Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-14 / 11. szám

2 BAX/ATONVIDEK 1915. március 14. kódfatva az egész világot s lángba borítva a kalmár, az egyeduralomra törekvő nemzeteket, úgy tűnnek fel nemzetünk és szövetséges társaink Leonidásai. Ármánnyal rohantak meg ben­nünket ádáz elleneink, de a bitorló hatalom fegyveres hadainak kezeiből hős katonáink kicsavarták a fegyvert s ezzel verték ki a Kárpátokból az emberi méltóságot levetkőzött kozák hadseregeket. S aki erősnek, biztos­nak érezte magát, már a béke után sóvárog. Én Istenem, mennyi ellensége tá i madt egyszerre az igaz ügynek, öt hatalom indult elnyomni, letiporni az igazság" zászlóiát és a hadak Istene o o ­csodaeröt adott vitéz katonáinknak, a a polyp fojtogató csápjai egymás után hullanak le országunk testéről. Az egész világ bámulva és cso­dáivá nézi e héroszi küzdelmet, mely­nél dicsőségesebbet a 48.-iki szabad­ságharc kivételével nem fog tudni fel­mutatni a történelem. Jó Istenünk, magyaroknak Istene! Vajjpn lesz-e ára az elesett százezrek halálának, lesz-e ára a szabadság is­leni eszméjéért kifolyt ártatlan vér­özönnek; lesz-e ára az anyák, özve­gyek könnyeinek; lesz-e ára a mesz­sze idegen fogság-ban sinvlődő édes honfiaink szenvedéseinek? Vájjon be­következik-e hazánk újjászületése ? Nagy Isten, magyaroknak Istene, mint ezelőtt 67 évvel; ugy a jelenben is,, egyesült imában bocsátjuk hozzád esdő fohászunkat, mint egykor győze­lemre segítetted Qiliád seregét a nagv­o o o. számú és hatalmas midiamiták serege felett; jövel el hozzánk égi szellemed­del és lelki erőddel, fenyítsd meg a Te rólad megfeledkezett s önmaguk­ö r*> ban elbizakodott ellenségeinket. Te adtad, Uram, fiaink ereibe az ősök erényeit s a honszerelem meg­. o •acélosítja ellankadt izmaikban az erőt, hely;.fel van szerelve, villamos erővel, melv világít és melegít és főzésre is szolgál. A kései órákban megindulnak a lövész­árkok felé a lovaktól vont kocsisorok, ezekre helyezik a sebesülteket. Lovakat azért alkal­maznak, mert az utak gyakran járhatatlanok az automobilok számára. Azonfelül ezek a motorok kattogásával és a reflektorok fényé­vel felkeltenék az ellenség figyelmét. A szo­morú menet igy megérkezik az egészségügyi állomásra. Az a hely, amelyet én láttam. Verdun övében esik, egy erdő közepében. Félig^ eltemetett barakkok vannak itt, tetejük fenyőgalyakkal van beborítva, hogy az aerop­lánok elől el legyenek rejtve. A barakkok két óra alatt elkészíthetők s egy óra alatt szét­szedhetők. Egyben-egyben elfér 200 sebesült. Működik bennök kilenc orvos, akik közül há­rom sebész és egy szemorvos. Minden helyi­ség kályhákkal fjithető, fel van szerelve ope­rációs ágyakkal, fertőtlenítő anyagokkal, gaz­dag sebészi készséggel, mely alkalmas akár­mely finom sebészi műtétre. Az ágyak külö­nös alakúak és mutatják a németek gyakor­lati szellemét. Mivel a Franciaországba való előnyomulás nagyobb sebésült percentet ered­ményezett, a betegápolók kénytelenek voltak az ágyhiányról gondoskodni, az eleséges lá­dákat használván fel anyagul. Ennek az ered­ményé lett egy uj ágyfajtá. . . természetesen kemény, de gyakorlati, mely fejtől kissé ma­gasabb. Hatezer ágyat készítettek ily módon. Folyt. köv. • hogv letűnt dicsőségünk hajdani fé­nyét újra felélesszék. íme 48-iki hőseink lelke tekint le ránk, mintegy uj erőt adva a csügge­désnek s az itt maradt, sir szélén járó 48-as honvédeink rokkant alakjai imára összetett kézzel hozzád fohászkodnak; ihlesd meg nemzetünknek lelkét; ak­kor beteljesül nemzetünk Géniuszának jóslata : . . . Még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epe&ez Százezrek ajakán. . . *) tekkel mindiárt szükséget szenve­Kertészkedjünk. Különös események különös következ­ményeket vonnak maguk után. A háborúnak elmaradhatatlan következ­ménye az általános drágulás. A mai világ­háborúban, amikor milliók küzdenek a harc­tereken, akiknek élelmezése'rengeteg any^jgot igényel, másrészt meg ellenségeink kiéhezte­tési törekvései indokolttá teszik, hogy a min­den téren való termesztés fokozásával a köz­élelmezés zavartalansága lehetőleg biztosítva legyen. A tavasz küszöbünk előtt áll s a mos­tani nehéz időkben nem elég, hogy csak a természet ébredését s a liget madarainak füttyét várjuk, hanem szükséges, hogy mig a harctereken fegyverrel folyik a küzdés, az itthon levők gazdasági fegyverekkel vegyék föl a harcot elleuségeink bevallott kiéhezte­tési szándékai ellen. És ebben a gazdasági harcban mindenki­nek meg van a maga fontos szerepe s min­den talpalatlnyi földnek a fokozottabb mérvű hivatása. Szövetségeseink járnak előttünk ió pél­dával e téren is s mint előrelátó gazdák még a nagykiterjedésű gyakorlótereket is felszánt­iák s burgonyával ültetik be ez idén. Nálunk pedig nagynevű nemzetgazdászáink, a föld­miveíésügyi miniszter, a városok előrelátó vezetőségei minden rendelkezösükre álló esz­köz alkalmazásával oda igyekeznek, hogv a nagyközönség figyelmét földjeinek, kertjeinek minél intenzivebb megművelésére fölhívják. Igv a budapesti városgazdasági ügyosztály előterjesztést dolgozott ki az üres telkeknek konyhakerti művelés céljaira való felhaszná­lása ügyében. A íöldmiveléstigyi miniszter pe­dig úgy rendelkezett, hogy az állami kerté­szeti gazdasági telepeken első sorban ko­rai zöldségeket és kerti veteményeket termesz­szenek és pedig az eddigi kerti termesztés keretein túl, lehetőleg mindazoknak a terü­leteknek hasznosításával, amelyek egyik vagy másik zöldségnemii termesztésére alkalmasak. Kövessük a ió példákat. Necsak azok szolgálják a hazát, kik az ellenséggel szem­től-szembe küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradtunk s otthonunkat, kicsi vagy nagyobb kertünket élvezzük, tegyük meg a magunkét. A háborús események folytán tavasz­szal lényegesen kisebb lesz a zöldségnemiiek s igy. mindenféle friss főzelék behozatala. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmi­szereket ez irányban is szaporítjuk. Váro­sunk lakossága a legkisebb környékbeli falu­nál is kevesebb zöldségfélét termel. Csak a zámori és hancóki parcellákban látunk e te­kintetben némi törekvést. Pedig a városunk déli részén parlagon heverő s termelésre al­kalmas földterületekből a Karsztokban egy kisebb német nagyhercegség kikerülne. A beí­telkek is telve vannak kisebb-nagyobb kér­dünk a főzelékfélékben, ha a piacról csak -egyszer ii elmarad — a bulgár. Itt kell, hogy ismét a mi lelkes hon­leányaink vegyék kezükbe a hazamentést ; itt van most tavasszal az ő harcterük. Ma : . . •*) ]Ez: a nagyon is időszerű s hozzáértő felszó­lalást ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Szerk. ne a tennisz, a játék, a hiúság, a cél nélkül való járkálás legyen a nők feladata, mert ma mást. vár tőlük a társadalom. Amint jóleső érzéssel látjuk őket a har­cokban megsebesült hőseink szenvedéseinek enyhítésénél, ma, midőn ellenségeink a ki­! éheztetésre alapítják számításaikat s máris előre vetette árnyékát a nehéz megélhetés, kell, hogy áldozatos szivii honleányaink első sorban legyenek segítségünkre az által, hogy élelmiszereinket a kerti vetemények által gya­rapítani okszerű irányítás és jó példaadással igyekezzenek. Mert a kertimunka a nőre nézve sohasem volt lealacsonyító dolog s ha ugyan azt éppen nem kívánjuk, hogy még hosszú időn át petrezselymet áruljanak, de a friss levegőn való hasznos tartózkodás által visszanyerhetik a télen át érdekes szinüvé vált arcocskáik egészséges pirosságát, habár be is van zárva — a drogéria. X. Hadi emlékérem orosz ágyúból. Az oroszokkal vívott heroikus küzdelmünk első nagy diadalát a kraszniki csatában arattuk. Legendás hírű huszárjainkat itt nevezték el ellenségeink vörös ördögöknek, itt esett birtokunkba először nagyobb mennyiségű hadi zsákmány, itt kezdtük meg a hatal­mas túlerővel szemben győzelmes csatáink egész sorát. A krasniki csatát a világtörténelem nagy és örök emlékezetű csatái közé sorozzák majd a történetirók és mig a történelem lapjain aranybetükkel ragyog a magvar dicsőség, a jövőkor népei emléket „is kapnák belőle." Emléket, amelyet a vas elpusztithatatlanságával, a bronz örökkévalóságával őriz meg uj koroknak év­ezredekig. A kraszniki diadal trofeumából egy orosz ágyút Őfelsége w király az Auguszta-alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle «Hadi emlékérmeket.» Az elzsák­mányolt orosz ágyút azóta a Zólyombrezói m. kir. ál­lami vasművek öntödéje érmek verésére alkalmas for­mában feldolgozta, lemezelte, bronz alkatrészeiből pe­dig a körmöczbányai m. kir. pénzverő hivatal már veri; a vaslemezekbe* is nemsokára elkészül az első nagy győzelmi érem. Phéidon, Argos királya verette az első érmet még Krisztus előtt 700 évvel és azóta a történelem­írás legbecsesebb segílő forrása lett az érem. Pirami­sok mélyén görög és római temetkező helyeken elte­metett világok romjai között talált érmek vezették a történelem írót helyes nyompi és a nagy érenrgyüjte­mények még ma is élőszóval hirdetik rég múlt idők nagy eseményeit. A kraszniki .-diadal érnie is méltó helyet követel ebben a gyűjteményben, hogy majd akkor, amikor utó­daink előtt az idő ködéből a mai nagy élet-halálharc­nak csak körvonalai látszanak, ott legyen az emléket felidéző .vasba, bronzba öntött irás «A krasniki diadal­mas csatában az oroszoktól elvett ágyúból verette az Auguszta-alap 1914—1915.» Az érem egyik oldalának ugyanis ez a felírása, fölötte a inegrindethetetlen erő félelmetes jelképe, az • oroszlánfej. Az érem másik oldala gyönyörű művészi relief, melv Murányi Gyula hírneves szobrászművészünk ihletett alkotása, csatajelenetet ábrázol. Egy orosz ágyút honvédek, huszárok hősi rohammal elfoglalnak, miután elűzték az ellenséget. Szemléltető, plasztikus a művészi kivitel, meg­győző, örökbecsű, a művészi elgondolás, mert törté­nelmi eseményt hirdet, bizonyító erejű, mert az ellen­ség halált osztó szörnyetegéből készült, nekünk ma­gyaroknak pedig dicsőséges, mert kizárólag magyar hősök ragyogó hadíteUét kizárólagUnagyar érem alak­jában őrzi meg a jövő nemzedékeknek. Az Auguszta-alap bronzból és vasból kétféle érmet veretett. A nagy érem egy forintos nagyságú, a kicsi olyan, mint a husz koronás aranypénz. Azért választotta ezeket a kis formákat, hogy az orosz ágyúból lehetőleg minél több érem kerüljön ki és minél többen megszerezhessék. A bizottság ellenőrzi, hogy csak annyi érmet verjenek, amennyit az ágyú anyaga szolgáltat. -A bronzból való nagy érem ára 10 K, a kicsié 5 K. A vasból való nagy érem 2 K, a kicsi 1 K. Ugy értesülünk, hogy az érmeket már ebben a hónapban forgalomba hozzák és városunkban is vásá­rolható lesz, az Auguszta-alap megbízottjainál, akiket annak idején meg is nevezünk. Aki a győzelmi érmet, melyet az Auguszta-alap «Hadi emlékéremnek» nevez, megszerzi,'ritka becsű tör­ténelmi emlékhez jut. De ezenkívül részt vesz a nagy nemzeti küzdelemben itthon. Elősegíti azoknak a mun­káját, akik az ország belső nyugalmát igyekeznek fen­tartani, filléreivel enyhíti a nyomort, értünk küzdő, ér­tünk vérző, értünk hősi halálba rohanó testvéreink itt­hon hagyott hozzátartozóikról gondoskodik. Az ágyúból készült győzelmi érniek teljes jöve­delme ugyanis a harctéren küzdő hőseink családjaié; a háború következtében itthon Ínséggel küzdő asszo­nyoké, gyermekeké. _ A jövedelem 15 százalékát helyi hadi jótékony bizottságunk kapja- meg kizárólagosan hadisegély céljaira, a többit az Auguszta-alap orszá­gos segélyakciójában használja fel, az eddig már oly sok elismerést érdemlő hazafias formában. Így megy át nemes átalakuláson az orosz ágyu. Az az ágyu, amely eddig annyi életet ontott, annyi nyomort, szenvedést okozott, most engeszteli ki ször­nyű bűnét, mert ugy lesz rendjén, hogy ugyanannyi életet-mentsen meg, könnyet törüljön, fájdalmat eny­hítsen.

Next

/
Thumbnails
Contents