Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-28 / 30. szám

4 BALATONVIDÉK 1912. julius ] 4. talpalattnyi földet oláhok tartanak megszállva. Igaz, hogy nem sokáig. Ámde vájjon a magyar társadalom a nemzetiségiek ilyen lázas birtokszerzése után megtudja-e tartani eddigi fölényét s nemzetf irányát akkor, ha kivesz lábai alól a legbiztosabb talapzat, amely nemcsak ápol és eltakar, de valósággal éltet mindannyiunkat a hazában: a szántóföld. Gróf Bethlen István Siófokon a magyar gazdatársadalom és a hazafias magyar sajtó figyelmét hivta fel meggyőző szavakkal az oláhok terjeszkedésére s ezektől kér s ezektől vár is segélyt ennek a nagy veszedelemnek a meggátlására. Erősen hisszük, hogy segélytkérő szavával nem is fog csalódni, mert Magyarországon mindig ug}

T volt, hogy amikor az állam nem tudta, vagy nem akarta teljesíteni kötelességét, a társadalom összetartása és a sajtó mindenhova elhallatszó szava figyelmeztette, sőt kényszeri tette a nemzeti érdekek megvédésére. Lénárd Imre gyűjteményes kiállítása. Alig záródott be Faragó Márton kiállítása, máris egy másik fiatal, de bátran mondhatjuk, hogy nagy reményei;re jogosító művész rendez kollektív kiállítást az elemi fiúiskola egyik termében. Érdekes és dicséretre méltó az a bátor törekvés, amellyel ezek a fiatal művészek felakarják kelteni a mi kisvárosias és sajnos, a modern művészetekkel nagyon keveset törődő közönségünknek érdeklődését az újirányu képírás iránt. Faragónak ez nem sikerült teljesen, de bízunk, hogy Lénárd elfogja érni a kivánt és megérdemelt eredményt, már csak azért is, mert a szimpatikus művészt mindnyájan ismerjük és szeretjük s társHdalmunk egyik kedvelt alakja. Az ő művészele nem azonos Faragóéval, inert míg az inkább dekoratív hatásra törekszik, Lénárd képein, különösen az ujabbakon erősen meglátszik a francia impresszionisták, nevezetesen Mauet nak a hatása. Kékes allűrökben játszó levegős képei az impresszionizmus egyik legszebb termékei. Ha képeit figyelmesen nézzük, szembetűnő az a fokiól-íokra való, de mégis nagy lépésekkel haladó fejlődés, amelyet Lénárd oly rövid idő alatt, megtett. Egyes portréin még látszik a Ferenczy-iskola hatása, sőt. még előzőleg, akadémiai képéin a tónus van előtérben, mig a legújabbak már artísztíkus vonásokkal megrajzolt levegős sziliekben pompáznak. Ez már határózott impressionista törekvés, amikor mű vészi szemmel felismeri az egyes tárgyak alapszínén a környezet reflexét is, sőt, a párás levegőnek különösen napsütéses időben gyakorolt tompitó hatását. így képei nemcsak gyönyőrködtetöen hatnak, hanem a megér'és és művészi meglátás felemelő erejével is. Maga « tár lat a legvá Itozatosabb, a mennj'i ben Lénárd az olaj vásznaktól kezdve a grafikus munkákig a képírás minden ágával szerepel s ez bizonyítja a művész dicséretes sokoldalúságát Helyszűke nem engedi, hoyy képeivel mind külön-külön foglalkozzunk, mégis a legnevezetesebbek megérdemlik, hogy külön is elismeréssel emlékezzünk meg róluk. Vásznai közül feltűnést kelt a Delelés a B<daton partján amely különösen egyszerűségével, folt-kom pozíciójával hat. E képe még arról is nevezetes, hogy enn^k révén az ö életrajzát is kiadta a Nemzeti Szalon nagy Almanachjában. A Tanulmányfej c képe, mely eiry bőrbekecses férfit ábrázol, csupa szinfinomság és érdekes szinprobléma megoldás, mely egyszerű rajzával erőteljes hatást ér el E képével a Műcsarnobban ért el Lénárd nagy sikert. Az Epreskert prímán van festve s ennél is a felfogásban puritán egyszerűség nyilvánul. A Bilafon és a Halászbárkák a Nemzeti Szalon tárlatán is szerepellek s mindenhol a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róluk. A Vásárfia, melyen egy bábos-csendéletet festett három szilinél, a fehér, kék és vörösnek mest«ri harmóniája, mely be egy dekoratív hálás is vegyül. Franciás technikával festette meg a Három fát, amely egyike a legjobb képeinek. A napsütéses képen érezzük a levegőnek vibráló hatását, amelyet a művész a vonalas megrajzolással fejez ki. Szerinteííi a legjobb vásznai a Fürdőházalc, amelyek kékes, homályos színeikkel, párás levegőjükkel különösen kissé sötét megvilágításban impozáns erővel hatnak a szemlélőre. xL két képében nincsen semmi mesterkéltség, vagy ráeröszaköltság, való színekkel természetes haíá-t érnek el. Aquarelljei közül Assisi város kapuja a legjobb, amelyen erősen látszik az olasz ég feltűnő kéksége Grafikus dolgai közül az Anonymus hangulatfinomságával hat. Különben a fővárosban több kiállításon szerepelt, ép ugy, mint a Gioconda, amely valódi grafikus qualitás. A pesti kritikák, mint cigány Monna Lisáról emlékeztek meg róla. Képei, bár egy-két gyengébb is akad köztük, a legteljesebb mértékben megérdemlik az elismerést s méltó arra, hogy városunk közönsége a legnagyobb mértékben be is bizonyítja méltatását, már csak azért is, mort Lénárd, aki megjárta Olaszországot s hosszabb ideig tartózkodott Münchenben és Párisban, művészetével nagy sikereket aratott a fővárosi * a Nemzeti Szalonnak vidéki tárlatain is. Bízunk abban, hogy a kiállítás el is fogja érni a méltó elismerést. Tompa Ferenc. Az újságíró kötelessége. A mult héten egy helybeli mulatóben egy vidéki uri embernek a kitűnő • Badacsonyi' annyira felsrófolta a kedélyét, hogy a sokat mondó «Soh em halunk meg !i között elővette azt a híres fehérvári bicskát s azután «mulatott» s mulatásának módjával az ott szórakozó néhány uri embert ugy megbotránkoztatta, hogy annak hatása alatt azok >zép cseudbvn el is távoztak. . . Én, Nnint aféle tollforgató halandó, nem akarom minősíteni v.z illető uri ember eljárását, egyszeiüen a másoktól hallott kriiikák alapján írtam azon cikket az • Egyetértésbe,» melyért őkegyelme annyira megharagudott, dacára hogy cikkem ez A tartomány fővárosa. Kereskedelmi és hadikikötő Már 1451 Óta érseki székhelj' volt. Az adriai tenger elő vizén van építve, mely nyolc kilométer széles és 60 ki'ométer hosszú. A tengervíz magassága egy méter. Szeles időjárásnál oly hullámos, bogy az utas tengeri betegséget kaphat. Délen egy földnyelv, a Lidó védi a várost. Velencze húszezer háza teljesen cölöpökre van építve. Hét nagy és 122 kis szigetből áll, melyeket 157 csatorna választ el és 378 híd köt össze. A nagy csatorna (G«nal Graude) 3Í>50 méter hosszú és átlag 76 méter széles, az egész várost átszeli: uét egyenlőtlen részre osztja, A nagy csatornán három hid van ; a vasúti hid, a Ponté di Riálto és az akadémiával szemközt fekvő vashíd. Házai a tengerben, a csatornák, gondolák adják meg a városnak azt a sajátos kinézést, mely által egyedüli az egész világon. A gondola Velencze szállító eszköze, egy kőnnyü, hosszú keskeny fekete csónakocska s igy a gondoia titkát senki sem tudhatja meg, mert minden gondola egyforma. A gondolás a gondola hátsó részén állva evez, a mellső részén a súly kiegyenlítésére egy ne néz bárdalaku vas van elhelyezve. Közlekedésnél szük csatornákon A bel! (vigyázz !) kiáltással figyelmezteti a szembejövő gondolást. Klímája kitűnő, átlagos hőmérséklete 14 Celsius, legmagasabb 24, legalacsonyabb 2 fok, pormentes, kocsizörgés nem zavarja az idegeneket, azonban nedves levegője n ni való a csúzos betegeknek. Megszállottam a Márkus-tér közelében levő Mamiin Dmiíel-féle szállodában s rövid pihenő után gondolán M m anóba, a híres üveggyár megtekintésére indultam A iStilviafi, Testolini gyár munkái világhírűek. A gyárban személyesen meggyőződhetünk, hogyan készül a velencei emailüveg, üvegmozaik, velencei tükör és művészi üvegdisztárgyak. A városházán itt Me ranóban gazdag gyűjteménye látható a régi és ujabbkori velencei üvegdisztárgj aknak. Ha megtekinti az ember a remek raktárát, bizonyosan nyakába sóznak valami emléktárgyat sokkal drágábban, mint bent Ve lemezében megszerezhető. Muranóból a Laguna Mortiba (temető) vitt gondolám, hol a legrégibb reneszánsz stílű templom van. Innét Veleuczébe gondolázva, a Szent György templomot s a mellette levő Coleoni lovasszobrát nézvén meg, visszatértem a Szent Márkus térre, ahol katonazene szórakoztatta a nagy közönséget. Az ujházasoknak egész serege sétált itt, angol, amerikai és még több magyar. Másnap a galambokat tenyeremből etettem. Igen, a Márkus templom párkányzatán fészkelő galambokat értem. Kedves látvány, mikor százával repül feléd ez a kis to'akodó csapat, kezedre száll egj^-egy s keresi az enni valót s addig kisér, mig meg nem szánod s veszesz neki kukoricát. Hajdanában a köztársaság költségén lettek etetve a galambok most az utasok nyúi'ják nekik a táplálékot Majd a Szent Márkus templomot néztem meg, mely Bizanti stílusban épült, gótikus velencei diszitményekkel kiegészítve, összesen 500 porfir és márványoszlopot számíthatni rajta. Gyönyörködtem a remek mozaik képekben, melyek mintegy 4430 négyzetméterületen fedik a falakat és mennyezetet. A legnevezetesebb ezen mozaik képek közül a negyedik fülkében Szent Márkus tetemének elhozatala Alexandriából s megéskezése Velencébe. A főoltár mögött egy márványkoporsóban őrzik Szent Máikus tetemét. A főbejárat fölötti fülkében az utolsó ítélet. A főhajóban a Szentlélek eljövetele. A dózse palota melletti szögletben két porfiró csoport látható, melyek a keleti császárokat ábrázolják, ezen csoport alatt kelemezre vésve olvasható : «Az ember gondolhat és mondhat amit akar, de gondolja meg mindig a következményeket.! A dózsék palotája Velencze egykori hatalmának és művészetének legszebb tanúja, diszkapuja a Márkus-templom mellett, ez a híres porta della carta (1443-ban Bon Bertalan készíté). Az itt levő négy szobor az erö, okosság, remény és szerelem. A kapu fölött látható Fonkar dózse a Márkus oroszlán előtt. A palota belső homlokzata reneszánsz stílben épült, hasonlóan az óriások lépcsője is. A lépcső fokán jelent meg a dózse méltóságáuak jelvényeivel.