Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-18 / 33. szám

BALATONVIDÉK 3. mondották, hogy személyenkint kettő korouáért, viszik ki az embert a térre- és U|ólagos ketlő koronáért hozzák is be. Hát kéiem ez az alkalomnak oly csúnya kihasználása volt. hogy a közönség megütközésének méltán adott kifejezést. Igazán szükséges lett volna, hogy a város állapitsa meg ugy az autóknál, mint. a kocsiknál a viteldíj árát, mert akkor a publikum a vállalkozók önkénvének nem lett volna igy kiszolgálva. De egyél ként is nagy on sok kívánni valót hagyott hátra tz egész rendezés. Lépten-nyomon akadt az ember útjába egy-egy rendező, ellenőr, jegyszedő és más thhtz hasonló, de úgy, ahogy sok szakf'cs elsózza a levest, ugj' itt is az az eset forgott fenn, hogy túlságos sokan akartak rendet csinálni, ami ép ezért nem is sikerült. Fél öt óra volt, amikor n deiék aviutikusnnk legelőször felszállt. A «ép, szélcsendes idő minden tekintetben nagyon kedvezi tt a levegő hősének s igy a repülést annál is inuább a szó szoros értelmében leheteti élvezni. A felszállást, de különösen a leszállást oly tökéletes nyugodtsággal n oly simán végezte minden fennakadás nélkül, hogy a köiönséget méltán ámu'aiba ejtette. Gyönyörű volt a siklórepülés is, azok a hullámos vonalak, amelyekkel hasította a levegőt s a leirt szebbnél szebb, töké'etesebbnél tökéletesebb körök, nyolcasok, amelyekkel az éljenző lelkes közönség feje felett cirkálgaíott. Igen érdekes volt, amikor a derék pilóta Hévíznek véve útját a publikum szemei elől egyszeire csak eltűnt. A Sorg-szállodánál szállt le a bátor pilóta és mint később örvendetesen kitudódott, a hévizi vendégek bőkezűsége folytán néhány száz koronával terhelve tért vissza mihozzánk. Ugy ngj

7. Pártolni kell a magyar aviatikát. Kvász András 7 óra fe^é fejezte be mutatványait, sajnos az utolsó szám, a magas repülés kihagyásával. A motornak kis baja történt. — Zs — A magyar iparosság neveléséről. Hu széttekintünk hazánk társadalmi életében, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a harc, a tülekedés a ny< moruságos hivatalnoki pályáit elnyerése iránt folyik. Pennás ember akar lenni mindenki s fehér kezekkel megszeiezni magának azt a nyomorúságos darab kenyeret. Egyik szülő sem tekinti, hogy a lateiner pálya számarányhoz van kötve, tí emiatt törik meg annyi szorgalom és züllik el annyi fényes tehetség g megy füstbe annyi ambiciózus terv és tö lekvés. Hány és hány apa boldog, midőn gyermekét felve.-zik a kir. járásbii Óság hoz díjtalan dijnokuak, vagy nevezik ki fizetés né küli pénzügyi fogalmazóvá. S örömük, boldogságuk mellett feledik azt, hogy évekig elkörmölhetnek s rághatják a tollat anyagi eredmény nélkül s csupán az a lehetőség tartja ébiv-n reményüket, hogy majd kinevezik fizetéses dijnoknuk, illetve segéddijas fogalmazóknak. S végül, ha az Islen egészséget, is ad, 10—12 évi nyomorgás után talán tisztviselő is lesz belőle Szomoiuau tapaszta'hatjuk pedig azt, hogy a lateiner pálya leginkább, sőt. feltétleuiil az iparos családok! ól szedi áldozatait. Az iparos sorban levő apák forró kívánsága az, hogy fia hivatalnok legyen, ugy panaszkodván, hogy mint, iparos nem bír megélni nehéz robot munkája után. S nem akarja nézui, hogy fia is olyan küzdelmes életet éljen át, mint ő. Nem tagadom, panaszuk igaz, mert hazánk iparosai tényleg barommunkát végeznek. S mégis alig képesek önmaguk létét biztosítani, de ennek csupán ők maguk az okai és senki más. Nem pedig azért, mert az iparos szülők, ha gyermekük értelmes, hivatalnoknak adják és csak azokat hagyják meg az iparnak, kiket szellemi munkára használni butaságuk, vagy más erkölcsi fogyatkozásuk miatt, nem lehet. S igy értelmes uj elemet az iparososztály nem nyer, sót épen azt éri el, hogy a gy-nge elem nem tud felemelkedni azon szellemi fokra, m<-]yet, egyes iparág fejlesztése, észszeiü helyes üzése megkíván, szellemi tehetség hiányában nem képesek az ipnrfejlesztés ideális gyakorlati oldalat felfogni ,s csupán arra valók, hogy húzzák a jármot és dolgozzanak megfeszített erővel csak azért, hogy éhen ne haljanak. Ez az, n i a gyengévé teszi a kisipr 11 és sanyarúvá az iparososztály helyzetét, mert nincs értelmisége, intelligenciája s ezért nem tud a magyar kisipar megküzdeni a külföldi versennyel. Pedig, ha azok az iparos szülők oly szellemben nevelnék a fiaikat, hogy azok fogikony fiatal lelkük kel az ő iparágukat, megk dveliék s megtanítanák önéizetes bátorságia; szem előtt tartanák a gyermek tehetségének ébrentartását s midőn elvégeznék azt a 4 középiskolát, megfogatnák vele a pörölyt, vagy odaállítanák a gyalupad mellé, erősen hiszenc, hogy két évtized leforgása alatt meglenne teremtve az iparosc-ztálj' megélhetése, mert az a 4 középiskolát végzett ifjú, ki márgyeimekkorában magába szivta apja iparágának szeretetét., a maga értelmi nívójával kombinálni, következtetni képes s a neki kiszabott életpályán harmadrésznyi nehézséggel képes heh ét becsületesen megállani s magának oly tisztességes megélhetést biztosítani, minőt mint hivatalnok évtizedek fárasztó munkája révén sem ér el. Vegj-eneli példát iparosaink az amerikai, sőt az ujabban fellendült cseh és német iparosoktól, kik gyermekeiket csakis iparosoknak nevelik. Számtalan példa bizonyítja, hogy egy város iparosai közül csakis azok a jómódúak és előkelők, kik apjuk örökébe léptek és csaki* ezek bírják kiállani a vihart, mert abban é'tek és nőttek fel, ismerik annak előnyeit és hibáit s tudják, miként lehet a hiányokat ugy megszüntetni, hogy ezzel letegye iparága fejlesztésének, családja boldogulásának alapkővét és becsült, tisztelt, tagja legyen a magyar nemzeti társadalomnak. (Tapolca ) Süttö Károly. Piaci gabonaárak 1912. aug. 16. Buza . Rozs . Árpa . Zab . . Kukorica Krumpli 22 K, 20 K. 18 K. 20 K. 21 K. 6 K. - fii. - fii. - fii. - fii. - SÍ. — fii. 1912. augusztus 18. helyezett bizalmuk echóját: Krisztus Jézusban én nemzettelek titeket ! A sirató kriptahang tehát csak egy árnyalatcsendülés a ma akcióképessége, u mi cselekvőképességünk plasztikájának kidomboritására és ugy miként a világ békéjét felverő fergeteg rikoltozása sem egyéb a pokol időközönként felszínié vetődő, hatalmat áhítozó erőinek meddő próbálkozásánál az Isten fia ujjának intése folytán örök remei evedeí-t szikla ellenébtn. Mert ítéletidő járja. Villámok cikáznak. Sisteregjük a mennykövek. Fojtós, fullasztó a lég. Távolból nagy roppanások mérge keveredik felénk tompa dübörgéssel. Sőt szemünk láttára tipor tekintélyt, tép és repeget hagyományt. Tudományból, társadalomból, irodalomból és művészetből kéjeden égeti ki a mi 2000 éves kulturánk anyajegyét. Megsemmisi'ö érzések reszketései ijesztenek, miig ebbe a gyilkos haigzavarba bele nem szól a villámtörő harang hol méltóságos, hol erélyes vétója. A szélvészekkel dacoló toronynak élő kövekből egjdierótt, ormáról keresztüllüktet a fáiadt, tikkadt világon: fulgura frango ! Egymást keresztező villámokat metél széjjel, pörlekedő mennydörgések robaját mmitja el és — csendet teremt a mi kiisztusi, poziliv hitünk erejének legkülönbözőbb tárgy és eszmeköröket kattiolikussá kovácsoló hatalma, Igen, az impozáns, királyi gondolatok s az Ős theista megvallások e csarnokából minden egyéb akkordot felülmúló fortisszimóban fog ötvenkilenc edszer és korántsem utoljára szerteözönleni a nagyvilágba: Grosser Gott, wir lobén Dich ! Boldogoknak valljuk magunkat, hogy a dicső Schiller örökszép harangénekéiiek duzzadó inspirációit a germán keblek mellé felsorakozott magyar szivekben is épen az 59. német katholikus nagygyűlés üdvözléseké pen megszólaltathattuk. Kvász repülése Keszthelyen. A fo'yó hó 11-ére, vasárnapra hirde te't repülőnapot a ros-z időjárás miatt el kelletett halasztani s igy az 15-én, csütörtökön tartatott meg. A szenzációs nap lói már betekkel ezelőtt nemcsak városunkban, hanem a környéken is sokat, beszéltek és amilyen nagy és általános volt, iránta az érdeklődés minden vonalon, ugy meg is állapithatjuk, hogy az óriás embertömeg várakozásaiban nem is csalódott. Mert. K v á s z, a különben is jeles hirnevü pilóta oly íemőséggel uralta légi járművét, hogy a közönség nem győzött eléggé ámulni, bámulni rajta. * * * M«r a kora délutáni Óiákban akiváucsiak és érdeklődők egész rnjszámra verődtek össze és vonultak ki a repülés kzinhelyere. Gyerekek és öregek, nők és fér fiak egyaránt igyekeztek a hévízi rét telé, hogy a repülés nagyszerűség szemtanúi legyenek. De mig a közönségnek egy jó része igazán gyalogszerrel tette meg ezt a szép kis sétát, addig nagyon sokan, sőt talán mondhatnók a legtöbben kocsin, autón, vagy omnibuszon mentek ki. Es itt meg kell. hogy álljunk egy szóra. Nevezetesen a legélesebb kritika tárgyát képezi a gépkocsi vállalatok ama elitélendő eljárása, amely szerint egyszeiüen és előkelően kiMegelőzés. Az, orvosok egyre nyomatékosabban figyelmeztetik 'etegeiket a megelőzés elméletére, amelynek különösen krónikus betegségeknél rendkívül nagy jelentősége van. Különösen a légutak krónikus megbetegedései számos firmájukban kövelelik a. legnagyobb óvatosságot még a meleg évszakokban is. Epeu nyáron, amikor a gégető nyálk" hártyáH, a toikot és a tüdőt nem ingerlik erős hurutok, akkor lehet a megbetegedett, szervek teljes gyógyulását és megerősödését, elérni és a szervezetet az elköveikezendő tél zordságával szem' en ellenállóvá tenni. Ahol tehát felnőtteknél és gvermekeknél csak a legkisebb hajlandó-ág is mutatkozik a légzőszervekben a téli hurutra, ott a nyári hónapokban a legenergikusabban kell ellene küzdeni. Hogy e tekintetben komoly eredményt érjünk el, ahhoz egy szer sem olyan alkalmas, mint a mindenütt elismert Sirolin tRoc'e » Ezért minden tüdőbajosnak komolyan és nyomatékosan tanácsoljuk, hogy tartson elhárító kúrát ós nyáron áfc szedjen minden nap három kávéskanál vagy evőkanál Sirolin <Rochet». A meleg évszakban még az eiősen megtámadott tüdőt is is kevésbbé bántja a köhögési iuger, minélfogva a Sirolin nem csak enyhíti" a bajt, hanem a legbiztosabb módon meg is gyógyítja. A Sirolin *Roche* val való nyári kura különösen gyermekeknek nagyon ajánlható szamárhurut, kanyaró, skarlát sth után. A gyógyszertárakban határozottan kérjen Seirolin «Rochet*.