Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-16 / 29. szám

XX. évfolyam. Keszthely. 1918, inlins 16 29. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f Svilttér soronkint 1 korona Nzerkesztöség és kiadóhiva­tal a «vo!t Gazdasági Tan­intézet épüleiében . KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ P O L I rr I K I II JE rr I JL, P. Kéziratokat a szerkesztőség ciir.áre, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhiva­talba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán: 51. Hogyan szerezzo gabona rendelet a nemtermelö illetőleg liszttel országszerte o és lisztsziikségletünkeí? Az uj termés forgalomba hozá­sáról megjelent legújabb kormány­aktuálissá tette akosság gabonával, való ellátásának kér­C5 dését. A rendelet az 1916. évi buza, rozs, árpa, zab, kétszeres és köles termésre kimondja a zár alá vételt. E termésből mindenki kétféle mó­don szerezheti be egész évre szük­ségletét. Vagy önmaga, közvetlenül a termelőtől, vagy pedig a hatóság utján. Az első esetben a íőszolgabi­rósáo- által 1916. október 15-io- kiálli­r> o tandó vásárlási igazolvány alapián; a második esetben pedig szükségletünket a községi elöljáróságnál kel! beje­lenteni. Az a kérdés már most, hogy melyik mód az elönvösebb ? Szerény véleményünk szerint az első. A kö­zönségnek minden esetre fontos ér­deke fűződik ahiioz, hogy a gabonát maga vásárolja meg és ne szoruljon a közélelmezésre, mert igy az egyes crabonanemüekből megfelelő mennyi­séget vásárolhat és tetszése szerinti minőségű lisztet őröltethet; az igy nyert korpa az őröltető tulajdonát képezi s azt állatjai etetésére felhasz­nálhatja ; a lisztet is olcsóbban és kellő időben kapja kézhez s ez által eleje vétetik azon sok panasznak és elégedetlenségnek, amik a közellátás esetén a hatóságok legjobb igyekezete dacára is a központi kezelés lassú­sága és költségesebb volta miatt fenn­forognak. A vásárlás előmozdítása és le­hetővé tétele érdekében a községi elöljáróságnak a közönséget a leg­messzebbmenő támogatásban kell ré­szesíteni ; mert külömben a szegé­nyebb néposztály el lesz zárva a közvetlen beszerzés utiától s annak áldásaitól s a hatósági ellátáshoz kell fordulnia és magát a Haditermény R. T. felette ^szűkkeblűnek bizonyult gondviselésére bíznia. Csakhogy sokaknak nincs módjá­ban közvetlenül a földbirtokosoktól, (akár nagy-, akár kisbirtokosoktól) vásárolni gabonát; és mit csináljanak különösen azok a városi kisemberek, akiknek nincsen annyi pénzük, hogy egy évre való gabonaszükségletüket egyszerre megvegyék ? Mindezekre a kérdésekre a kie­légítő feleletet megtaláljuk a nagyka­nizsai városházán. Nagykanizsán ugyanis a város polgármestere gondoskodott arról, — hogy akinek nincs annyi pénze, hogy sajátjából egyszerre kifizethesse az egy évi gabonaszükségletét, azt vala­melyik intézet (valószínűleg a Nagy­kanizsai Tárházak r. t.) fogja helyette kifizetni s ..zt a .^bonát ez az intézet kezeli és az ilyen kölcsönt élvező fél mindig annyit kap ki a gabonájából (illetőleg lisztjéből) amennyinek az árát idöközönkint meg tudja fizetni. Ilyenformán minden kanizsai em­ber, akár van megfelelő készpénze, akár nincs, elláthatja magát kellő mennyiségű élelmiszerrel anélkül, hogy azt a kormányrendelet tartalma elle­nére nem közvetlenül a termelőtől vásárolná meg. És csak ki sem kell mennie falura, mert a polgármester A BALATONVIDEK TÁRCÁJA Valami a turáni eszméről me», a magyarságról. IrU TURÁNI. az is kimutatható, a kultúra magasabb Csak néhány esztendeje annak, hogy Mészáros Q y u 1 a néhányadmagával belédobta a magyar közvéleménybe a turáni törekvések gondolatát. Sok helyütt az or­szágban tetszetősnek látszott a gondolat, de azért akadtak a tudományos világban el­lenzői különösen a >turáni* névnek. Ezek­kel szemben Mészáros avval védeke­zett, hogy M a x Müller nyelvész után többen használták már a tudományban. írónk szereti ural-altáji értelemben használni e szót. A lobogó lelkesedés kissé elfogulttá is teszi, mert szerinte kétségen feliilállő a »turáni« népek faj és nyelvrokonsága, holott a nyelv­tudomány mai álláspontja szerint csak föltevés az uráli és altáji népek nyelvro­konsági köteléke. Nem is fajrokonságról akarok én szólni, hanem a legnemesebb értelemben vett lelki, szellemi rokonságról, mely fenn­állhat az Ös-Turán egykori népei között. Testvérnemzet a török, a bolgár, meg a magyar, hisz történetünk hajnalán együtt szereplünk Keleten Nem hiába hivnak ben­nünket a régi történetírók » t u r k «­oknak, azaz törököknek, vagy mondjuk turá­niaknak. nem hiába van tele nyelvünk török szavakkal. De viszont hogy e szavak csak fokán voltak szükségesek. A rokonságnevek, a testrészek elnevezései és egyéb legelemibb szagaink finnugor eredetűek. Azért ma már, ha lapjaink, politikusaink turáni fajról, turáni vé'ről, turáni eszméről beszélnek, hajlandó a laikus tényleges ro­konságra gondolni. Nem is fontos az sze rintem, hogy mit gondolnak az emberek a turáni eszméhez, itt csak a testvérszellemü népeket összetartó, mindenható szeretet, egyetértés a fő, mely különösen napjainkban lobbant lángra. Leghívebb ápolói a turáni eszmének »A Cél c. folyóirat ügybuzgó munkatársai. Ezek közül leginkább az emiitett Mészá­ros és S a s s i Nagy Lajos a leglelkesebbek, kik készek életre-halálra még­is védeni igazukat. Bizonyára az ő érdemük, hogy van már nálunk »T u r á n i Tár­sulat,* sőt ennek van már hivatalos lapja is : a »T u r á n«. De nem csak nálunk ápolják a Nagy Túrán gondolatát, hanem Keleten is. Első pillanatban bizonyára ellentmondásnak lát­szik e kijelentésem, de sajnos igaz, mert bizony nemrég ébredt föl a török népben turáni voltának tudata : a mohamedán csak mohamedánt ismert azelőtt és ennek meg­folelőleg magát is csak mohamedánnak nézte —• nem töröknek, vagy pláne turá­ninak. Mindezek dacára is >többi mohame­dán vallású keleti fajrokonaival szemben — Írja Mészáros — bármint vélekedett lé­gyen is, mibenniinket azonban jó rég ideje testvérének hitt és nevezett a török. Véres lapol; fűződnek közösen a történelmünkhöz, rájuk nézve idegen volt a vallásunk, érthe­tetlen a nyelvünk, de azért a magyar előt­tük mégis csak testvér volt. Messze vezetne az okok kifiirkészése, tény azonban az. hogy az ujabbkori történelmi, nyelvi, néprajzi kutatások nem csekély mértékben járultak hozzá ennek a fogalomnak kialakulásához. Főként Vámbéry könyveiről és törökmagyar tanulmányairól tudtak legtöbbet.« És csakugyan annyit emlegették ezt a török-magyar rokonságot, hogy a török la­pok, folyóiratok, jeles publicisták, államfér­fiak lassankint elfogadták és igy foga­lommá lett. Ez a története körülbelül a turáni eszmének, mely ma már kezd komoly poli­tikai jelleget is ölteni különösen a világhá­ború hatása alatt. Jövője pedig ott kezdődik, amikor szembe tud szállani a pánszlávizmus bennünket — turániakat fojtogató törekvé­seivel. Már egyszer tanújelét adta életrevaló­it CMWI MMM Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy hadbavonulásom dacára is arra törekedtem, hogy nyomdámmal és könyvkötészetemmel a n. é. közönség rendelkezésére állhassak s minden tekintetben kielégíthessem. A n. é. közönség jóakaratú pártfogását továbbra is kérve, maradok .;. Tisztelettel SUJÁNSZKY JÓZSEF. . . f I

Next

/
Thumbnails
Contents