Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-11-03 / 44. szám

XVI. évfoíyam. Keszthely, !9!2. november 3. 44. szám. DÉK 1 V > 1 i t í í hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Folytatás. Irta dr. Vutskitsné Szilárdffy Elvira. A drágaság !.. . Ezt a szót még a verklik sem tudnák elkoptatni, pedig tudva levő, ez a zeneszerszám még a legbájosabb melódiát is meg­utáltatja. Ez egy théma melyet mindenki a maga egyénisége szerint variálhat mindig idényszerűen — megunás nélkül. Mert ez a szó mint egy nem érzékelhető köd lenyűgözi az embert s nem lehet szabadulni tőle. Erről beszél mindenki ; a szű­kös viszonyok közt élő emberek ép úgy, mint az elegáns szalonok fa­shionale társasága, azzal a különb­séggel, hogy a szegény embernek létkérdés a drágaság, — a bőr zso­kék, selyem tauteuilleok modern, nagyzó urainak, hölgyeinek egy kis megszoritást jelent egy és más luxus dologról. A szegény napszámostól kezdve felfelé skálázva egy bizonyos társa­dalmi osztályig létkérdés már ez a minden vonalon a grasszáló szó. A nyomasztó terhek alatt ros­kadozó, az élettel titáni harcot vi­vók néha-néha elernyedve kérdezhe­tik, mint a Schakespeare dráma bol­dogtalan dán király fia — mi jobb? «Lenni. vagy nem lenni !» Igaz, Hamlet a lelki problémák súlya alatt kezdi így bires monológ­ját — a szegény ember testi szük­ségletből sóhajtja — talán ugyanezt a három szót. Onnán alulról, szép Erdélyor­szágból, hallatszil" már a kiizködök, a röghöz kötöttek segélykiáltásá : Rájuk szakad a veszedelmek réme — az inséjy, éhség ! Ezen segíteni a kormány dolga ! De mi még nem tartunk ott, nálunk nincs ínség — csak uzsora! Uzsorás, lelketlen, Schylok kal­már nép lett a mi becsületes polgá­rainkból, a kapzsiság, a gyors meg­gazdagodás vágj 7a megrontotta őket. Sajnos, a kezük munkája után kell élnünk, szolgáltatván nekünk a mi mindennapi kenyerünket. Tisztelés, becsülés járna ki a munkás kéznek, de lehet-e tisztelni az olyan munkát, melynek célja az uzsora ? Jó akinek van eladni valója, de nem köszöni meg az, kinek vennie kell. Mert igy áll a dolog, tessék szembe állítani ezt a két mondatot. Nekem vennem kell valamit, neki azonban nem éppen nekem mu­száj eladnia. Ennek a következte­tésnek a logikája tehát: Nekem úgy kell vásárolnom, ahogy a másik akarja. Pont. Csakhogy ennél a pontnál meg kell állnunk és gondolkodnunk. En­nek eredményeképen tiltakoznunk kell minden eszközzel és módon ! A pénzpiacot illetőleg megtudta Gaál József nagy akaraterejével, a ma már nagyarányú, áldásos « Hitel­szövetkezetet* alakítani ! Talán akadna a városban még egy-két agilis férfi, mint Gaál József, aki éles ésszel, erős kézzel letudná igázni ezt az átkos százfelü hydrát, a drágaságot, egy szövetkezet meg­alakításával. Hiszem, minden józan gondol­kozású család, háziasszony örömmel csatlakozna a mozgalomhoz. Ha más város tud teremteni ilyet magának, miért ne tudna Keszt­hely ? A BALATONVIDEK T 4 H.CÁJA. Borromeo Szent Károly. Szenttóavatásának 302-ik évfordulóján. Szent Károly nagyságának oka külö­nöse u két tényen alapszik : jellemének er­kölcsi acé'osságán és hogy tevékeny és energikus formában vett részt kora főbb eseményeiben. Ezek voltuk a spanyolizmus, a pápai nepotizmus, a protestáns reform, a tridenti zsinat, a nagy dögvész ; mind­ezekben a téuyekben érdekelve van Bor­romeo alakja, nemcsák mint tükör, amely az események folyamát visszavsri, hanem mint erő, mely megérzi, magában átéli és bizonyos módon irányítja őket. Született 1538. okt. 2-án Arona várá­ban. Atyja volt Gribsrto gróf, anyja pedig De Medici Margit. A hét fiu közül a har­madik lévén, annak a kornak nemesi szo­kásai szerint nz egyházi pályára nevelték. Igy Károly hét éves korában tette első lé pés°it az oltár felé. Tiinul Aroná.bnn, tanulmányait foly­tatja Milanóban h B<>rromoo-palotában, aztán a páviai egyetemen A d ákvilág ak­kor sem állt szentekből ; d- sz ifjú Borro­meonak aszketikus természete és hibás be­szede könnyűvé t-it.e a vig pajtásoktól való «1 vonulását. Mialatt tiszia és keresz­tényies ifjúságát élte, a hivatalos Egyház hosszú krízisben, szenvedett, valamennyi közt a legijesztőbb krízisben. A művészetek vidám újjászületése be­hatolt a szentélybe ; jómódú ós védett pap­ságot talált; többé-kevésbé mindenki érezte a humanizmus megújító leheletét, amely ellen hiába dörgött Savonerola vadsága. A gazdag és fényes Róma kapukat és abla­kokat njítot' a humanizmus édes szellői­nek; de ha a humanisták a legfinomabb érzékkel bírtuk is a művészet és aiaki szépség iránt, ÍIZ evangelium mezején meg­lehetősen pogányok voltak. Az újraéledő pogány szellem a szép pompázó .alakjaiban mutatkozott, megmérgezvén a keresz'ény lelket. Ott, ahol a hivatalos Egyház paran­csolt, ennek a kisórtó huuuanitas-nak da­gadó hulláma diadalmaskodott. Ilyen vol' h helyzet a XV. század­ban ; ilyen a XVI-ban ; a művészetek tör­ténete hzt akarta, hopy ez az idő legyen az aranyszázad ; és az események iróniája ezt HZ erkölcsileg megromlott Korszakot egv cápa, X. Leo neve alatt foglalta ösz­sze. Nem csuda tehát, hogy vallási befo» lyáss, pusztítva pusztított is, hogy a rom­lás a magas és alacsony klérus szerveze­tének hatalmas lépcsőjére is áthatott. A pápaság X. Leóval, VII. Kelemen­nel, utódjával és unokaöcosével, a nepotista. III. Pállal egyre romlott ; a luteránus re­form győzelmesen hordoztn zászlóit az Alpeseken híl levő országokban. Mint mindenki látja, a reform szük­T~ A Keszthelyvidéki (alsó) Takarékpénztár Részvénytársaság értesiti a n. é. kö­Értesítés! ínséget. hogy a a betétek után 5 % kamatot számit == mai naptol kezdve _ és ezenkívül a betevó helyett fizeti a kamatadót is. A betétkönyv díjmentes. Keszthely, 1912. november hó 2-án. Az Igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents