Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-21 / 21. szám

2. BÁLATOTs VIDÉK _1_9_16. május 21 meg is kezete ; hála' és köszönet pedig^a hercegi uradalmat, hogy mezei vasutját e célra a városnak átengedte, továbbá Bacsinszky Vladimírnak, aki a keszthelyi és tapolcai állomásokon felhalmozódott köszénsalakot ingyen rendelkezésre bocsátotta. A feltöltendö vízpartnak erős kőfallal leendő biztosítása szintén elengedhetetlen kö< .íelmény. A magas 'állás miatt gondoskodni keli megfelelő számú kosarakról is, mert a sziget körül több, mint 2 méter a viz magassága, melyben fürödni életveszély nélkül nem lehet. De ez még mind nem elég. Az élelmezési viszonyokkal is számolni kell. A multak szomorú tapasztalataiból tudjuk, hogy a közeli falvak lakossága nem viselkedik e tekintetben olyan módon, mint az kívánatos volna. Nem elégszik meg a tisztességes polgári haszonnal, hanem a végletekig felhajtja az élelmicikkek árát. Egyszerre nem is két, hanem három bőrt akar lehúzni a városi emberről s a fürdővendégről. Az elöljáróság tehát gondoljon ki valami módot arra, hogy ennek a visszaélésnek eleje vétessék s a fürdővendégek kiuzsorázása és kiszipolyozása megakadályoztassák. A helybeli háztulajdonosokhoz is van egy-két szavunk. Ne kövessék a fa'usi nép példáját, hanem bölcs mérséklet vezesse őket a lakások bérösszegének megszabásánál. Ne csak a jelenre gondoljanak, hanam a jövőre is; ne felejtkezzenek meg arról a régi és sokszor bevált közmondásról, hogy: jobb a sürü garas, mint a ritka forint. Ha fürdőnket rendbehozzuk, ha tisztességes és méltányos lakbéreket szabunk," ha gondoskodunk a fürdővendégeknek a mai nehéz viszonyokhoz mért kellő és mérsékelt áru élelmezéséről, akkor nyert ügyünk van, akkor számithatunk jó fürdöszezonra és mi is kiakaszthatjuk városunk falaira a „Megtelt" jelzésű táblákat. De csak igy és nem máskép! Dr. Csák Árpád. A Vörös Kereszt Egylet Hadi Délutánja. A helybeli fiókegylet folyó hó 16-án, kedden délután 5 órakor a sebesült katonák szórakoztatására erkölcsileg és anyagilag is jól sikerült hadi délutánt rendezett. Ott láttuk a helybeli intelligencia szine-java mellett a kivezényelt sebesült hősöket is, kik hálásan, lelki örömmel élvezték a kétségtelen jól rendezett matinét. Illés Ignác dr. a vigalmi bizottság elnöke konferálta az egyes művészi számokat. Horváth György, főgimn. tanár mondotta a megnyitót, amely poétikus felépítésével, mély gondolataival a közönség szűnni nem akaró tapsait válto'ta ki. Horváth Györgyöt már több izben volt alkalmunk hallgatni, kiben egy gyakorlott, jó megjelenésű, kellemes organumú szónokot üdvözölhetünk. A Vöröskereszt jelvény — úgymond nem csupán jelvény, hanem figyelmeztető kötelességekre, hogy beleépíthessük lelkeinket az értünk küzdő harcosok szivébe. Mert nehéz dolog elmenni virágos voo> o nattal, marssal a harctérre, de nehezebb visszatérni a vöröskeresztes vonaton, a kórházi ágyig ; — de legnehezebb haza jönni sebesülten, rokkantam Ha elnézi azokat a bicegő katonákat, amint sokszor toprongyosan járnak-kelnek, micsoda erős hangot, energiát zúgnak felénk? Ezek az emberek hőskölteményeket irnak, eposzokat zengenek, amelynek hexametereit a vér diktálja, versmértékeit az ágyuk dörgése, fegyverek kattogása állapítja meg- Még nincs ezeknek a hősi daloknak rendezője, rapszodosza, csak a hazaszeretet Homérosza illeszti őket egybe. S ha ezt a jelen katonáját a valósághan hősnek, vitéznek látom, annak mutatja a mult, a nemzeti erő, amely magyarságunkna k harci jellege. Szól a volgamelléki pogány harcos ősi energiájáról, az ősmagyar vitézségéről szt. Gallen előtt, hol a magyar vitézság bámulatot kelt, de emberi érzést is, legalább Heribald esete ezt mutatja. A törökvilág katona — költői Tinodiak, Balassák, Zri nyi Miklósok a magyarság hősiességét, a ne bántsd a magyart zúgják felénk. A tárogató öblögető hangjából pedig a nyalka kuruc lelki viládga harsanik felénk, hol Csínom Palkók, Tyukodi pajtások a harci kedvet, vzeérek imádását, —. hetykeségét énekét. A napoleoni küzdelmek alatt Amadék, Gradányi, Órczyak a magyar katona szalonképességét mutatják. Az első néphadsereg korában, mikor a szabadságért rohannak Petőfiek a tömegsír felé, egy szózat hangzik : »Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők , mint a hadvezérek.« Nagyobbak-e a jelen vitézeinél is, kik lengyel mezőkön, tábortűz mellett rohannak. S itt Gyóni versei és Molnár F. Fehér felhő alapján rajzolja a mai magyar katona érzületét, kik a • fődért* a becsületért haltak meg. Kell-e — fejezi be — költőibb, poetikusabb, mint ezeket a magyar katonákat szeretni? Avagy méltóbb prólogus, mint sziveinket, lelkeinket megnyitni ? Csak emberi érzéseinkbe helyezkedjünk bele, a lelkek mélyéből előtörő energiákba, amelyeket a háború tőlünk követel, akkor megtaláltuk a méltó megnyitót. Nyissuk meg sziveinket szeretve, nyissuk meg lelkeinket a sebesültek tiszteletére, akkor szivből szólunk és szivekre Kimutatja, hogy ez a legelőnyösebben van eloszolva a vizben. De épp ilyen jól oszlik meg a hő is benne, mely nem haladja meg a test természetes hőmérsékletét S éppen ez külömbözteti meg a többi fürdőktől, melyek nála hidegebbek vagy melegebbek, mert a hidegebb viz a test lyukacsait összehúzza, a melegebb pedig eltompítja befogadó képességét, melyre nagy szükség van a gyógyító ereiü elemek befogadásánál : akár külsőleg a testen, akár belsőleg, ha isszák. Ez a kitűnő viz balzsamként hat a különféle bőrbajoknál, daganatoknál, máj- és vesebajoknál. Sőt olyan bajokat eltüntet, -amelynek a gutautést, az inak lankadságát, »vizkórság«-ot, lábak daganatát, a szemek elhomályosodását, podagrát és más efféle nyavalyákat okozzák. Tudták már a régiek is, milyen hasznos a testnek az okosan alkalmazott füidés. Nem várták azok a betegséget, inkább útját vágták neki a fürdéssel. Már Plinius is dicséri a fürdőket a régi római világban s utána több tudós orvos teszi ezt. Hévízben sok az u. n. >aer fixus«, könnyű tehát belőle savanyúvizet csinálni. De ez itt mellékes cél lehet " csak, első az egészség. Ez az »aer fixus« meggyógyítja a »rohadt patétsos hideglelés«-t is (pestis). 1790. és 1791-ben a török háború után a somogymegyei Babócsán és Berzencén az említett betegség elterjedt a török szélekről jött katonaság átvonulásakor. Ennek az >aer fixust-nak köszönhették életüket azok a szegény jobbágyok, kik megbetegedtek és kiket Babocsai vett kezelés alá. Ha tehát ez az »aer fixus* oly nagymennyiségben van a Hévízben, akkor ereje megfizethetetlen. Ez a ^hasznos levegő* eltünteti a testből a bágyadtságot; aki megissza, annak nemcsak az emésztése javul, hanem arcának szine is, inegujul tőle az egész ember. Ha sótartalmát tekintjük a viznek, azt látjuk, az is nagy és ez igen fokozza gyógyító hatását. >Ha hát már — írja Babocsai -— egyéb ereji nem volnának is ezen Keszthelyi Vizednek Boldog Zala Vármegye, tsak azért is méltán ditsértetnél, mert lábat, kezet, szemet, nyelvet és egész ép testet adni, Isteni erő, Nagy méltóság !< Még egyszer dicsérettel halmozza el az iró Festetics György grófot, kinek kegyességéből készült ez a keszthelyi fürdő és aki gondoskodott a fürdővendégek kényelméről, testi-lelki jólétéről. »Igy tehát — fejezi be a buzgó orvos — már egyéb Tekintetes Zala Vármegye ! nintsen hátra, a' init véled ezúttal közölhetnék, hanem hogy ismét Boldognak mondjalak. Számtalan napokig — Áldani fogják sokan Földedet, a' melyből ezen hasznos Keszthelyi Hév-Vizednek forrása olly vastagsággal foly, és fakad, hogy minden időben leg-tisztábban (a' mely nagy tulajdonság) béfogadod bé-szálló beteges Vendégeidet. Bizonnyára még ezek közül lesznek olyanok is, a' kik mankóikat, fa lábaikat és nyoszolyáikat örök emlékezetül az Partodon hagyják ; haza térvén pedig ezek nélkül, Pásztoros daliokkal fognak ditsérni és a kellemetes Zefirusok által nem tsak a' közel lévő Szomszéd Vármegyékre, hanem még azon is tul a' Pásztoros dallokból ki-ragadván, ezen Keszthelvi hasznos Vizedről tett ditséretes szót szélivel hordják, és mondani fogják, hogy Boldog vagy!« Igy beszél a lelkes hazafi. Kiket Héviz közelebbről érdekel, tanulhatnak tőle ügybozgóságot, emberszeretetet. . . Elsárgultak már e füzetke lapjai s egy árnyalattal homályosabbak lettek betiii, de a sziv, mely több, mint egy századdal ez előtt a szent ügyért dobogott, újra ver, lüktet a sorok között. Mikor e könyvecske kezembe akadt a sok porlepte fóliáns között, szerény külsejéről nem mertem volna következtetni tüzes soraira. Hej! ha most látná Hévizet Babocsai ! Eljár az idő. Az ingovány madárdalos csalitja édenné változik : illatos rózsák, kaktuszok, pompázó őszirózsák lepik el a táját és a csalogány énekével versenyre kel a cigány muzsikájának édes-bús zenéje s jótékony álomba ringatja a szenvedők ezreit, kik messze-földről jöttek gyógyulást keresni a lótuszos, csillogó, barna viz bűvös, csodatevő hullámaiban. Csak azok a dombok, azok a suttogó tölgyek látták, csak azok tudják még, mi volt itt száz évvel ezelőtt. . . !!Besz@reziietők!! /. SUJÁNSZKY JÓZSEF .\ könyv- és papirkereskedésében Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca