Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-02 / 14. szám

BALATONVIDEK í916, április 2 ség a test életképességét akadályozza s igen sokszor halált okozó súlyos testisértés, mert a tönkretett egészség a halál magvát érleli meg. Való igaz ugyan, hogy a büntető igazságszolgáltatásnak humánusnak kell lennie, mert a bűnözések tényei számtalan lelki motivum összejátszásából tevődnek össze s az esetek túlnyomó százalékban szociális eredetűek. Hiszen különben nem is az igazságszolgáltatás a hibás. Mind n a terminológiától függ. Hogy hogyan n -siti a törvény az eseteket. És legalább :urcsa, hogy az élelmiszerhamisitás nem is bűntett, nem is vétség, hanem általában csak kihágás. Mi az élelmiszer hamisítást egészen másképen minősítenénk. Az élelmiszerhamisitó nem hirtelen felindulásból cselekszik, mint a korcsmai verekedés késelője, nem atavisztikus hajlamok kényszere alatt, mint a megrögzött gonosztevő. Ezeknek van mentségük a cselekedeteiket üldöző körülményekben. Az élelmiszer hamisító mellett azonban semmiféle mentség nem szól. 0 hideg, számító üzleti alapon cselekszik, annak föltétlen tudatában, hogy amit tesz, nemcsak hogy nem szabad, de — ami fő — száz és száz gyanútlan ember egészségét, sőt életét veszélyezteti. Tehát tudva cselekszi a rosszat, embertársai legdrágább kincsének, egészségének megkárosítását. Hatalmas emberi eivetemedettség kell valóban ilyen cselekedet végrehajtásához s igazán furcsán érezzük magunkat, valahányszor hallunk róla, hogy ezt, vagy amazt az élelmiszerhamisitót 20—50—100 koronára büntették meg. Istenem 1 az emberek annyi gonddal és aggodalommal védett egészsége csakugyan nem érne többet 20- 50, vagy 100 koronánál?! A föntebb közölt nagykanizsai hir szerint az ottani egyik katonai kórházban, a katonák részére szállított tejben 40 százalék vizet találtak. Nem enyhe pénzbüntetést, hanem legalább is súlyos és hosszantartó börtönt érdemelne íiZ az emberi szörnyeteg, aki ezt a gazságot elkövette, a2ok ellen a mindnyájunk hálájára érdemes hősök ellen, akik érettünk — a tejhamisitóért is — egészségét, testi épségét áldozta fel, sőt az életét tette kockára. A haza legerőteljesebb, legértékesebb emberanyaga a csatatéren pusztul, vagy. válik nyomorékká s akik közülük hazakerülnek, hogy a nagy küzdelmek és szenvedések árjában megfogyott erejüket helyreállítsák, azok 40"; „ vizet kapnak a tejben, melytől erejük pótlását várja az orvos és a gondos ápolónő ! De nem csak a hazáért küzdő hősök számára vindikálhatjuk azt, hogy jó minőségű élelmiszert kaphassunk, hanem az itthon levő fiatal, fejlődésben levő generátió és különösen a gyermekek részére is, akiknek jó táplálékra van szükségük, hogy erős, egészséges emberré nevelhessük őket. Ha valamikor, ugy most kétszeres kötelessége a hatóságoknak az élelmiszerek ellenőrzése s e téren való fokozott tevékenységük kifejtése. Minden városban, sőt minden nagyközségben kellene egy—egy vegyészt alkalmazni, aki aztán kérlelhetetlen üldözője lenne a lelketlen élelmiszerhamisitóknak és megakadályozná bűnös, embertelen manipulációjukat! A SZERKESZTŐSÉG KÉRELME. A „Balatonvidék" szerkesztősége azzal a kéréssel fordul a igen t. szülőkhöz, kiknek fiai hadi kitün= tetésben részesültek, kejyesked= jenek ezt a jó ügy érdekében a szerkesztőség tudomására hozni. Zsirhiány. A husevésről már régen lemondottunk. Lemondottunk sok másról is, ami a háború előtt rendes és természetes táplálékunkat képezte. Most azonban olyan veszedelem fenyeget bennünket, amely éreztetni fogja hatását fizikai egyedünk fenntartásában. Nincs zsír! Nem kapni drága pénzért sem. A hentesek már napok óta nem ölnek s a közönség nem juthat a háztartásban nélkülözhetetlen zsírhoz. Pedig zsir nélkül nem lehet főzni, kel az még a rántott leveshez is. És mi az oka a a zsirhiánynak ? Egyik főoka az, hogy a termelők olyan horribilis árakat követelnek az élő sertésekért, ami felülmúl minden képzeletet. Mikor a hentesnek, mészárosnak magának is 5—6 koron-ában van az élő állat kilogramja, akkor alig lehet tőle kívánni, hogy az olvasztott disznózsírt 5 K 70 fillérért, a hájat és olvasztatlan zsirt 5 K- 40 fillérért, a nyers szalonnát 5 koronáért, a sertéshúst pedig 3 korona 10 fillérért adja. Mert ez március hó 16-ikától fogva a hivatalos ár. A hentesek és mészárosok több helyen most azon fáradoznak, hogy az élő sertés árát maximálja a kormány. Ha a hentesek és mészárosok olcsóbban tudnának hozzájutni vágható állatokhoz, ők is olcsóbban árulhatnák a sertéshúst és akkor lenne elegendő zsir is. A belügyminiszter külömben fölhívta a városok figyelmét arra, hogy most a Haditermény-részvénytársaság utján nagyobb menynyiségü zsirt és szalonnát lehet venni. A haditermény részvénytársaság ugyanis a kormány ajánlására megvásárolta több nagyvágó fölhalmozott készletét, összesen 600 vvaggont. Nagyvárad városa 20 waggon zsirt vásárolt a város lakossága közt leendő kiosztás végett a Haditermény- részvénytársaságtól. Üdvös volna, ha Keszthely város elöljárósága is reá irányítaná figyelmét erre a fontos dologra ; összeírná a lakosság zsírszükségletét, azt meghozatná az említett részvénytársaságtól és az előre befizetendő összeg ellenében kiosztaná a lakosság között a ki ki által jegyzett mennyiséget. kellett jönni a mezőgazdaságnak, mert külömben a szántóföld nem tudott volna megfelelni a feladatának. Az érdekelt tényezők, különösen a hadvezetőség és a honvédelmi minisztérium nem is tagadta meg a segítséget. A gazdasági munkákra — mint ahogy az ipari munkákra volt, mindig lesz az idén bőven katonai munkaerő. Talán nem annyi mint kellene, de ha egyrészt a gazda társadalom, másrészt maguk a szabadságolt katonák feladatuk magaslatán fognak ájlni, a magyar mezőgazdaság nem marad szégyenben, teljesítő képessége az idén is érvényre fog jutni. Egy dologra azonban okvetlenül szükség van, nevezetesen, hogy a legközvetlenebbül érdekelt gazda-társadalom ugyanazzal az intentiólckal legyen eltelve, minta millyenekkel eltelt a hadvezetőség a mikor a katonaságot a mezőgazdaság szolgálatába allitotta. Éppen azért, mert a szabadságolt és szabadságolandó katonák maguk nem elégségesek minden gazdasági munka elvégzésére, az itthon maradottak teljes és odaadó segítségére is szükség van. É részben nem csupán az itthonmaradt öregeket és asszony népséget aposztrofáljuk, hanem különösen azokat, akiknek tágabb a látókörük, azokat, akik látják, hogy hol van sok megmüveletien, de könnyű szerrel hasznosítható föld, akiknek érzékük van aziránt is, hogy a reudelkezésünkre álló munkaerőt, hogy lehet a leggazdaságosabban kihasználni, hogy lehet a nagy cél szolgálatába állítani ugy, hogy a célt valóban elérhessük. Egyetértő, öntudatos munkára lesz szükség és főleg bölcs irányításra, a mit ha esetleg a közigazgatás nem tud prbdukálni, azoktól az egyénektől várjuk, akik a társadalmi munka mezején már eddig is érdemeket szereztek s bebizonyították, hogy tudják pótolni nemcsak a közigazgatás, de minden más egyéb állami administráció gyakran tapasztalható s elég nagy hiányait. A harcoló és a dolgozó katonaság. A percről-percre változó nagy események során már is meggyőződtünk arról, hogy a gazdasági munkát végző, dolgozó katonaságnak ugyanaz a jelentősége van, mint a harcoló csapattesteknek. Ha itthon nincs srapnel-gyártás, nincs vetés és aratás, akkor a lövészárokbeli katonának is kiesik a kezéből a fegyver. Nem szabad tehát gunyosan lenézni minden itthon maradt embert, főleg azokat nem, akik helyt állnának a lövészárokban is, de mégis itthon vannak, mert a háború gazdasági feladatait is végezni kell. Ide is tetőtől-talpig emberek kellenek, bármennyire dicsőítsük ugyanis a magyar nő két dolgos kezét, de az itthon maradt asszonyok legfeljebb segíteni tudnak, hanem a fronton belüli minden háborús munkát el nem tudják végezni. Most a mezőgazdasági munka lett aktuális. Itt van ugyanis a legfőbb ideje annak, hogy a jövő esztendei kenyérről godoskodjunk. A mezőgazdák szine-java a harctéren van, vagy legalább is katonai szolgálatot teljesít. Csakis az asszonyokra s öreg emberekre számithatnánk a gazdasági munkák végrehajtátásánál, annak dacára, hogy a mezőgazdaság iránt ma mindenki fokozottabb követelést támaszt, mint régente. Valamiképen tehát segíteni kellett a mostoha helyzeten. Segítségére II rC — Személyi hir. Festetics Tassilo herceg a mult kedden este Berzencéről, a hercegné, továbbá leányaik : Piirstenberg hercegné és Lila grófnő a mult csütörtökön Bécsből keszthelyi palotájukba érkeztek. A Keszthelyi Csónakázó- és Korcsolyázó gylet Tálasz mányi ülése. A Keszthelyi Csónakázó- és Korcsolyázó Egylet f. hó 27-én délután fél 3 órakor, a városház tanácstermébe" választmányi ülést tartott, melyen a tisztviselői kar önmagát ideiglenesen kiegészítette és pedig : Matekovich Lajos pénztáros, Gőtzy Mihály dr. jegyző és Horváth Antal Tibor parancsnok személyében. A Balaton által megse.Timisitett kikötőhely ideiglenes helyreállítását a választmány szükségesnek találta s ennek végrehajtásával Matekovich Lajos és Horváth Antal Tibor urakat bízta meg. Az egylet szorult anyagi viszonyai folytán a tagdijak beszedése s uj tagok gyűjtése mondatott ki szükségesnek, hogy az egylet felvirágozzék s újra elfoglalhassa helyét Keszthely város azon intézményei sorozatában, amelyek életet s elevenséget vannak hivatva teremteni helyi társadalmunkban. A tagok részére előnyök nyújtása — mint a belépés egyik szükséges feltétele — a 8—10 nap múlva újra összeülő választmányi ülés tanácskozásainak lesz egyik tárgya. A felső Hancókrét kerti müvelés alatt. Berényi Béla a már korábban házhelyeknek fölparcellázott felső Hancók-rétet a nagy drágaságra, továbbá a nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel parcellánkint bérbe adta. Egy-egy parcellától — nagyság szerint — 25 — 30—40 korona bért fizetnek a bérbevevők. A kerti munkálatokat a bérlők már meg is kezdték és csak ugy nyüzsög most a sok munkástól a máskor olyan csöndben, Összes harcteri térkép MBeszerezlietők!! SUJÁNSZKY JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca