Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-02 / 14. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. április 2. 14. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f Nvilttér soronkint 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal a «volt Gazdasági Tan­intézet épületében . KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ P O L I T I K A I H K F I I , A I>. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhiva­talba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán: 51. A Keszthelyi Ipari és Gaz­dasági Hitelszövetkezet közgyűlése. Városunk összes közgyűlései kö­zött különös figyelmet érdemel a hely­beli Ipari és Gazdasági Hitelszövetke­zet közgyűlése, mely a mult vasárna­pon, folyó hó 26-án számolt be 1915. évi tevékenységéről és elért eredmé­nyeiről. A nevezett pénzintézet, mint az Orsz. Közp- Hitelszövetkezet tagja immár XIV. évi rendes közgyűlését tartotta m:g és rámutatva zárószám­adásaínak adataira, ki kell emelnünk ennek a pénzintézetnek 14 éves fenn­állását annál is inkább, mert lehetet­len szemelöl tévesztenünk, hogy ez a humánus intézet nem üzleti érde­kekből, merkantil szellemből, hanem a kis emberek garasaiból és mindenek­előtt altruisztikus intenciókból érte el fejlődésének mai színvonalát. És itt elegendő, ha csak rámutatunk arra a 184106 K összegű üzleti tökére, mely az intézet 1858 tagjának fiíiérjeiböi gyűlt össze. Annak ellenére, hogy az itthon­maradottak sorai mindinkább ritkul­nak, a környék hegybeli faluiból mégis szép számmal jelentek meg a közgyű­lésen a kisgazdák. Többnyire régi, hü szövetkezeti tagok voltak, akik össze­forrva az áldásosán működő szövet­kezet lelkével, őszinte érdeklődéstől vezettetve figyelték végig a közgyűlés lefolyását. Gaál József, főgimnáziumi tanár, a hitelszövetkezet fáradhatatlan, ügy­buzgó elnök-igazgatója 10 órakor nyi­totta meg a közgyűlést, üdvözölte a megjelenteket és igaz szívből jövő sza­vakkal beszélt azokról az elváltozá­sokról, amelyeket az elmúlt esztendő világháborús eseményei különösen gazdasági életünkben maguk után vontak. Mint jó barát a jó baráthoz, igy kezdődik a közgyűlési meghivó igaz­gatósági jelentésének egyik pontja és valóban a meleghangú, és közvetlen beszédből bárki meggyőződhetett ar­ról, hogy mily végtelen szeretettel, ki­tartással hordja szivén a kis emberek ügyét-baját, — és fokozott mértékben teszi ezt most, a mai súlyosan válsá­gos viszonyok között. De világosan bizonyítanak emellett azok a számada­tok is, amelyeket a vezetése alatt álló szövetkezet mérlege elénk tár. Részletesen nem akarunk ezekre kiterjeszkedni, de mégis ki kell ragad­nunk belőle egyes eredményeket, ame­lyek az intézet feltétlen életerösségét, mindenek feletti egészséges működé­sét és a kis ember érdekeit szolgáló munkásságát dokumentálja. Így a be­fizetett üzletrészek tökéje megüti már csaknem a 200000 koronát, a tarta­lékalapok megközelítik az 50000 ko­ronát és mig a csak újonnan létesített áruüzlet tartalékja már 7000 K> addig a három földbérlőcsoport, — mely ré­ven olcsó bér mellett csaknem 1000 csa­lád jutott megélhetéshez — fennállásá­nak rövid pár esztendeje alatt szintén 19000 K tartalékalapot gyűjtött össze, melv összeér természetszerűen a bérlő­j o csoport tagjainak tulajdonát képezi. Csak igy érthető meg, hogy közel 7 milliós évi forgalma mellett a pénzin­tézet tiszta nyeresége csak 12871 K 55 fillér. Kiemelni óhajtjuk még, hogy az intézet az elmúlt év folyamán ! 086 K~t jótékonycélra is adományozott. Neve­zetesen : Iskoláknak 350 K-t! a meg­vakult katonáknak 200 K-t; az elesett járásbirósági tisztviselők árváinak 10 K-át; a hadsegélyzö hivatalnak Őfel­sége nevenapján 50 K-t; a kárpáti falvak felépítésére 50 K-t; katonák melegruházatára 150 K-t; a tüdövé­szes katonák szanatóriumára 25 K-t; egy szegénysorsu tanuló ösztöndíjára 150 K-t; aprólékosokra 101 K-t- Ezen­kívül gyűjtést indította harctéren küzdő katonák téliruházatának kiegészítésére is, melynek 2007 K 25 f eredménye képezte egyrészt a Keszthely és vi­déke közönségének áldozatkészségét, de leginkább azt a fáradhatatlan munkát, amelyet az elnök-igazgató ezen a té­ren is kifejtett. Végül még csak megemlítjük, hogy a szövetkezet idei közgyűlésén is tanú­jelét adta áldozatkészségének, ameny­nyiben a következő adományokat sza­vazta meg: A kárpáti falvak felépíté­sére 100 K-t, a vak katonáknak 300 K-t, az elesett katonák árváinak 300 K-t, a rokkant katonák árváinak 300 K-t és a Balatoni Élelmező Szövetség­nek üzletrészjegyzésre: 100 K-t­A simán lefolyt és helybeliektől is látogatott közgyűlés végén Ángyán János ny. vonyarcvashegyi körjegyző, igazgatósági tag, a balatonparti bérlő­csoport nevében néhány szívélyes szó­val köszönetét fejezte ki az elnök­igazgatónak munkásságáért. És ezzel a közgyűlés véget ért. Az élelmiszer hamisítás. A Zalai Hírlap-bő! olvassuk a bennünket is közelről érdeklő hírt: „Általános élelmiszerrazzia Nagykani­zsán. Óriási rajtaütést rendezett ma kora reggel a nagykanizsai rendőrkapitányság az összes kanizsai tejeseken és mindenfajta élel­miszerkereskedőkön. A nagytakarítás mun­kájában egy hivatalos szakközeg is részt vett és pedig E^zterhay Kálmán fő vegyész, a keszthelyi vegykisérleti állomás vezetője. Fü­redi János rendőrtiszt és Nagy József napi­díjas az összes igénybevehető rendőrök és rendőri szolgálatot végző népfelkelők társa­ságában megjelent kora reggel az összes kanizsai utcavégeken és a rendőrökkel az összes ott keresztülhaladó tejeseket — a falusi tejesasszonyokat és az urodalmak tejes kocsiit egyaránt, — betereltették a városház udva­rára, ahol a fóvegyész minden egyes tej­szállítmányt megvizsgált. Rettenetes ribilliót keltett a nagy erélyesség a tejesek között, akiket a Csengery, Petőfi, Teleky és Magyar­utcák végeiről, továbbá a kiskanizsaí kanális­hidtól dirigáltak befelé. Összesen mintegy 250—300 tejesasszonyt és vagy 25 tejeskocsit tereltek össze a városház udvarára, ahol Eszterhay Kálmán a napfényben csillogó mű­szerekkel szállt le minden tejeskanna rejtélyes mélységébe. Ezután elmentek a sugáruti tar­talékkórházba, ahol a beteg katonák részére szállított tejben 40 százalék vizet találtak. Kö­rülbelül délelőtt 9 órára elvégeztek a tejesek­kel s ekkor a fővegyész és Füredi János az élelmiszerüzletekben csináltak „stichpróbákat." Több füszerkereskedésben és hentesüzletben megjelentek és főleg a paprikát, liptói túrót, a müvajat, továbbá a hentesárukat vizsgálták. A füszerkereskedésekben általában rendet ta­láltak, de több hentes virslijét elkobozták, mert festve voltak, még pedig az egészségre felette ártalmas átrányfestékkel, A tejesek­nél összesen 14 gyanús esetet talált a főve­gyész, az élelmiszerüzletekben pedig 8-at. Az elkobzott élelmiszerekből mintákat vitt magá­val Keszthelyre, ahol azokat pontos vegy­vizsgálat alá veszi, s ennek eredményéhez képest inditja meg a rendőrkapitányság a megfelelő szigorú kihágási eljárásokat." Az élelmiszer hamisítás a legnagyobb merényletek egyike az emberiség ellen, amit nem száz—kétszáz koronákkal, hanem súlyos börtönökkel kellene büntetni könyörtelenül, minden alkalommal. Az igazságszolgáltatás, mely a súlyos testisértést keményen bünteti, az élelmiszer­hamisítást mintha nem tekintené valami sú­lyosabb beszámítás alá eső cselekedetnek, holott minden élelmiszerhamisitás valójában súlyos testisértés, mert a megtámadott egész­Reg kékfestő gyár fest minden Pll CnPrGTPI 9 követet, bármily szinre. V/llOp^lgVl Feketét 24 óra alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents