Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-18 / 33. szám

BALATONVIDEK hitének felkarolása; de ennek a hitnek nemcsak az ajkakon kell elme, hanem a cselekedetekben is, hogy újra virágos kert legyen híres Pannónia és ennek a kertnek illatos virágait és édes gyümölcseit annak a népnek kell leszednie, amely nép e haza földjéhez jogát saját piros vérével szerezte. Őrizzük hát meg rendületlen hűséggel első nagy királyunk dicső emlékét s utána vágyakozó szivünk egész hevével zengjük el a magyar vallásos hazafiságnak legmagasztosabb himnusát: tjiol vagy. István király ? Téged magyar láván.» Dr. Tihanyi Barna Egy darab Uj-Guinea a keszthelyi fögimnáziiísnban. Főgimnáziumunk földrajzi szertára rendkívüli érdekes ós értékes etuográfiai gyűjtemény birtokába jutott a napokban. Verebélyi Károly ausztráliai utazó, ki majdnem öt esztendőt töltött az ausztráliai szigetvilág különböző helyein s kinek egykét érdekes levelét a tBalatonvidék» máiközölte, a mu.lt héten városunkban tartózkodott, hogy küldeménye személyes jelenlétében legyen kicsomagolható. A felette tanulságos gyűjtemény a következőkből áll: 2 db. faragott kézi dárda és 2 db. hajító vagy vadászdárda (ébenfából) a Trobriand-szigetcsoport Kriwina v. Boiowa nevü szigetelői. 2 uyil a kontinens (Uj Guinea) délnyugati vidékéről. Különös érdekessége a gyűjteménynek egy megevett pápuának koponyája, mely, sajnos, némely részeiben a szakavatott vámvizsgálat következtében erősen megrongálódott. Etnográfiai tekintetben igen fontosuk a kobakalaku mészhordó edények, továbbá a kagylóból készült karperecek (felsőkarra) és fából készült fésűk és egy hálóvnrrótü, amint ráesett hosszúkás képére a késői, búcsúzó napnak utolsó, bíborvörös sugara. Szőke hajfürtjei szentébe csapódtak kócosan, haragosan s szem*, mely máskor olyan volt, mint egy titokzatos kék, mélyvizü ió, most az erős, diadalmas nő bátor tüzében égett, mint két szintjátszó nemesopál. — Menjen Bandi és feledjen el engem, feledje el, amiket itt mondott, de nem, mégse feledjen el s lia majd ismét le akarja szakítani egy leány lelkének illat os virágát gondoljon majd rám, gondoljon szeretettel s ne bántsa azt a kis virágot, # azt az, üde tavaszi virágot. Es a férfi ment megszégyenülten, leverve, legyőzötten, de valahogy ngy érezte, hogy ez a kudarca jól esik az ö beteges, érzéstelen lelkének és a lány utolsó szavai ugy hullottak a szivébe,' mint a permetező, jótékony eső. A lány p^dig boldogan, győztes örömmel vett ki a kebléből egy kis levelet s olvasta mohón, áhítattal. — «... és ha majd jönnek emberek, mely utóbbi meglepően hason'ít a balatoni halászok háló varrótűihez. Van még a gyűjteményben özvegyi dísz (bokron termő bogyókkal ékesítve), 2 db. bambuszból készült pipa, két díszbot egy hadihajónak a mintája s egy igazi pápua hajónak egy díszes darabja. A háziipari cikkek közül megragadják érdeklődésünket 2 db. nagy fatál (egy fából kivájva), egy háromemeletes fűkosár, 2 db. díszes füszoknya, egy pompás kőfejsze nyéllel s különféle, fűből szőtt övek Igen szép alaknak a bételdió törésére készült eszközök, amelyek európai vitorlás hajókat ábrázolnak ; nem kevésbé csinosak a mészevő késforma faeszközők, melyeken szépen meglátni a bennszülöttek díszítő hajlamát. Félelmes hatással van a szemlélőre 2 hatalmas, kardalakú, harci faeszkfiz, ittott némi dísszel, továbbá egy hajlított pajzs, valamint egy harci parittya. Nagyon érdekesek még egy kéziháló, melyen a nehezék csupa kagylóból áll ; aztán egy szuronyos halnak szuronya, meg a fából faragott disznók, mely utóbbiak házi diszül szolgáltak. A növényvilágot egy-két cxótikus famag képviseli A gyűjteményt » főgimnázium igazgatósága külön helyen fogja elrendezni és a nagylelkű adományozó nevéről nevezi el. Erre a helyre kerültek azok a pompás lepkék és kagylók is, mezeket szintén Verebélyi Károly küldött és Capelláro Gottlieb praeparált igazi szakavatottsággal *Mayyarok a német kath. nagygyűlésen. Az Aachenben ülésező 59. német katholikus nagygyűlést bevezető ünnepély vasárnap folyt le. Régi szokás szerint, a német nagygyűlésen más nemzetek- képviselői is részt vesznek. Az Orsz. Katholikus Szövetség részéről Zsemberi István dr , ügyvivő elnök, Hindy Zoltán igazgató, Buttykay P. Antal, sz

antferencrendi tartományi őr voltak ott. Az ünnepélyen a magyarok nevében Buttykay P. Antal beszélt, aki hatalmas szónoki erejével, tiszta német kiejtésével a teremben összegyűlt t.izszép"ii beszélő, niuzsikálószavu emberek, akik mesélnek neked boldogságról, aranyos álmok teljesüléséről, ugy e nem fogsz nekik hinni, ugy-e eszedbe jut majd akkor az én mes

;m, a szép élet, a jövő élet meséje. Neked nem szabad hallgaijii rájuk, mert te nem érzesz ugy, amint ők, hanem amint én, a te lelkednek jobbfele, a te szived dobbánásának őrzője. Es az én lelkem nem engedi a te lelkedről letörölni, elrabolni, azt az édes virágport, amivel a mi tiszta szerelmünk hintette azt. be, illatosán, örökre. Hivj akkor engem, hívd az én lelkemet és az. megőrzi a tiédet minden támadástól, mert az már az enyém és én nem engedem azt tőlem elrabolni. Én édes szerelmem, én kicsi lelkem, ugy-e hívni fogsz akkor és bjzol bennem ? . . .» Ugy szorította ajkához a levelet s könnyező szemmel ugy suttogott édes, halk szavakat a levél irójálioz. — Lásd, én hívtalak s te msgvédtél engem. Odakint pedig becsapódott a kapuajtó. Tompa Ferene. ezernyi tömeget egészen magával ragadta és a magyar nemzet számára igaz lelkesedéssel honorált, páratlan sikert biztosított. A beszéd szövege a következő : A cselekvő katholicizmus szívélyes üdvözletét hozzuk Magyarországból ! Baráti kézszorítással köszöntjük önöket. Üdvözlő dalként száll ajkunkról Önök felé a keresztény társadalmi összehatás psychológiájába immár beleedződött jelige : labor omnia vincit — a munka mindent lebír ! Az a jelige, amelyik itt germán földön sorrendben előbb, nálunk Európa keletén utóbb ugyan, nem kisebb lendülettel váltott, ki a hatalmi ténj'ekkel sarokba szorított katholikusokfcól a természetfölöttivé magasztosodó élet önérzete. Igen, mi német és magyar katholíkusok ekként köszöntjük egymást: A munka mindent győz. És amikor ez az ünnepi öntudat a német katholikusok 69. nagygyü'ésének szellemi verőfényében, e ragyogó estén, az Önök páratlan vendéglátó előzékenysége, nemkülönben a magyar fegyvertársak megértő rokonszenvének összetalálkozása révén formát keres a megnyilatkozásra: engedjék meg, hogy az emlékezés szárny»in visszarepüljek ifjúkorom letűnt napjaiba. Költőóriásunk, Schiller Frigyes mesterművét, Das Lied von der Glocke, olvastam akkor. Azaz, hogy inkább ércszavát hallgattam eszmék hullámzásában s rithmusok z^nei torlódásában annak a harangjátéknak, amelyik egyformán belezug emberek és nemzetek életének elöntő fontosságú eseményeibe. Vivos voco, morluos plango, fulgura frango ! Hallják csak ! Ébreszti hívja, ösztönzi az élőket ; zokog a hol'ak felett; pozdorjává töri a villámokat. Azóta lám a fiubdl férfi lett s a megembéresedé* fokozataival párhuzamosan haladva, mesés aráitokban bontakozott, ki a harang szimfóniája. Ma, ugylátszik nekem, e csarnokban is schilleri ihletek röpködnek. Az a szenzáció rezeg keresztül idegeimen, hogy innen, ezekről a helyekről, a katholikus eszmeközös«ég forraló légkörű műhelyeiből, mélységektől magasságokig gördü'ő szsllemi áramlások energiájával tör e'ó a katholikus Tagreveil'e, a keresztény társadalmi megújhodást szabályozó ordre de bataille. Ihlerek, ötletek, tervek itt csillámlanak föl, a nagy szellemi együttes harang ugásban, kinálva n agukat olyanoknak, akik a mi népünk ugyan, de még csak a kereteken kívül álldogálnak ; akik bátortalan tekintettel végig mérik védmüveinket s futó árkaink, uszónknáink eredményeiben, ha ásaiban kételkednek. Vivos voco ! Szól a harang s íme rokonlelkek szövetkezésének csodás zeiiéjii nászindnlója nyomán uj megtermékenyülés jelentkezik; erős generációk támadnak Apostolaink művének fejlesztésére, betetőzésére. Vivos voco — a munka diadalát hirdeti egyre és újra az élet ércszava ! De fájón is kondul a harang zenéje. Mortuos plango ! Búgva önti bánatát, mert rokaii kidőltek. A legnagyobbak. Az egyéniségek. Típusok. Héroszok. Titánok. Még őket is megőrölte a temérdek dolog. Elmentek már pihenni Uruk ölömébe. Es bár a gyász keserűsége fojtogat, honnan van mégis, hogy kislelkűség, vagy kétségbeesés nem kél az elégia nyomán ? Unnau, hogy a minden szépségek koszorújával övezve látjuk lélekben a katholikus társadalmi renaissan.ee sziklahomloku dicsőült vezéreit és szent Pál nyelvén halljuk visszacsengeni a reményteljes utódokba Sstldltoili == és mindenDem

ü játékszerek rendkívül nagyválasztékban igen olcsó árért kaphatók : emiékfárílVÉ =

= Sujánszky József UIIEIUIliül y J (11% Fó-utcai és a balatonparti fióküzletében, Keszthelyen.