Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

1912. angusztus 4. BALATONVIDÉK 3 dés, hogy szakállas bajuszos, vagy csak bajuszos, avagy teljesen frissen borotvált arora plántálják e hölgyeink jól felillesz­tett, csókjaikat. Az amerikai és angol hölgyek még nagyobb dilemma előtt állanak, amennyi­ben abban a szigetországban szakállas, de bajusztalan csókelhelyező terek is vesznek fel csókokat. Ezek után hatalmas pyramisként emel­kedik ki a lét és nemlét közötti határon annak a kérdése, hogy mily arcot csókol­jon meg a leányka — ha már egyáltalá­ban csókra kerül a sor ? Ez a delikát és vitális kérdés tudo­mányos vita tárgyát képezte. Ma már meg­oldást, is nyert egy professzor fáradozásai nyomán, aki a párisi tudományegyetem orvosi fakultásának egyik kiváló férfia. Az ő kísérleti bebizonyították, hogy pathologiai szempontból épen százszorta veszedelmesebb egy bacillus szakállas ar­cot megcsókolni, mint a simára borotváltat. Tudományos vizsgálódásainál a leg­kézzel foghatóbb adatokra támaszkodott. Professor Durandnak sikerült az ügy számára megnyerni egy viruló szép hői­gyet, ki a tudományszom'iiól tüzelve haj­landó volt magát a kísérletnek alávetni. Hason'ó ügybuzga'omból néhány fiatal or­vos is ajánlkozott, a kísérletre. A hölgy mindenek előtt letőlól-talpig sterilizáltatott. A bacillusok billiója, melyek ajkain, orcáján, haján leskelődtek, elpusztíttattak. Majd igv sterilizáltál) becsukták a szép kí­sérleti objectumot egy zárkába, hol bakte­rologiai kísérleteket szoktak végezni s ott, tartották hermetikusan elzárva mindaddig, mig a tudós professor rendelte. Azalatt a két fiatál orvost a professor elvitte egy sétái''. Az egyik orvos beret­vált arcú volt. a másik azt a típukus nyí­rott göndör szakáit- és bajuszt viselte, a melyek a párisi orvosok között oly általá­nosak. Sétájuk a boulevardokon keresztül vezetett, azután néhány nűgyáruházou. Mindenütt, a legnagyobb embertömeget ta­lálták, hol' képvisel ve volt Páris minden társadalmi rétege. Bementek a Louvre-be, hol a művészek egész seregével találkoz­tak. Bejáriák a legnépesebb vásárosainoko­kut, melyek Párist -élelmiszerrel látják el, majd utat törtek niagnkuak egy éppen ebédre siető munkásleány tömegen. Mindezek után mikrobákkal niegra­kódtan vissza vezet'e a tudós professzor férfi kísérleti objectumait laboratóriumába. Itt aztán a sima arcú orvosnak elrendelte, hogy csókolja meg néhányszor a női kul­turmédiumot. Közben az orvos figyelte az óramutatót, hogy az idő pontosan betar­tassék. Mikor ez rendesen megtörtént, pi o­fessorunk letörölte az előre sterilizált, női kulturmédium ajkait és egy alkalmas gyűjtő edényben felfogta a mikrobákat. Azután pedig újra sterilizáltatott a női ajkpái ós a szakállas orvos került sorra. Az ajkak letöröltettek s a mikroba aratás ismét összegyűjtetett egy külön gyűjtő­edénybe. Azután a professzor gondos megfi­gyelés alá vette a gyűjteményeket külön­külön. Először a sima arcú által leadott csókok vétettek górcső alá s mindenek előtt megállapította, hogy a csók térfogata nem volt nagyobb két négyszög hüvely­nél. — Ez egy normális párisi csók ! — Erről az aratási területről lekerült, 80,000 mikroba, amit a természetbúvárok nem tar­tanak túlsóknak a bennünket környező baktériumok arányábun. Ezek között az ártalmas bakteriumok elenyésző kis meny­nyiségben voltak képviselve, ugy, hogy sfemmiféle komoly veszedelmet elő nem idézhetlek volna. Azután következett a szakállas csók­ról szedeti mikroba gyűjteménynek az ana­lysise. Csodálattal tapasztallatott mindenek előtt, hogy hasonló nagyságú felületről százszor annyi mikroba gyűlt össze, mint amennyit a borotvált ajkak eredményez­tek. Ezen mikrobák között volt 20 000,000 tuber kulosis, 10.000,000 typlnis, 6,000,000 dísztéri.-., 1,000,500 szamárhurut, 1,000,000 himló és 500,000 scarlat bükterium sazon kívül több millió ártalmatlan bukterium is, amely ezen káros mikrobáknak táplálékot nyújtottak. A szakálla*esók közegészségügyiszem­pontból tehát határozeitan vészthozó. Há'a a szervezet ellent álló képességének, mely megbirkózik az egészség ezernyi kliensé­gével. • - - — - " A simaajkak érintése oly kevés rosz­indulatu bacilhisf "ültet, át a női kultuimé­diumra, hogy absolute nincs mit aggódni. A szakáilra rakódott bakl.ejinn ok az­tán eprovettába záratta)^ és tyifiak rendje és módja szerint tápdus kultlirmediumon tovább tenyésztettek négy napon keresz­tül. Ezeü idő alatt, annyira elszaporodtak a biztos halált okozó baktériumok, hogy azokkal Páris összes lakosait el lehetett volna pusztítani. Tanulság : • soha sem lehetünk elég óvatösakl — Le a szakállal! musát ós karakter stílusát, továbbá a va­lenrok szóval megmagyarázhatatlin Je'két. Megakarom festeni a természetet egy­szeiüen, minden felesleges és zavaró detail nélkül, színesen, hangulatostul és pedig mindig az előbbetiiekliez alkalmazkodó sti­lusbat'. Felkivom figyelmüket ujabb. _..iijű vé­szetem egyes kiválóbb alkotásaira.' Budapesti atelieremben dolgoztam a • élen. nem festhettem » szabad" természe­tet Bőrbekecses parasztember arcán be­hozta a természetet A műtermet ós a ter­mészetet, állítottam színbeli contrastba a • Tanulmányfej* cimü képemen. Midőn megjöttem Parisból a sok ide­ged után feltűnt, ós érdekesnek tetszett minden, ami rongyai'. Mézes kalácsokat lát­tam ugy, amint a fa'usi nép ínüvésvi gyö­nyörrel szemlélgette a vásárban. Ötletem támadott, hogy a fehér, a cinober piros és a kék rithmusából azokkal a naiv parasztos formákkal valami egészen magyaros kara ­tert lehetne kihozni. így született a «Yá­sárfin.» Kiun jártam reggel a Zámor-réten, csodálatosan párás volt a levegő. Talán még esőcseppek peregtek, de a párázaton már is átszűrődött a ntipsugár ós valami különös, eddig nem látott vibráció állott elő. Ehhez a rezgéshez alkalmazkodik a technika a tHárom fn» cimü képem. Mig a párázat inkább a színeken keresztül nyer kifejezést. Az «Epreskertben > virtuóz keze'ésre törekedtem A «Fürdöházakl an> színesen és stí­lusosan igyekeztem letenni azon érzéseket és hangulatokat, aminőket egy o yau kis fürdőhelyen való tartózkodás válthat, ki az emberből, mint Votiyarc. A <Napsütés a Ba'lator parton »-t azért szeretem, mert, itt sikerült legjobban ana­lizálni a napsütés színeit és a csillogó reg­geli Balatonról ömlő fenyrezgést megfogni. De most már tovább nem untatom ezekkel a dolgokkal Tisztelt Hallgatóimat. Ha fejtegetéseimnek az «Uj Szép»-ről iga­zat adtak, akkor u'.y is szívesen hallgat­ták a művészetemhez, úgyszintén egyes képeimhez is fűzött megvilágításokat és ebben az es'tben meg is értették egyéni meglátásaimat, érméseimet és problémái­mat,. Már pedig így célomat elértem. El­lenkező esetben a továbbiak sem mond­hatnának meggyőzőbbet. És midőn köszönetet mondok megje­lenésükért, cs»k még azt a végső megjegy zést teszem hogy keszthelyi kiállításomat és jelen felolvasásomat nem épen egyéni érdekből, de sokkal inkább kulturmisszic­ból tartottam, hogy kis városunk konser­vativ közönségét tőlem telhetőleg ís igye­kezzek bele ragadni abba a szellemi áram­latba, amelyik Nyugat-Európában oly na­gyokat produkál. A Zala tek. szerkesztőségének Nagykanizsa. «A Hullám égése. A keszthelyi tűz­vész. Hogyan dolgozik a keszthelyi tűzol­tóság* című közleményére rövid a meg­jegyzésünk : A tiizoltóügyek rosszakaratú kezelé­sét ismerjük már a nagykanizsai tüzesetek közléseiből, a keszthelyi tüzeset ismerteté­séből azonban nemcsak a rosszindulat, de a teljes tudatlanság is megállapítható. Hasonló tévedések elkerülése végett ajánlatos, hogy jövőben oly tudósító alkal­maztassák, ki a feoskeudő sugárosövét nem a szívót,ömlő, hanem — helyesen — a nyoiiiótömlö végén keresi. Rosszakaratú annak közlése, hogy előbb a katonaság s háromnegyed óra múlva érkezett a tűzoltóság, mert — a tudósító szavaival élve — »az elég gyorsan ott ter­mett katonaság* a tűzoltókat már munká­ban találta. Felszerelésünknek a város tűzbizton­ságát kielégítő, példás berendezéséről szak-^ tekintélyek nyilatkoztak dicsérően, így a tudósító bírálatát, mint arra nem illetéke­set, el nem fogadhatjuk. Jövőben kérünk hozzáértő tudósítót alkalmazni. Tisztelettel a Keszthelyi Önkéntes Tüzoltóegylet Parancsnoksága. HÍREK. — Személyi hirek. Dr. Sipeki Bálás Béla megyénk közszeretetben álló főispánja — mint értesültünk — ez idő szerint Schweizbun és pedig Schöneckben a Vier­waldstadli tó mellett üdül egész családjá­val. Nyaralását szeptember első telében fogja befejezi)', ugy, hogy az az időtájt Wienben megtartandó eucharisztikus nagj­gyüló-en részi vehessen. Innen visszautazik Zalaegerszegre és ismét, átveszi hivatalát. — Beck Sándor takarékpénztári igazgaló gleichenbergi üdülését rövidesen befejezi és a pénzintézet vezetését újra átveszi. — Fehér József kir. járásbiró szabadsága le­teltével ,folyó, hó 2 ári vette ál hivatalát. — Dr, Kopács László önálló hatáskörrel felruházott járásbirósági jegyző s/abadsá^át. befejezte és hivatalát, átvette. — Blasutigh Sándor városunk köztiszteletben és szele­teiben álló másodkáplánja és lapunk leg­buzgóbb belső főmunkatársa folyó hó 3-án kezdte meg három.heii szabadságát, mely időt. Lovránáhan fogja eltölteni. — Gyászhír Mint részvét el értesül­tünk, felelős szerkesztőnk bátyját, Bozzay Rezső marosvásárhelyi járásbirót súlyos gyász érte, amenuyibeD apósa, Nagy Sán­dor az ottani ügyvédi kamara elnöke és a munkepárt, oszlopos tagja a mult hét fo­lyamán elhunyt. — Czigány Károly emieke. Julius 28-án délután 5 órakor kegyele'es megemlékezés színhelye volt a révfülöpi fürdő parkja. Ekkor leplezték le azt az emlék táblát, ame­lyet a révfülöpiek a Balatoni Szövetség se­gélyével Czigány Károly, volt kővágóörsi ügyvédnek állítottak, aki először mondta ki, hogy Révfülöp, mint fürdőhely, nagyra van hivatva s akinek hívására, ösztönaé­sére nemsokára meg is kezdődött a villa­épités. Az ünnepélyen Nóvák ev. lejkész méltaita Czigány érdemeit, majd dr. Ováry Ferenc képviselő olvasta fel az emlékmű történetét, mire Vadnay dr. lendületes sza­vakban mondott köszönetet, az ünnepély szereplőiuek s megígérte, hogy az emlékmű fenntartásáról a szépítő bizottság fog gon-

Next

/
Thumbnails
Contents