a kis kereskedőt és az iparost, akinek leszurkoljuk a kemény 50 — 60 koronát egy pár lábbeliért. Azt hisszük, hogy ez a horribilis ár a kiskereskedő, vagy a cipész haszna. A helyzetet most érdekesen világítja meg egy iparos hozzánk intézett levele. Ezek szerint a nyersbőr ára 2 korona 60 fillérben van maximálva, a készbőr ára pedig a kikészítésre számított igen tisztességes haszon mellett pedig 13 korona 65 fillérben — nagyban, kicsinyben pedig 11 százalékos haszonra kell eladni a készbőrt. Ennek dacára 45—50 koronába kerül a készbőr, mire odakerül a cipészhez. A talpbőr árát már háború előtt is a mindenható talpbőrkartel 5 koronában állapította meg. Mikor maximálták a talpbőrt, 13 korona 65 fillérben állapították meg az árát s még sem lehet olcsóbban kapni talpbőrt, mint 45—50 koronáért s aki talpbőrt vesz, annak mást is kell vennie. Egy féltalphoz való anyag a cipésznek 16—18 koronájába kerül. Az a horribilis ár, amit egy-egy szegény ember a cipőért fizet — a nagybőrösök : a gyárosok és nagyobb kereskedők zsebét tömi. Ezek olyan hatalmasak, hogy nem kell törődniök a maximálással, egyiket sem csukják be. A naiv publikum pedig szidja a cipődrágaság miatt a susztert és a kis cipőkereskedőt s a tulajdonképpeni árdrágítók, a gyáros és a közvetítő kereskedők a markukba nevetnek. I I X R E — Nagylelkű adomány. Festetics Tassilo Öhercegsége a háborúban elesettek özvegyei és árvái gondozására alakult bizottság céljaira 4000 koronát adományozott, mig a háborúban elesett lovászok árvái javára az alagi jótékony nőegylet által indított gyűjtéshez 500 koronával járult hozzá. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület jubiláris nagygyűlése alkalmából a »Széli Kálmán jubileumi alapc-ra a következő adományok tétettek : Hornig Károly báró veszprémi bíboros püspök 1000, Békeffy Reming zirci apát 500, Ádám Iván veszprémi kanonok 500, Kránitz Kálmán 200, Rédey Gyula dr. 200, Simon György 200, Kauzli Dezső 200, Reiner Gyula 200, Rozsos István 200, Rada István dr* 100, Néger Ágoston 100, veszprémi kanonokok és Dunst Ferenc dr. hahóti apát 100 koronát. — Református istentisztelet. Kádár Lajos nagykanizsai református lelkész junius hó 12-én, pünkösd másnapján d. e. 10 órakor Keszthelyen, a községi ovoda helyiségében az úri szent vacsora kiosztásával egybekötött istentiszteletet tart, amelyre a református egyháztagok és a szives érdeklődők ez úton is tisztelettel meghivatnak. — Az istentisztelet végeztével tartandó egyházközségi közgyűlésen való megjelenésre is fölkéretnek az egyháztagok. — Megalakult a Pénzintézeti Központ. A Pénzintézeti Központ a mult csütörtökön tartotta alakuló közgyűlését a pénzügyminisztérium dísztermében, a magyar pénzintézeti világ összes számottevő tagjainak részvételével. Az alakuló ülésen jelen volt Teleszky János pénzügyminiszter is. A központ elnökévé a király dr. Schmidt József nyug. államtitkárt nevezte ki az alapszabályszerü időtartamra és neki a belső titkos tanácsosi cimet adományozta. Összes harctéri térképek" Beszerezhetők!! /. SUJÁNSZKY JÓZSEF .\ könyv- és papirkereskedésében Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca