Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

1912. angusztus 4. BALATONVIDÉK 3 dés, hogy szakállas bajuszos, vagy csak bajuszos, avagy teljesen frissen borotvált arora plántálják e hölgyeink jól felillesztett, csókjaikat. Az amerikai és angol hölgyek még nagyobb dilemma előtt állanak, amennyiben abban a szigetországban szakállas, de bajusztalan csókelhelyező terek is vesznek fel csókokat. Ezek után hatalmas pyramisként emelkedik ki a lét és nemlét közötti határon annak a kérdése, hogy mily arcot csókoljon meg a leányka — ha már egyáltalában csókra kerül a sor ? Ez a delikát és vitális kérdés tudományos vita tárgyát képezte. Ma már megoldást, is nyert egy professzor fáradozásai nyomán, aki a párisi tudományegyetem orvosi fakultásának egyik kiváló férfia. Az ő kísérleti bebizonyították, hogy pathologiai szempontból épen százszorta veszedelmesebb egy bacillus szakállas arcot megcsókolni, mint a simára borotváltat. Tudományos vizsgálódásainál a legkézzel foghatóbb adatokra támaszkodott. Professor Durandnak sikerült az ügy számára megnyerni egy viruló szép hőigyet, ki a tudományszom'iiól tüzelve hajlandó volt magát a kísérletnek alávetni. Hason'ó ügybuzga'omból néhány fiatal orvos is ajánlkozott, a kísérletre. A hölgy mindenek előtt letőlól-talpig sterilizáltatott. A bacillusok billiója, melyek ajkain, orcáján, haján leskelődtek, elpusztíttattak. Majd igv sterilizáltál) becsukták a szép kísérleti objectumot egy zárkába, hol bakterologiai kísérleteket szoktak végezni s ott, tartották hermetikusan elzárva mindaddig, mig a tudós professor rendelte. Azalatt a két fiatál orvost a professor elvitte egy sétái''. Az egyik orvos beretvált arcú volt. a másik azt a típukus nyírott göndör szakáit- és bajuszt viselte, a melyek a párisi orvosok között oly általánosak. Sétájuk a boulevardokon keresztül vezetett, azután néhány nűgyáruházou. Mindenütt, a legnagyobb embertömeget találták, hol' képvisel ve volt Páris minden társadalmi rétege. Bementek a Louvre-be, hol a művészek egész seregével találkoztak. Bejáriák a legnépesebb vásárosainokokut, melyek Párist -élelmiszerrel látják el, majd utat törtek niagnkuak egy éppen ebédre siető munkásleány tömegen. Mindezek után mikrobákkal niegrakódtan vissza vezet'e a tudós professzor férfi kísérleti objectumait laboratóriumába. Itt aztán a sima arcú orvosnak elrendelte, hogy csókolja meg néhányszor a női kulturmédiumot. Közben az orvos figyelte az óramutatót, hogy az idő pontosan betartassék. Mikor ez rendesen megtörtént, pi ofessorunk letörölte az előre sterilizált, női kulturmédium ajkait és egy alkalmas gyűjtő edényben felfogta a mikrobákat. Azután pedig újra sterilizáltatott a női ajkpái ós a szakállas orvos került sorra. Az ajkak letöröltettek s a mikroba aratás ismét összegyűjtetett egy külön gyűjtőedénybe. Azután a professzor gondos megfigyelés alá vette a gyűjteményeket különkülön. Először a sima arcú által leadott csókok vétettek górcső alá s mindenek előtt megállapította, hogy a csók térfogata nem volt nagyobb két négyszög hüvelynél. — Ez egy normális párisi csók ! — Erről az aratási területről lekerült, 80,000 mikroba, amit a természetbúvárok nem tartanak túlsóknak a bennünket környező baktériumok arányábun. Ezek között az ártalmas bakteriumok elenyésző kis menynyiségben voltak képviselve, ugy, hogy sfemmiféle komoly veszedelmet elő nem idézhetlek volna. Azután következett a szakállas csókról szedeti mikroba gyűjteménynek az analysise. Csodálattal tapasztallatott mindenek előtt, hogy hasonló nagyságú felületről százszor annyi mikroba gyűlt össze, mint amennyit a borotvált ajkak eredményeztek. Ezen mikrobák között volt 20 000,000 tuber kulosis, 10.000,000 typlnis, 6,000,000 dísztéri.-., 1,000,500 szamárhurut, 1,000,000 himló és 500,000 scarlat bükterium sazon kívül több millió ártalmatlan bukterium is, amely ezen káros mikrobáknak táplálékot nyújtottak. A szakálla*esók közegészségügyiszempontból tehát határozeitan vészthozó. Há'a a szervezet ellent álló képességének, mely megbirkózik az egészség ezernyi klienségével. • - - — - " A simaajkak érintése oly kevés roszindulatu bacilhisf "ültet, át a női kultuimédiumra, hogy absolute nincs mit aggódni. A szakáilra rakódott bakl.ejinn ok aztán eprovettába záratta)^ és tyifiak rendje és módja szerint tápdus kultlirmediumon tovább tenyésztettek négy napon keresztül. Ezeü idő alatt, annyira elszaporodtak a biztos halált okozó baktériumok, hogy azokkal Páris összes lakosait el lehetett volna pusztítani. Tanulság : • soha sem lehetünk elég óvatösakl — Le a szakállal! musát ós karakter stílusát, továbbá a valenrok szóval megmagyarázhatatlin Je'két. Megakarom festeni a természetet egyszeiüen, minden felesleges és zavaró detail nélkül, színesen, hangulatostul és pedig mindig az előbbetiiekliez alkalmazkodó stilusbat'. Felkivom figyelmüket ujabb. _..iijű vészetem egyes kiválóbb alkotásaira.' Budapesti atelieremben dolgoztam a • élen. nem festhettem » szabad" természetet Bőrbekecses parasztember arcán behozta a természetet A műtermet ós a természetet, állítottam színbeli contrastba a • Tanulmányfej* cimü képemen. Midőn megjöttem Parisból a sok ideged után feltűnt, ós érdekesnek tetszett minden, ami rongyai'. Mézes kalácsokat láttam ugy, amint a fa'usi nép ínüvésvi gyönyörrel szemlélgette a vásárban. Ötletem támadott, hogy a fehér, a cinober piros és a kék rithmusából azokkal a naiv parasztos formákkal valami egészen magyaros kara tert lehetne kihozni. így született a «Yásárfin.» Kiun jártam reggel a Zámor-réten, csodálatosan párás volt a levegő. Talán még esőcseppek peregtek, de a párázaton már is átszűrődött a ntipsugár ós valami különös, eddig nem látott vibráció állott elő. Ehhez a rezgéshez alkalmazkodik a technika a tHárom fn» cimü képem. Mig a párázat inkább a színeken keresztül nyer kifejezést. Az «Epreskertben > virtuóz keze'ésre törekedtem A «Fürdöházakl an> színesen és stílusosan igyekeztem letenni azon érzéseket és hangulatokat, aminőket egy o yau kis fürdőhelyen való tartózkodás válthat, ki az emberből, mint Votiyarc. A <Napsütés a Ba'lator parton »-t azért szeretem, mert, itt sikerült legjobban analizálni a napsütés színeit és a csillogó reggeli Balatonról ömlő fenyrezgést megfogni. De most már tovább nem untatom ezekkel a dolgokkal Tisztelt Hallgatóimat. Ha fejtegetéseimnek az «Uj Szép»-ről igazat adtak, akkor u'.y is szívesen hallgatták a művészetemhez, úgyszintén egyes képeimhez is fűzött megvilágításokat és ebben az es'tben meg is értették egyéni meglátásaimat, érméseimet és problémáimat,. Már pedig így célomat elértem. Ellenkező esetben a továbbiak sem mondhatnának meggyőzőbbet. És midőn köszönetet mondok megjelenésükért, cs»k még azt a végső megjegy zést teszem hogy keszthelyi kiállításomat és jelen felolvasásomat nem épen egyéni érdekből, de sokkal inkább kulturmisszicból tartottam, hogy kis városunk konservativ közönségét tőlem telhetőleg ís igyekezzek bele ragadni abba a szellemi áramlatba, amelyik Nyugat-Európában oly nagyokat produkál. A Zala tek. szerkesztőségének Nagykanizsa. «A Hullám égése. A keszthelyi tűzvész. Hogyan dolgozik a keszthelyi tűzoltóság* című közleményére rövid a megjegyzésünk : A tiizoltóügyek rosszakaratú kezelését ismerjük már a nagykanizsai tüzesetek közléseiből, a keszthelyi tüzeset ismertetéséből azonban nemcsak a rosszindulat, de a teljes tudatlanság is megállapítható. Hasonló tévedések elkerülése végett ajánlatos, hogy jövőben oly tudósító alkalmaztassák, ki a feoskeudő sugárosövét nem a szívót,ömlő, hanem — helyesen — a nyoiiiótömlö végén keresi. Rosszakaratú annak közlése, hogy előbb a katonaság s háromnegyed óra múlva érkezett a tűzoltóság, mert — a tudósító szavaival élve — »az elég gyorsan ott termett katonaság* a tűzoltókat már munkában találta. Felszerelésünknek a város tűzbiztonságát kielégítő, példás berendezéséről szak-^ tekintélyek nyilatkoztak dicsérően, így a tudósító bírálatát, mint arra nem illetékeset, el nem fogadhatjuk. Jövőben kérünk hozzáértő tudósítót alkalmazni. Tisztelettel a Keszthelyi Önkéntes Tüzoltóegylet Parancsnoksága. HÍREK. — Személyi hirek. Dr. Sipeki Bálás Béla megyénk közszeretetben álló főispánja — mint értesültünk — ez idő szerint Schweizbun és pedig Schöneckben a Vierwaldstadli tó mellett üdül egész családjával. Nyaralását szeptember első telében fogja befejezi)', ugy, hogy az az időtájt Wienben megtartandó eucharisztikus nagjgyüló-en részi vehessen. Innen visszautazik Zalaegerszegre és ismét, átveszi hivatalát. — Beck Sándor takarékpénztári igazgaló gleichenbergi üdülését rövidesen befejezi és a pénzintézet vezetését újra átveszi. — Fehér József kir. járásbiró szabadsága leteltével ,folyó, hó 2 ári vette ál hivatalát. — Dr, Kopács László önálló hatáskörrel felruházott járásbirósági jegyző s/abadsá^át. befejezte és hivatalát, átvette. — Blasutigh Sándor városunk köztiszteletben és szeleteiben álló másodkáplánja és lapunk legbuzgóbb belső főmunkatársa folyó hó 3-án kezdte meg három.heii szabadságát, mely időt. Lovránáhan fogja eltölteni. — Gyászhír Mint részvét el értesültünk, felelős szerkesztőnk bátyját, Bozzay Rezső marosvásárhelyi járásbirót súlyos gyász érte, amenuyibeD apósa, Nagy Sándor az ottani ügyvédi kamara elnöke és a munkepárt, oszlopos tagja a mult hét folyamán elhunyt. — Czigány Károly emieke. Julius 28-án délután 5 órakor kegyele'es megemlékezés színhelye volt a révfülöpi fürdő parkja. Ekkor leplezték le azt az emlék táblát, amelyet a révfülöpiek a Balatoni Szövetség segélyével Czigány Károly, volt kővágóörsi ügyvédnek állítottak, aki először mondta ki, hogy Révfülöp, mint fürdőhely, nagyra van hivatva s akinek hívására, ösztönaésére nemsokára meg is kezdődött a villaépités. Az ünnepélyen Nóvák ev. lejkész méltaita Czigány érdemeit, majd dr. Ováry Ferenc képviselő olvasta fel az emlékmű történetét, mire Vadnay dr. lendületes szavakban mondott köszönetet, az ünnepély szereplőiuek s megígérte, hogy az emlékmű fenntartásáról a szépítő bizottság fog gon-