Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-04 / 31. szám
6. BALATONVIDÉK 1912. augusztus 11. Az oltási munkálatokkal kapcsolatosannagyban folytak a mentési munkálatok is, ugy, hogy rövid fél órán belül már az f sszes szobák üresek voltak s ezzel szemben az egész part széltóbe-hosszába teljes televoltbőrönddel, ládával, batyuval, ágyneművel, skatulyával s más egyéb mindenfélével és Molnár összetört orgonájával. Siralmas kép volt ez. A strandon mindenki félve őrizte a magáét, mialatt, egyik a másikának elfojtott lélegzettel, igeges gesztusokkal mesélte a történteket. Az épület, tetőg«rendázata pedig recsegett, ropogott, a kormos, félig még lángoló szálfák egyik a másik Titán hullott alá és az emeleten arra dőltek be a szobamennyezetek. Borzasztó látványosság volt, az egész, amelyből nagy nézőközönség vette ki h részét. Nem akarjuk tudósításunkat túlságosan hosszura "nyújtani, de a tárgyilagos igazság megkívánja, hogy néhány szóval a tüzeset okára is rátérjünk. Szakemberek véleménye szerint nevezetesen a katasztrófa keletkezésének oka a rossz építkezési módszerben rejlik, omennyiben ugyanis a padlás gerendázata egyenesen beleépittetett a kémény falazatába. Ez közvetítette a kitörését és gyors tovaterjedését. Es vajon kit terhel ezért a leégett városi épületért a felelősség — — — ? A szigorúan vett oltási munlia még csak a késő délutáni órákban nyert befejezést Ezután rögtön neki fogtak a takarításnak, a villanyvezeték reperálésának és 6 órára Strausz bámulatos gyorsasággal és szakszeiüséggel oly rendet és tisztaságot teremtett a nagy épület szabad, tágas helyein, ugy, hogy a vendégek még az nap ti-zta, fehéé abroszos asztaloknál vacsorázhattak. Ugyan ki hitte vo'na ? A városok fejlesztése. A törvényhozás a városi törvény megalkotását és a rendőrség országos rendezését tételes rendelkezéssel biztosítani kívánja s az ezekre vonatkozó törvénj'javaslatoknak két éven belül való beterjesztésére kötelezi a belügyminisztert A városok fejlesztéséről szóló alább ismertetett törvényjavaslat — mely szentesítés alatt van — az említett nagy reformnak elókészitö, befejező rendelkezéseit tart almazza. A javaslat főbb rendelkezései : Biztosítja a városoknak a négymillió állami segélj t ; további 4 millió koronát pedig a városi rendőrségek fejlesztésére köt le Megállapítja a városi tisztviselők illetményeit, az állami ós megyei hasonló jellegű alkalmazottak minimális javadalmazásának alapján. A tvh. városi tisztikar a VI—XI , a r. t. városok közül a 10 ezer lakoson felüliek a VII—XI, a kisebb városok tisztikara a VIII-XI. osztályok között oszlik meg. Utóbbiak azzal a kedvezménnyel, hogy maga a város állapit,hat ja meg, hogy tisztviselői részére megnyitja-e a VII. fizetési osttályt. Mindenütt megvan a városok ama joga, hogy tisztikarát jobban javadalmazza, de az állásra nézve a törvényben előirt, osztálynál magasabb fizetési osztályba ténylegesen nem sorozhatja. Különösen ki kell emelnünk a családi pótlék rendszeresítését és ami talán ennél is nagyobb vívmány, h nyugdíjintézménynek h viszonosság alapján és az állami nyugdíj örvény alapelvei szerint való kötelező létesítésének az elrendelését. A javaslatnak ama rendelkezései, hogy a belügyminiszter egyes városokat a szükségesnek mutatkozó közegészségügyi intézmények fokozatos létesít,ésére vagy fejlesztésére kötelezhet s e célból a várost megfelelő közszolgáltatás behozatalára is szoríthatja, — hatalmas lendületet adhatnak a maradi városok fejlődésének. A községi törvénv leggyülöltebb, 110. §-ának rendelkezését a városok szabadabb mozgása érdekében hatályon kívül helyezi s a törzsvagyoniól intézkedő határozatok jó részére elejti a felsőbb hatósági jóváhagyást. Ugyancsak régen érzett hiányt pótol a képesítés megszabásával is. xLil kell tehát ismernünk, hogy hosszú mellőztet.és után a városok ügye végre a kormánv és a törvényhozás gondolkozásának a homlokterébe ketült s bizton reméljük, hogy mint ilyen, amely az egész ország figyelmére tarthat száiuot, annak leggondosabb elintézéséig onnan nem is fog lekerülni A városoknak uynjtott fenti kedvezmények, reméljük, hogy városunk intéző köreit fel fogják buzdítani s magukévá teszik ama régi közóhaj megva'ósitását illetőleg, hogy városunk is a r. t. városok sorába léphessen. Ezt annál inkább merjük reményleni, mert az átszervezés csak haszonnal járhat, amint, az a fent előadottakból is megállapítható. Le a szakállal! Irta Öreg Praxi Mióta a mikroszkópák tökéletesítésével a természetbúvárok az őslények családi életébe mélyen beletekinthetnek, anynyiféle és oly szapora s az emberi társadalomhoz annyira r»gaszkodó bacillusnemzetségeket fedeztek fel, hogy a laikus szinte idegessé vá'ik az ellenük folytatott küzdelemben. Ezek a bacillusok az embert a bölc őtől kezdve — sőt egyik-másik még korábban is — egész a sirig híven követik ebben a földi létben. Boszankodunk a tudományon, mert lépten-nyomon ujabb és ujabb balitéríumokat fedez fel. Oregapáink nem törődUk a baoillusokkal, azért a bacillusok sem tudtak különösebb társadalmi jelentőségre vergődni. Mi azonban sokat törödüuk velük; kutatjuk 1 étföltóteleiket, természetüket, tenyésztulajdonságaikat. Elkapat tnk ezzel a nagy érdeklődéssel a bacillusokat annyira, hogy manapság már a társadalom nyakára nőttek. Ezek a bacillusok ellesik legrejtettebb cselekedeteinket s részegei lesznek szórakozásainknak, élvezeteinknek, sőt azt mondhatjuk, hogy nekünk mindezekből csak az jut, amit a bacillusok feleslegül meghagynak. A helyzet már valóban tarthatatlan! Nem lehetünk eléggé óvatosak abban, hogy kellőképen megvonjuk a létfeltétele! ket ezen őslényektől. Egyik áidozatot a másik után hozzuk meg. Sajgó szívvel bái-, de ' ölgj'eink mégis feladták az uszályos szoknya viseletét — jelentékenyen megcsökkenteni ez által a bacilusok tenyészterületét Némely praktikus férfiak hasonló szándékkal lemondtak a szakáll és bajusz viseletről — kevésbbé praktikusak csak a szakáll viseletről —, megsemmisítvén ez által azt a puha, nedves, meleg ottbont, melyben a bacillusok előszerrt-ttel fészkeltek. Ezen utóbbi intézkedés felette megnyug'atól.ag hatctt e csókkedvelő közönségre, mert, annál kisebb lett annak a rizikója, hogv a bacillusok közforgalomba kerüljenek és akaratlanul is kosztba fogad'assan a k. Attól a bizonyos májustól kezdve egész a fürdőszezon végéig essentiális kérvagyok, ez « modern művészet az Impressionizmns. Ősapja Vellazquez, legnagyobb dicsőségei a franciák : Eduárd Manet és Cezaune. Tehát nem a művészek önkénye fejlődésbeli szükség volt az impressionizinus. Hogy az uj irány létjoga annál csattanósabb leuyen, két momentum előzte meg. A művészeti verizmus (vagy nem igen helyesen elnevezett naturalizmus), továbbá a színes fotografálás lenetősége, feleslegessé téve mindörökre az előbb emiitettet. Az egyedeknél ugyanez', látni kicsinyben, mint a nagy egésznél. Eu is és velem miuden művész egyénenliint is ugy fejlődünk, mint a. világművészet. Átmentem én is ugyanazon a korszakon, mint az olasz művészet. Később lelkesedtem a természet fotografikus másolásáért, és ez utóbbiban már nem a legkisebb eredményt ériem el. De érzéseim ekkor már másfelé vonzottak. Úgyszólván egész fejlődési processzusomon keresztül akadnak képek, amelyek ígéretet tesznek mostani művészetemre. Tekintsék az Anonymust, tele van már egyéni hangubittal. Naturalista voltam még, de már kezdenek átszűrődni a benyomásszerü megérzések. Leesett a hó, elhagyatva a/, öreg Anonymus, csak az ágos bogos fá!< merednek bele szomorúan az ólomszürke égbe. Hol a vidám gyermeksereg ? Hol a tavaszi életkedv a Városligetben ? Lehetne-e ezt egy képen meghatottság nélkül elmondani ? Mit ért vohia itt a száraz fotografálás? Ugyanez a megérzés nyomja rá bélyegét legtöbb aquarelemre Nem voltam még itt tisztában Önmagammal, a forrongás kora volt ez. Ke restem az Igazságot, az Uj Szépet a régi helyet', ami ki nem elégített. Nálunk Ferenczy Károly, párisi tartózkodásom alatt a nagy francia impressionisták ismerhetése lett tanítómesteremmé : különösen Degas és Renoir, a tájképben Monet. Közel férkőzhet t> m a XIX. század legnagyobb művészeinek Cezannanak ós Puvis-de-Chavannesnak a lelkéhez. Mindezek hatása alatt úgyszintén saját meggyőződésem, a természet tanulmányozása és szeretete folytán alakult ki bennem az impressionista fVlfogás, ami kiállított műveim java részében látható. Megpróbálom néhány szóban kifejteni mostani törekvéseim lényegét. Szeretem a természetet, annak jelenségei'. hangulatait, legfőbbképen szÍDeit. Szeretem éleire kelteni a vásznon saját érzéseimen keresztül ; szóval nem az átlagember, hanem saját szubjektív szemüvegen segítségével. Szeretem az egyszerű nyugodt témákat problémákkal ; a felesleges detailokat, mindig alárendelem a nagy egységeknek. És azon momentumok, amikben problémákat találok ós általuk a Szépnek eddig ismeretlen arculatját tudom előállítani, a következők. Tisztelt Hallgatóim, ha jól megfigyelik, Önök is azonnal észrevehetik ! Mindenek felett a szin. Azután a hangulat, minden dolgomon áttetszik bizonyos meghatottság. Nem feledkezek meg az előadási stílusról sem, amit nem előlegezek, hanem mindig a természetből következtetek, megfigyelvén a formák rithKépeslap újdonságok Keszthely. Balatonfürdő és a Balatonpart környékéről óriási választék g uj ánszf cy J£ ZS ef ban kaphatók Fő-utcai és a Balatonparti üzletében Keszthelyen. Viszontelárnsitóknak magas árengedmény.
