Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 3. szám

XVII. évfolyam. Keszíhaly, 1913. január 19. 3. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre . . 10 K. — f.| Negyedévre Fél évre . . . . 5 K. — t'.j Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. Politiliai In etilap. MEGJELENIK H KTENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. Heti kis tükör. Féligazság. A Pesti Hirlap mult szerdai számában az Esti levél ii ója szó»á teszi a Greguss Ágost alapítoVta| kritikai dij sorsát s azt mondja, hogy a Kisfaludytársaság jogtalanságot követett el a kritikával szemben, mert a kritikai dijat nem Ambrus Zoltánnak, sem Alexander Bernátnak, sem Keszler Józsefnek nem Ítélte oda, hanem dr. Angyal Dávid egyeiemi tanárnak Gyulai Pálról szóló tanulmányáért. Zzolt elegikus hanga Esti levelében hangsúlyozza, hogy Ambrus Zoltán a kritikában felette áll ma mindenkinek, mert 2—3 óra alatt olyan kritikát tud irni, amely a nagy közönség tetszését teljesen megnyeri. Zsolt nem gondolja meg, hogy Greguss, aki maga is neves kritikus volt, nem hamarjában késztilt hirlapi kritikákra gondolt, mikor említeti díját megalapította. Greguss a mélységekre ható, nagy tanulmányokon alapuló, szóval irooalmi kriti kák jutalmazására szánta azt a 2—3000 K összeget. Aztán mit nyom a latban a közönség tetszése ? Ha ez irányadó volna, akkor Kisfaludy K. hazafias drámai képei remekművek lettek volna, Katona B^nk Bánja pedig kontármunkaszámba mehetett volna! A közönség tetszése még nem ad igazi irodalmi értéket. Lám, Molnár F. Ördög-e csak elég népszeiü volt a maga idején s néhány évtized múlva az Ördögöt az ördög sem fogja emlegetni. Az idő roppant falánk és a csak divatos művekkel tígy tesz, mint, a Minotaurus az athéni fiukkal és leányokkal. Ugy elnyeli őket, hogy nyomuk sem marad ! Weltner Jakab és az alkoholizmus. Ki gondolta volna, hogy a szociáldemokraták diktátora, Weltner Jakab, valamikor fel fog csapni a viz predikálójának. Ez a csuda már megtörtént. A vezető ur criinen laesae maiestatist csinál abból, ha valamelyik szociáldemokrata január 26-ika után szeszes italt mer inni. Kell a pénz az általános sztrájk kibirására. Hát ez oknak ok, de mégis tisztelettel kérdezni bátorkodunk, hogy ezt a tilalmat mért nem adta ki a vi-zető ur már jóval előbb, mikor a munkabér emelésére rendeztek sztrájkot itt is, ott, is és, mint a lapok irták, a sztrájkoló csapat mindig egy-egy kotcsmában ütött tanyát ? Miért nem adja ki a vezér ur azt az edictumot, hogy a munkások templomba menjenek, ahol legkevésbé érné őket az alkoholizmus veszedelme ? Persze, persze, ő minden viznek megbocsát, csak a szentelt viznek nem ! Farsangi naptár. Január hó 26 én : A keszthelyi m kir. gazda-ági akadémia ifjúságának táncmulatsága az «Amazon» ban. Január 26-án: Az iparos ifjak mulatsága. Febiuár 3-án : Kaszinó-estélv. Február 3-án : Az ^Iparosok Dalköre> Zóna-estélye. A feminizmus. Irta Tompa Ferenc. Bédy Schwimmer Róza a modern kornak ezt az egyik vesszőparipáját aktuálissá tette városunkban is. Nem leszólásképen mondom, de bizony nem tudott valami nagy érdeklődést kelteni s előadása által nem lettünk semmivel sem okosabbak. Különben is, a feminizmus, mint ilyen, — nem uj keletű. Azaz, hogy rosszul mondom, mert ,,mint il'pen*" valóban uj s ez az uj vonás benne, ez a megmodernizálása teszi némelyek előtt nagyjelentőségű kérdéssé, de sokak előtt — nevetségessé. Én nem tartom annyira nevetségesnek, sőt vallom, hogy nagyon is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, ha nem is vagyok éppen feltétlen hive Bédy Schwimmer Rózának, vagy Cicely Corbettnek. Az individualizmus korszakát éljük, az egyént helyezzük mindenek fölé. Már nem elégszünk meg azzal, hogy a társadalom nagy géA BALATONVIDÉK TAHKAJA. -/[ hatatom s^eíío-posta. Irta CSER NY JÁNOS. Sóhaj száll a habok felett. . . Langyos szellő vidd el veled! Jaj I de vigyázz — lelkem — vele Nehéz bánattal van tele. Óh! bár súlyos, fuvola vigyed Szűz habokra ne értessed, Mert hisz' úgyis sötét baja Árnyat vet a szeíid tóra. Vidd az árnyas zöld lugasba, Szálli be némán, titkon, lopva. Csalfa csókját ne zavarja Lágy fuvalmad édes hangja. Súgjad halkan a fülébe: Ifjad vérzik, szenved érte; Mondd, hogy árva, nincs egyebe, Csak bánata, csak keserve. Fuvó szellő visszajőve' Gyöngyharmattal telis-tele, Árnyas, lombos, zöld lugasból, Búbánatos könnyes arcról. Sóhajt hozott, mint vitt előbb, Ép' oiy fájót, oly kesergőt. Hü szellőcském súgta lágyan: Ö is árva, boldogtalan. BédíjScbwimmerRóza előadása A keregkedő-ifjak estéige. Irta Dr. Lányi Victor. Mi, nők a férfiakkal nem akarunk egyformák lenni. Ettől mentsen Isten bennünket. Csak egyértóküek.— Pusztítsák ki a férfiak az összes nőket és próbálják ők — az államfenntartó elem — a világot fenntartani.— Akisleányok kezébe babát adunk, hogy fejlesszük beunük az anyai ösztönt. Adjatok fnkatonák, puskák helyett a fiuk kezébe is babát, hogy bennük meg felkőltsétek — az apaiösztönt.. — A fiu és leányközti érték-különbség a születéssel egyidejű : «Fiam született* — vágja ki büszkén a boldog apa, mikor az anyakönyvvezetőnek jelenti az örvendetes családi eseményt. tNo mi lett János gazda ?» — kérdi kíváncsian az anyakönyvvezető. «Csak egy leány> —- feleli a|kbiggyeszt ve, szinto röstelkedve János gazda, ha történetesen csak egy leány jött a világra. «Ti*zta jelest hozoti. hbza a f i a m» — büszkélkedik az apa. <Ejnye, ejnye, elégségest is kapott a fiunk, anyjuk.» S mert hát a bizonyítványban szekunda is akadt : «Besavanyitliatod a fiadat, asszony» — jelszóval engedi át az apa a derék magzatot az anyának.—A nőknek a haboru ellen tiltakozó szavuk pusztába hangzik. De ha a férfiak egymást agyongyilkolták, a gyilkolás után oda eresztik a nőket is, hogy a sebekre — tépést készítsenek. — Valahányszor tüzkárosultakat, tüdőbetegeket satöbbit kell felsegíteni, szükségük van a férfiaknak a nőkre. A közpályáról kizárnak bennünket. Nem engedik, hogy az életért velük együtt küzdjünk. De a nyomoruságért, ha ugy tetszik, együtt táncolhatunk. Ezeket a többé-kevésbbé igazságokat, vagy hamisságokat de mindenesetre szellemes kiszólásokat Bédy Schwimmer Rózától, a magyar feminista mozgalom egyik vezérétől hallottam az elmúlt szombaton a Keszthelyi Kereskedő Ifjak Egyesületének az Amazon-szálló nagy teribében tartott, táncestélyén. Ugyanabban az időben, amikor a magyar parlament elótt*oly törvényjavaslat fekszik — itt távol áll tőlem minden politika, — mely nyílt kérdésnek hagyja, vájjon tisztán a közjó, a társadalmi