Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-16 / 29. szám

XX. évfolyam. Keszthely. 1918, inlins 16 29. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f Svilttér soronkint 1 korona Nzerkesztöség és kiadóhivatal a «vo!t Gazdasági Tanintézet épüleiében . KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ P O L I rr I K I II JE rr I JL, P. Kéziratokat a szerkesztőség ciir.áre, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán: 51. Hogyan szerezzo gabona rendelet a nemtermelö illetőleg liszttel országszerte o és lisztsziikségletünkeí? Az uj termés forgalomba hozásáról megjelent legújabb kormányaktuálissá tette akosság gabonával, való ellátásának kérC5 dését. A rendelet az 1916. évi buza, rozs, árpa, zab, kétszeres és köles termésre kimondja a zár alá vételt. E termésből mindenki kétféle módon szerezheti be egész évre szükségletét. Vagy önmaga, közvetlenül a termelőtől, vagy pedig a hatóság utján. Az első esetben a íőszolgabirósáo- által 1916. október 15-io- kiállir> o tandó vásárlási igazolvány alapián; a második esetben pedig szükségletünket a községi elöljáróságnál kel! bejelenteni. Az a kérdés már most, hogy melyik mód az elönvösebb ? Szerény véleményünk szerint az első. A közönségnek minden esetre fontos érdeke fűződik ahiioz, hogy a gabonát maga vásárolja meg és ne szoruljon a közélelmezésre, mert igy az egyes crabonanemüekből megfelelő mennyiséget vásárolhat és tetszése szerinti minőségű lisztet őröltethet; az igy nyert korpa az őröltető tulajdonát képezi s azt állatjai etetésére felhasználhatja ; a lisztet is olcsóbban és kellő időben kapja kézhez s ez által eleje vétetik azon sok panasznak és elégedetlenségnek, amik a közellátás esetén a hatóságok legjobb igyekezete dacára is a központi kezelés lassúsága és költségesebb volta miatt fennforognak. A vásárlás előmozdítása és lehetővé tétele érdekében a községi elöljáróságnak a közönséget a legmesszebbmenő támogatásban kell részesíteni ; mert külömben a szegényebb néposztály el lesz zárva a közvetlen beszerzés utiától s annak áldásaitól s a hatósági ellátáshoz kell fordulnia és magát a Haditermény R. T. felette ^szűkkeblűnek bizonyult gondviselésére bíznia. Csakhogy sokaknak nincs módjában közvetlenül a földbirtokosoktól, (akár nagy-, akár kisbirtokosoktól) vásárolni gabonát; és mit csináljanak különösen azok a városi kisemberek, akiknek nincsen annyi pénzük, hogy egy évre való gabonaszükségletüket egyszerre megvegyék ? Mindezekre a kérdésekre a kielégítő feleletet megtaláljuk a nagykanizsai városházán. Nagykanizsán ugyanis a város polgármestere gondoskodott arról, — hogy akinek nincs annyi pénze, hogy sajátjából egyszerre kifizethesse az egy évi gabonaszükségletét, azt valamelyik intézet (valószínűleg a Nagykanizsai Tárházak r. t.) fogja helyette kifizetni s ..zt a .^bonát ez az intézet kezeli és az ilyen kölcsönt élvező fél mindig annyit kap ki a gabonájából (illetőleg lisztjéből) amennyinek az árát idöközönkint meg tudja fizetni. Ilyenformán minden kanizsai ember, akár van megfelelő készpénze, akár nincs, elláthatja magát kellő mennyiségű élelmiszerrel anélkül, hogy azt a kormányrendelet tartalma ellenére nem közvetlenül a termelőtől vásárolná meg. És csak ki sem kell mennie falura, mert a polgármester A BALATONVIDEK TÁRCÁJA Valami a turáni eszméről me», a magyarságról. IrU TURÁNI. az is kimutatható, a kultúra magasabb Csak néhány esztendeje annak, hogy Mészáros Q y u 1 a néhányadmagával belédobta a magyar közvéleménybe a turáni törekvések gondolatát. Sok helyütt az országban tetszetősnek látszott a gondolat, de azért akadtak a tudományos világban ellenzői különösen a >turáni* névnek. Ezekkel szemben Mészáros avval védekezett, hogy M a x Müller nyelvész után többen használták már a tudományban. írónk szereti ural-altáji értelemben használni e szót. A lobogó lelkesedés kissé elfogulttá is teszi, mert szerinte kétségen feliilállő a »turáni« népek faj és nyelvrokonsága, holott a nyelvtudomány mai álláspontja szerint csak föltevés az uráli és altáji népek nyelvrokonsági köteléke. Nem is fajrokonságról akarok én szólni, hanem a legnemesebb értelemben vett lelki, szellemi rokonságról, mely fennállhat az Ös-Turán egykori népei között. Testvérnemzet a török, a bolgár, meg a magyar, hisz történetünk hajnalán együtt szereplünk Keleten Nem hiába hivnak bennünket a régi történetírók » t u r k «oknak, azaz törököknek, vagy mondjuk turániaknak. nem hiába van tele nyelvünk török szavakkal. De viszont hogy e szavak csak fokán voltak szükségesek. A rokonságnevek, a testrészek elnevezései és egyéb legelemibb szagaink finnugor eredetűek. Azért ma már, ha lapjaink, politikusaink turáni fajról, turáni vé'ről, turáni eszméről beszélnek, hajlandó a laikus tényleges rokonságra gondolni. Nem is fontos az sze rintem, hogy mit gondolnak az emberek a turáni eszméhez, itt csak a testvérszellemü népeket összetartó, mindenható szeretet, egyetértés a fő, mely különösen napjainkban lobbant lángra. Leghívebb ápolói a turáni eszmének »A Cél c. folyóirat ügybuzgó munkatársai. Ezek közül leginkább az emiitett Mészáros és S a s s i Nagy Lajos a leglelkesebbek, kik készek életre-halálra mégis védeni igazukat. Bizonyára az ő érdemük, hogy van már nálunk »T u r á n i Társulat,* sőt ennek van már hivatalos lapja is : a »T u r á n«. De nem csak nálunk ápolják a Nagy Túrán gondolatát, hanem Keleten is. Első pillanatban bizonyára ellentmondásnak látszik e kijelentésem, de sajnos igaz, mert bizony nemrég ébredt föl a török népben turáni voltának tudata : a mohamedán csak mohamedánt ismert azelőtt és ennek megfolelőleg magát is csak mohamedánnak nézte —• nem töröknek, vagy pláne turáninak. Mindezek dacára is >többi mohamedán vallású keleti fajrokonaival szemben — Írja Mészáros — bármint vélekedett légyen is, mibenniinket azonban jó rég ideje testvérének hitt és nevezett a török. Véres lapol; fűződnek közösen a történelmünkhöz, rájuk nézve idegen volt a vallásunk, érthetetlen a nyelvünk, de azért a magyar előttük mégis csak testvér volt. Messze vezetne az okok kifiirkészése, tény azonban az. hogy az ujabbkori történelmi, nyelvi, néprajzi kutatások nem csekély mértékben járultak hozzá ennek a fogalomnak kialakulásához. Főként Vámbéry könyveiről és törökmagyar tanulmányairól tudtak legtöbbet.« És csakugyan annyit emlegették ezt a török-magyar rokonságot, hogy a török lapok, folyóiratok, jeles publicisták, államférfiak lassankint elfogadták és igy fogalommá lett. Ez a története körülbelül a turáni eszmének, mely ma már kezd komoly politikai jelleget is ölteni különösen a világháború hatása alatt. Jövője pedig ott kezdődik, amikor szembe tud szállani a pánszlávizmus bennünket — turániakat fojtogató törekvéseivel. Már egyszer tanújelét adta életrevalóit CMWI MMM Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy hadbavonulásom dacára is arra törekedtem, hogy nyomdámmal és könyvkötészetemmel a n. é. közönség rendelkezésére állhassak s minden tekintetben kielégíthessem. A n. é. közönség jóakaratú pártfogását továbbra is kérve, maradok .;. Tisztelettel SUJÁNSZKY JÓZSEF. . . f I