Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-14 / 11. szám

XIX. évfolyam. Keszthely, 1915 március 14. 11. szám Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K -- f Negyed évre . 2 K 50 f Egyes szám ára — K 20 f Nyilttér soronkint 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal a «vo!t Gazdasági Tan • intézet épületében. . BALATON VIDÉK POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán: 51. Heti kis tükör. Március 15. Egy közgyűlésről. A Keszthelyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet folyó hó délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes köz-"gylilését a városháza nagytermében. A közgyűlés iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott s a tárgysorozatban előre megállapított keretek közt folyt le. Azaz mégsem egészen ! A számok tengerében, mely mindennél ékesebben mutatta azt a nagyárányu nemzeterösitö munkásságot, melyet ez a szövetkezet a súlyos megpróbáltatásokról örökké nevezetes 1914.-ik évben kifejtett, nemcsak a számító ész tünt fel, hanem a szív is, mely a prózát, a józan, rideg prózát is be tudta vonni a költészet meleg színeivel. Spjtat, igen sokat adott ez az intézmény mindnyájunk édes anyjának, a szorongatott hazának; sok embert megtanított arra az erényre, amely nélkül a,mai sanyarú viszonyok közt bajos megélni : a takarékosságra. A közgyűlésen megjelentek a női kereskedelmi tanfolyam hallgatói is Lehrman Laura felügyelő és dr. Lakatos Vince tanár vezetése alatt. A hallgatók ismeretekben és tapasztalatokban gazdagodva hagyták el a gyüléstermet. Pokoli ötlet. Suetonius római történetíró a tizenkét császár életrajzában sok pokoli ötletet mond el Nero, Caligula stb. császárok jellemzésére, de ezek az undokságok is mélyen alatta járnak annak az ördögi tervnek, amely valamelyik muszkagenerális agyvelejében megszületett. Vájjon az entente sajtója, mely tele torokkal kiabálja, hogy a háború a német barbarizmus ellen foly, észre tér-e erre az iszonyatosságra, melynek megbélyegzésére kevés, ha azt mondjuk: vadállati ? ! 'vT-J Irta Pataky Béla. V* Immár 67.-szer derül a magyar hazára 1848 március 15.-ének örök emlékezetes szabadságnapja. Ez a nap szentebb nekünk, mint valaha, midőn hatalmas ellenfeleink meg akarnak bennünket ezer éves létünktől fosztani, a szabadságtól, az önállóságtól. Hát csak azért küzdöttünk hosszú évszázadokon át hazánk önállóságáért, hogy most e gigászi harcban a megszámlálhatatlan romboló sáskahad semmisítsen meg bennünket s nemzeti létünket? Ezen a nagv napon a távolból ide hallatszó ágyuk morajából kettős fény ragyogja be a 48.-iki hősök emlékszobrát. Ragyogó, szent nap ez nekünk, mivelhogy ellenségeink börtönsirjából feltámadt Magyarország önállóságának örök szent ünnepe. Ezen a szent napon hazánk földje szentegyház, amidőn milliónyi oltár szentesül meg, minden magyar és társor| szágok honfiainak szivében és szövetséges nemzetünk szivében, mely oltárokon ott ég az olthatatlan honszeretet lángja, a dicsőség örök szent tüzében. Nemcsak hazánk fiai, de szövetséges társaink is egyesült imában emelik fohászukat az égben lakozó Istenhez : Sújtsad, Uram, büntető karodat, hazug, ravasz, elbizakodott ellenségeink fölé; igazságot kérünk Tőled, nagy Isten, büntesd meg ez ármányban nevelkedett nemzeteket, megérdemlett büntetéssel. A nagy idők nagy emberei jórészt már lepihentek örök siriálomra, a szeretett édes anya kebelében, alig néhány ősz ember jár-kel közöttünk. Mint visszajáró lelkek hirdetik közöti tünk, hogy ezelőtt 67 évvel ők is küzdöttek a világraszóló titáni harcban. S az a moloch, mely 1849-ben szárnyát szegte szabadságunknak, most kancsukával veri saját fiait, hogy eli lenünk s megsemmisítésünkre vezethesse őket. A múltban, 1848/49-ben is voltak magyar Leonidások, kik héroszi küzdelmek árán igyekeztek hazánk függetlenségét kivívni. Most, amidőn az osztrák nemzet testvéries egyetértésben lelkesülve küzd hazánk és hazája szabadságáért: megszámlálhatatlan azon Leonidások száma, kik a hazaszeretet által lelkesítve mesébe illő, de történelmi hősies vitézségük és bátorságuk által kivívott fényes győzelmükkel hirdetik előttünk, hogy velünk van az Isten. Voltak hősök 48-ban, kik páratlan hazaszeretettel küzdöttek a reánk özönlött muszka hadsereg ellenében, kik közül csak néhány öreg ember j roskadozó tagokkal, mint világító fénysugár tűnik fel előttünk. Oh, de a vií lágháborúban, a vulkánok e romboló erupciójában, mintha csak egyszerre j robbantanák föl tüzaknájukat, megrázA BALATON\?IDÉK TÁRCÁJA Baldo Rossi tanár látogatása Németország egészségügyi intézeteiben. Olaszból fordította Dr. LAKATOS VINCE. Baldo Rossi az Ospedale Maggiore (nagykórház) első sebésze, ki a Vörös Kereszt lombardiai választmányának alelnöki minőségében Németországba ment a V. Kegészségügyi intézményeinek tanulmányozására, visszatért Milanóba. Kíséretében volt Frassi tanár, assistens, Manolo Ricordi és Roncaldier asszony, egy tiszt és a választmánynak egy másik nő tagja. Rossi tanárt megkértük, hogy mondja el benyomásait. — Mindenekelőtt azt mondom el — kezdte a szót, — hogy mindenütt a legnagyobb szívességgel fogadtak bennünket. Mindenki udvariasan bánt velünk, kezdve a legtekintélyesebb egyéniségektől, ilyenek voltak az egészségügyi főgenerális, a verduni fronton küzdő csapattörzs parancsnoka, Belgium kormányzója, a különböző generálisok, kik felváltva követtek bennünket és mások. Ezek módot adtak arra, hogy megnézhettünk minden területet, bármily helyet, amely érdekelhette tanulmányainkat. Nem jelentéktelen epizód a következő: elérkezvén egy franciaországi helységbe, a fronttól nyolc kilométernyire, tiszteletünkre egy katonabanda eljátszotta az olasz királyi indulót. Általános benyomás. Utazásunk 12 napig tartott. Az útirány ez volt: Berlin, Sedan, H. (városka, amelyet nem lehet megnevezni, ahol a főhadiszállás van), Saint-Quentin, Brüsszel. Általános benyomásunk az, h"gy Németország ma is hatalmas erőt és derültséget mutat. Szervezettsége egyszerűen csudálatos. A mi figyelmünk természetesen a katonai egészségügyi és a német Vörös Kereszt ténykedéseire irányult. De nem kell hinni, hogy a német V. K- működését csák a háborús szolgálatokra korlátozza. Miközben ezt a kivételes szolgálatot végzi, nem szakította félbe a békében szokásos feladatok teljesítését, folytatván a harcot a tuberkulózis ellen, a gyermekvédelemben stb. Azon a napon, mikor Berlinbe érkeztünk, részt vettünk a V. K. egy magas személyiségének előadásán. Ez az intézmény folytatja propagandáját a gyenge és szegény gyermekek védelmében, a betegápoló nők nevelésében, akikre magukat a gyermekeket is rá fogják bízni, .hogy a haza jövendő védői erősebbek és számosabbak legyenekAz előrelátás szelleme jellemzi ma is Németországot, noha a jövő feladatai előtt a jelen súlyos feladatait kell előbb megoldania. A németektől elfoglalt francia területre érvén, bajor katonákat láttunk a mezőkön dolgozni, mialatt néhány kilométernyire folyt az Ütközet. Fegyverben voltak és szántottak. A németek láthatólag arra számítanak, hogy elég hosszú ideig fognak ellenséges területen maradni, hogy mezei munkájuk gyümölcseit betakaríthassák. Az egészségügyi szolgálatok Németországban nem rögtönzött jellegűek: ellenkezőleg oly tökéletességet értek el, hogy béke idején is megcsodálnák őket. Hogyg.n gondoskodnak a sebesültekről. Le fogom irni ennek a szervezetnek néhány példáját, melyet apróra megfigyelhettem. Ismeretes, hogy Berlinben nagyszámú állami és magánépületet bocsátottak az egészségügy rendelkezésére: színházakat, mozgószínházakat, sörcsarnokokat, palotákat s végre barakkokat, melyek közül egyik 1200 beteget lát el. Azon az uton, amely a fővárosból a frontra visz bennünket, meghatározott pontokon különböző tipusu kői házakkal találkozuTTk. A sebesülteknek rendesen négy pihenőállomásuk van. A lövészárkokból a kötözőhelyre viszik őket, amely majdnem mindig öt kilométernyire van, aztán a tábori kórházba, amelyben nyugosznak, mig a harmadik szállítás fáradságát kibírják a pihenő kórházba. Gyógyulásuk a kerületi kórházban megy végbe. A sebesült késő estig a lövészárokban marad, mert napközben a szállítást megzavarhatnák az ellenséges támadások. Azonban a sebesült az ezred orvosaitól kap gyors segélyt. A német lövészárok nem barátságtalan