Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-07 / 19. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. április 30. 18. szám. Előfizetési ár : F.gész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f Svilttér soronkint 1 korona. Nzerkesztöség és kiadóhiva­tal a «volt Gazdasági Tan­intézet épületében . KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEST ELŐMOZDÍTÓ X* O L I T I K A. fi HE I IJP. Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhiva­talba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán : 51. A Balaton ÜJ «ÍL \ Qhiszteri Tudvalevő, hogy a Balatoni Szö­vetség előterjesztésére a kormány, ba­latoni kormánybiztost nevezett ki Za­lavármegye főispánja személyében. Az érdekeltek s az ügy i: ánt ér­deklődők tájékoztatása céljából szük­ségesnek láttuk az erre vonatkozó 32182/1916. számú s a Balatoni Szö­vetséghez intézett leiratot egész ter­jedelmében közölni. A miniszteri- leirat így szól: A Balaton magas vízállásából eredő számos feladat, továbbá bala­tonmqnti érdekek kiszolgálására épült aszóföi villamosközpontnál felmerült tarthatatlan állapotok, nemkülönben a Balatonmentén érdekeltek megnyug­tatására szükséges egyéb intézkedé­sek a teendők oly nagy tömegét hoz­ták feíszinre, hogy legcélszerűbbnek láttam azokat egy kézben összponto­sítani, annál inkább, mert országos érdek, hogy a balatonmenti fürdő- és üdülőtelepek a modern igényeket ki­elégítő színvonalra emeltessenek. Ezen intencióból kifolyólag a belügyminiszter úrral egyetértöleg mi­biztos kiküldését határoztam el es a miniszteri biztosi teendők elintézésével dr. sipeki Bálás Béla zalavármegyei főispánt bíztam meg. Főbb vonásaiban a miniszteri biztos feladatát fogja képezni: 1. hogy a Balaton vízállása és 7 o ­különösen az erős hullámverés által okozott károsodásoktói a tó mentén épült telepek a 2850'1914. számú rendeletemben megjelölt állami támo­gatás felhasználásával megvédessenek; 2. hogy ezeken a telepeken, a közegészségügyi szempuntokból mel­lőzhetetlen lecsapolási, '.vízvezetéki és csatornázási berendezések létesíttes­senek s általában egységes irányítás mellett megtörténjenek ázok az intéz­kedések, melyek a balatoni fürdőhe­lyek és üdülőtelepek íöllenditése, a föllendülés állandósítása és a közönség modern igényeinek kielégítése végett szükségesek ; 3. hogy az uj telepek létesítésé­nek, a parcellázásnak, az építkezé­seknek előfeltételei a Balatonnál ér­dekelt három vármegyében egyöntetű szabályrendeletek megalkotásával meg­állapíthassanak ; 4. hogy a nyaraló közönség jó és olcsó ellátása a közélelmezés te­rén foganatosítandó megfelelő beren­dezésekkel biztosíttassák ; 5. hogy az anyaközségek és telepek között ezidöszerint fennforgó ellentétek orvoslásával egyidejűleg a telepek részére lehetővé tétessék, hogy magasabb igények kielégítéséhez és a modern haladáshoz szükséges pénz­eszközöket maguk részére a közsé­gektől függetlenül és azok megterhe­lése nélkül megszerezhessék; 6. hogy az a^zófői villamoste­lep, melynek fennállása és üzemben­tartása egyelőre csak a háború tar­tamára biztosítva, akként rendeztessék, hogy a községek, fürdőtelepek és magánosok által létesített és több mil­lióra rugó befektetések sérelmet ne szenvedjenek. Fölhívom a szövetséget, hogy a miniszteri biztost működésében hatha­tósan támogassa s égvben értesítőin arról is, hogv rendelkezésem értel­mében a balatonmenti érdekelteket a miniszter' bi^tOS foari;i prti>lrp7li>trp egybehívni. Budapest, 1916. április 10-én. Ghiilány s. k. A BALATOÍWIDEK TARCAJA IWiröi szél a török nóta. Irta : Turáni. A hatalmas porta és a törökverő ősök ivadékai kezet fogtak egymással és Qermánia nagy lmperátorával. Hej régen volt, hogy a hatalmas félhold szemben állt a kereszttel! Hogy letűnt azóta Mohamed csillaga ! Már azt hittük, hogy föl sem kel többé, pedig csak hamu takarta a parazsat, csak szítni kellett a tüzet, hogy lángja ismét a magasba törjön. Az ozmán dicsőség hajnalcsillaga újra tün­dököl. A nagy Mohamed lelke leszállt a he­tedik mennyből s népére lehellte a harcok tüzes lehelletét. . . Kevesen ismerik ezt a hatalmas turáni népet, mely lélekben oly közel áll hozzánk s oly szívesen érez együtt, különösen velünk magyarokkal. Pedig az ujabb idők oly közel hoztak bennünket egymáshoz, hogy lehetet­len közönyösen napirendre térnünk e nemzet szellemi nagysága fölött. Stambul kapui ki­tárultak előttünk és mi diadallal borultunk Túrán gyermekeinek ölelő karjai közé. De ne legyen ez külsőség csupán, hatoljunk beljebb, törjünk utat a nép lelkéhez. Köves­sük ebben is hiven a »Keletre magyar^ hivő szózatát. Térjünk csak vissza kissé gondolatban a jobb időkre, mikor oszmán mezőkön még nem volt vértől harmatos a fii, mikor fel­törhetett szivéből az ős turáni dal, mely ott ! termett a nagy ősök ajakán, tovább zengett a koboz húrjain. Nem irott könyvek tartották meg a néplélek vonásait, hanem szájról-szájra, apá­ról-fiura szálló énekek. A török népdal fővonása : a bánatos­ság, a szomorúság. Boldog szerelmét nem énekli meg oly szívesen a török, mint az epedésj: és folytonos vágyat s a kedves ke­gyetlenségét, kinek arca üldözi őt éjjel-nap­pal azóta, hogy először meglátta. A török szerelmi népdal legtöbbet ke­sereg a kedvestől való elváláson, mely megrezegteti általában a keleti arab költé­szet húrjait is. »Szemem folyvást könnyeket hullat, miként a gyöngy, majd ismét könnyeket mi­ként a korall« — siránkozik a beduin ked­vese elvesztésén. A török népdal a természet jelenségeit hívja segítségül fájdalma ecsetelésére : Az elszakadás lángja az égig lobo­gott fel. A jajaimból épült vár a holddal talál­kozott. Vagy a szerelmes kínjait, aki messze szakadt kedvesétől s kit kedvesének kegyet­lensége sírásra fakaszt, nem festi-e remekül eme néhány szó : Az egek lángra gyúltak jajaimtól, vagy Jajaimtól felserkentek a hegyek. . . Egyáltalában a tűzhöz, vérhez való hasonlítás nagyon kedvelt : a török költőnek sóhajtása tiiz, mely mindent feléget, köny­nyüje vér, melyet szeméből a kedvesnek ke­gyetlensége fakaszt. Mert ha még oly szép is a kedves, hogy a hold nem bír betelni látásával, azért kegyetlenségén igy kell fel­kiáltania : Vér lett szememnek könnyűje. A népdalok nagy része a mieinkre emlékeztet: egy-egy természeti jelenség le­írás,íval kezdődili. A szerencsétlen szerel­mes vigasztalhatatlan, de íme ott van a • hegyvidék, mely bánatos bolyongásaiban menedéket ad neki ; a berkek nyiladozó ró­zsái, melyekben a maga érzelmeinek szim­bólumát látja ; a tova szálló felhők, melyek lángoló szerelme égő tüzének a füstjéből ke­letkeztek ; a habjait hömpölygető nagy fo­lyam, melyet könnyeinek az árja dagaszt nagygyá.« — A darumadár a szerelmesek postája, de leggyakrabban szerepel a költé­szet bülbülje (fülemile), mely csak a szere­lem rozsafáján énekelheti édes-bús dalait. Ezek a vonások tűnnek leginkább föl nekünk, ha elmerülünk kissé ez érdekes régiók bán. . . A hozzánk legközelebb eső törökök Ada-kále szigetén élnek. Ezek a jó muzul­mánok századok óta elszakadva az anya­országtól, egyedül képviselik a mult idők emlékeit. »Meseviláguk — mondja egyik népdalgyüjtő — a messze mult óperenciájá­Összes harcteri t MBeszerezhetők!! SUJÁNSZKY JÓZSEF .\ könyv- és papirkereskedésében Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca

Next

/
Thumbnails
Contents