Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-21 / 21. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. iu.nius 4. 21, szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — S Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 2,0 t Svilttér soronkint 1 korona. KESZTHELY, HEVIZ S AZ EGESZ BALATONKORNYEK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ P o I , I rr I KAI II E T I 1 , P. rfe-Nzerkesztöség és kiadóhivatal a «volt Gazdasági Tanintézet épületében . Kéziratokat a szerkesztőség cirr.áre, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 51. Lesz-e Keszthelyei fürdővendég? A küszöbön levő balatoni fürdőévadról ellertétes híreket és véleményeket hallunk. Az egyik verzió szerint olyan élénk fürdőszezon s olyan nagymérvű vendégjárás és idegenforgalom lesz az idén a Balatonmentén, amilyen már régen nem volt. Leginkább Balatonfüred, Siófok, Balatonföldvár és Almádi látogatottságát emlegetik. Hir szerint Siófokon óriási a kereslet a lakások után s egy-egy szobáért, vagy két—három szobás lakásért mesés árakat Ígérnek. A másik vélemény szerint pedig a vizáradás okozta pusztítások s a sok helyen még most is viz alatt álló fürdötelepek és nyaralók vissza fogják riasztani a fürdőközönséget a Balatontól s így siralmas nyárnak nézünk eléje. Őszintén szólva, én is ezen a véleményen vagyok; bár megengedem, hogy Balatonfüreden, Siófokon, Föld-ráron, Almádiban lesz fürdőszezon, sőt az idegenforgalom olyan arányokat ölthet, amilyen már régen nem volt. Ezeket a fürdőhelyeket ugyanis magasabb fekvésük, vagy szerencsésebb építésük folytán megkímélte a Balaton áradása, megmaradtak régi állapotukban, egyik-másik, egyben másban fejlődött is s a fürdőközönség meg fogja találni ott az idén is mindazt,- amit az előző években megtalált. Ezeknek a fürdőhelyeknek az az előnyük is megvan, hogy közelebb esnek Budapesthez s a balatoni fürdővendégeket, — hogy úgy mondjam, —első kézből kapják. Reménnyel kecsegtetheti őket az a szerencsés körülmény is, hogy fejlődöttség tekintetében magasan felette állanak a többi balatonparti fürdőknek. Ha már most nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a fürdőzni tudó emberek száma a hadseregszállitókkal és százféle spekulánsokkal a világháború alatt tetemesen o megszaporodott s ha mindezekhez hozzá vesszük még azt is, hogy ezek a gazdag emberek a háború miatt külföldi fürdőkbe nem mehetnek, vagy nem mernek menni, hanem a hazai fürdőket lesznek kénytelenek igénybe venni, — akor igazat kell adnunk azoknak, akik a fentebb említett néhány balatonparti fürdő idei szezonja elé vérmes reménynvel. néznek. Ezek a fürdőhelyek azonban csak meghatározott számú fürdővendég befogadására képesek s ha a budapesti villamos kocsikhoz hasonlóan, kiakasztják a „Megtelt" táblácskát, akkor a kintrekedt fürdőzök más balatonparti fürdőkre lesznek utalva. Ezen a réven tehát mi keszthelyiek is számithatunk fürdövendégekre, o ' de csak akkor, ha a vizáradás okozta pusztításokat megszüntetjük és fürdőnket legalább is az elöbbeni állapotba helyezzük. Mindenek előtt a Hullám és Balaton szálloda körüli vizet kell feltöltés által visszaszorítani s a szállodák előtti sétányt használható állapotba helyezni. De ezt gyorsan, minél előbb, hogy a már szállingózó lakáskereső idegenek a mostani vizözönbeli állatot ne lássák. Elismerés illetti e téren városunk elöljáróságát, hogy a feltöltést már A BALATONVIDEK TARCAJA Héviz 120 évvel ezelőtt. Mit ir róla Babocsai József >795~ben. Közli: N. B. Hol most a hófehér tündérrózsák, a kék és piros lótuszok himbálóznak a viz szinén, hol már annyi szenvedő hagyta ott mankóját, hol most a kerti virágok ezrei nyilnak s szebbnél-szebb villák nézegetik arcukat a langyos barna viz csillogó tükrében, hej másfél századdal ezelőtt de nem nyilt a virág, csak az ingovány buja növényzete terjeszkedett a néma viz fölé, melyben csak az idetévedt koldus üdítette föl fájó tagjait, de amelynek híre már akkor messze szállt a szelek röpke szárnyain. . . Ez a hely jut eszembe, mikor forgatom e sárgult, régi füzetet. . . Volt egyszer egy jóságos ember, egy lelkes hazafi, ki nemcsak a tudomány és művészet megszentelt csarnokában volt ott, honos, hanem a jótékonyság templomában is, kit nemcsak a múzsák csókoltak homlokon, hanem a jótékonyság istenasszonya is. Ez a nagy ember Festetics György gróf volt. Ennek köszönheti Héviz a létét, ennek mai fennállását. De volt egy buzgó ember is, Babocsai | József dr., Zalavármegye főorvosa, ki tollat ragadott ?z uj fürdő felkarolására. ,,Boldog Zalavírmegye Keszthelyi Hév-Vizedről — méltán neveztetel igy attól a' ki ezen rendeket irta ditséretedre." — Ezt tűzte homlokára a 28 oldalas füzetnek, mely 1795-ben látott napvilágot egy soproni nyomdában. És az a hang, mellyel Hévízről szól, igazán meglepő s annyira kifejezője annak a határtalan örömnek, melyet affölött érzett, hogy éppen az ő kedves megyéjét áldotta meg az ég ily megbecsülhetetlen kincscsel. Örvendett — ugy mond — valaha a' Zsidóság ama' Bedzáidának ; hogy ne örülnék én is a Te Kebeledben, régenten már kinyitott és buzgón ki-öntött Magyar Bedzaidádnak.« Hasonlata visszavisz bennünket a biblia világába, a Bedzaida tő partjára, hol a sánták és bénák százai közül az első, ki a hullámzó vizbe lépett, visszanyerte teste egészségét. Ez a magyar Bedzaida pedig feküdt »szép térségen és határban, igen gyönyörű helyett, a' hol a' természetnek tsudálatos ritkaságait méltán tsudálhatjuk.* >Szerentsés Zala Vármegye! —mondja az iró — Nem kell többé meleg hasznos Ferdők kedvéért és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára és más efféle Helyekre nagy fáradsággal és dolgaidnak hátráltatásával fáradnod és költségeskedned ; többször pedig minden fájdalmidnak enyhítése nélkül szomorúan vissza fordulnod. Már kebeledben tartod azt, a' mit máshol keresve sem találhatói — föl. Alig tudódott —• meg ezen hasznos Vized, már is sok részekről különféle Nyavalyások folyamodnak hozzád.« Dicséri Festetics György grófot, ki i költséget nem kiméivé fürdőházzal látta el Hévizet és fejlesztette tovább a fürdőt. Hogy minél kézzelfoghatóbban bizonyítsa Héviz jelentőségét, chetnia utján >a viznek belső rejtekébe ereszkedett* vagyis fölbontotta elemeire s kimutatta, hogy -kénköves meleg ftirdő«, melyben »kénköves, sós, értzes és földes* részek vannak föloldva. Rámutat arra is, hogy ez legkellemesebb a többi magyar fürdők között, mert nem olyan nagy a melegsége, hogy a testnek árthasson vele, sőt éppen legalkalmasabb a test gyógyítására s szerinte csekély változtatással e vizből a legkellemesebk savanyúvizet lehetne csinálni. Mivel a kénes levegő nem valami egészséges, azért legpraktikusabb a deszkából készült szellős fürdőház, hogy be ne rekessze a rossz levegőt. Babocsai párologtatta ezt a vizet s a kísérlet eredményeként a következő alkotórészeket sorolja föl: kénkő, anya-föld, tsontforrasztó részek, kovás-föld, meszes-föld, vas, vad-só, keserü-só, tim-só, agyagföld, bolus és mágneses sós-föld. Különösen a »kénkövet* dicséri, melynek »hatalmas ereje vagyon sok nemű Nyavalyák eílen.* Ez a legfőbb eleme Hévíznek. kékfestő gyár fest mindén szövetet, bármily színre. Feketét 24 óra alatt.