Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-16 / 24. szám

1912. junina 16. BALATONYII>ÉK 3 tanácsos, főfelügyelők, igazgatók, főtisztek és tisztek kocsin lassan lassan kisérték a szép hóvizi postás-otthonhoz. A vezetőség névsora egyébbként a következő volt: A déli gyorsvonattal fcü'ön érkezett Demény Károly főigazgatón hívül : kishindi Hindy István posta- •'s távirda igazgató, Brunner Olivér tanácsos, a pécsi igazgatóság részé­ről, Földessy János főfelügyelő és Nóvák János főtiszt, Budapest 4. részéről Hetényi Géza főnök, Horváth Pál felügyelő, Szendefy Béla felügyelő, Kerder József főtiszt, Rudas Ármin főtiszt és Pataky Zoltán tiszt a Bu­dapest 72. irányító postahivatal részéről. A keszthelyi hivatal részéről csakis Palkó Zsigmond felügyelő csatlakozott a fővárosi vendégekhez. Dél felé járt az idő, amikor a nagy csapat kiért a hévízi postás-otthonhoz. S bár az idö nem volt a legkedvezőbb, mégis a legjobb hangulat uralkodott vz egész vo­nalon mindenfelé. A vendégek nagy érdek­lődéssel nézték a szép épületet — amely­nek berendezésével és telje* leírásával la­punk jun. 2. számában egyébként már rész­letesen foglalkoztunk — s mindéi ki cso­dálkozásának, ölömének adott kifejezést afelett, hogy ez az otthon igazán létrejött. Ezalatt nagyban folyt a terítés és készü­lődés az ebédhez. Valamivel egy óra előtt érkezett ki Demény Károly főigazgató a postások lel­kes éljenzéssel fogadtál; Öméltóságát s amikor a lépcsőhöz ért, Brunner Olivér ta­nácsos a következő szavakkal üdvözölte: «A pécsi posta- és távirda igazgatóság ke­rületeinek határai közé érkezőket az igaz­gatóság vezetője nevében a legszivélyeseb­ben üdvözlöm.Üdvözlöm méltóságos Demény Károljr főigazgató utat, mini; a magyar posta- f's távirda altisztek és szolgák egye­sületének védőjét. Üdvözlöm a köréje se­rpglő igen tisztelt vendégeket s az egye­sület tagjait, akiket jótékonysági érzetük azért hozott erre szép vidékre, hogy a magyar posta alkalmazottak gyógyulást kereső tagjai számára létesített gyógy- és üdülőtelepet rendeltetésének ünnepélyesen átadják. Az áldozatkész szívből fntadó jó­tékonyságnak hála legyen a gyümölcse. Isten hozta mindnyájukat körünkbe. A szívélyes beszéd után Demény pár szóval köszönetének és ölömének adott ki­fejezést, hogy elérkezett, az alkalom, ami­kor a portások hévízi otthonában az ilyen szép és nagy számmal összegyűlt, híveit üdvözölheti. Az ünnepély. Az ünnepség, amely tulajdonképen a póstás-otthon felavatását fogla ta magában, nem volt hosszantartó de az a néhány be­széd és aktus, amely azt kitöltötte, sokkal értékesebb volt, semhogy abból feljegyezni valót ne találtunk volna. Igy Kovács Ist­ván (pápai) altiszt, a posta- és távírda al­tisztek és szolgák országos egyesületének elnöke igazán tartalmas mondatok keretén belől rámutatott arra a kamatnélküli köl­csönre, amelyet a kormány a postás-otthon létesítése céljából engedélyezett. Wt»jd me­leg szavakkal köszönetet mondott Demény főigazgatónak, aki, mint a mngyar posta­és távirda altisztek és szolgák országos egyesületének védője, mindig szivén viselte alantosainnk jólétét és ettől az érzéstől atyailag vezettetve, a hévízi otthon létesí­téséhez nagyban hozzájárult. Végül rámu­tatott arra a kartársi összetartozandósági a, amely ugyancsak szükséges volt, a hévízi postás-otthon eszméjének megvalósításához. Az elhangzottakra nagyszabású és igazán értéke^ I eszéddel válaszolt Demény főigaz­gató. Különös'n kiemelte Foltért vezér­igazgató személyét, aki a kamatnélküli kölcsönt eszközöl'e ki s akimk- a terasz hátterében mellszobi át, is akkor leplezték le, majd pedig hangsúlyozta, hogy a te'ep létesítésében elsösoiban is nagy érdeme van az előtte szóló Kovács idtisztnek, mint az egyesület elnökének, aki az otthon fel­építése körül állandó lelkesedés-el fárado­zott. Aztán utalt ana, hogj' ezen a hírne­ves fürdőn létesült te'ep mennyire hivatva lesz a beteg postások egészségi ál apotát helyreállítani s miután német njelveu üd­vözölte még az idegenből jött vendégeket, köszönetet mondott kishindi Ilindy István­nak megjelenésééit, mint a pécsi posta­igazgatóság kei üti igazgi tósága i épviselő­jének s végül átadta az épületet Brunner Olivér tanácsosunk, amennyiben a szép, konfortábilis telep az ő kerületéhez terto­zik. S a rokonszenves magasrangu szónok egy demokratikus kézszorítással fejezte be beszédét. Ezután a dalárda — csupa érces féifihang — elénekelte ez «Isten áldd meg a magyart » A magasztos nemzeti ima csak ugv visszhangzott a szabadban s a közönség áhítatos figyelemmel kiséite.Most tér azon pontja, hol hézi-szüksé.«letükre vasbeton oszlopokat készítenek. Az ezen irányban végzett előnyös előszámitások nagyon beváltuk a gyakorlatban is s ina már az egész telepen, ahol csak lehet, ez­zel pótolják a fát Több évre terjfdő érdekes öntözési kísérlet folyik a telep n. Etry 17 holdas lucernatáblát locsolnak, a kútból szivaty­tyuzva h vizet A kísérletet, B évre tervez­ték. azután dől el, jár e haszonnal az ön­tözésnek ezen módja, vagy nem. Növény nemesítő telepük kicsiny, 1 5 k. hold. Három éves kísérlet eredményeit, láttuk a 2 és 4 soros ái pakeresztf zéseknel;. A mi bánáti búzánk — mely, mint a ve­zetőnk mondta, nemzeti kincsünk — nem igen találja meg életfeltételet az ottani te­lepen. Keresztezésnél előszei etettel hasz­nálják. Wien.be visszajövet, keresz'ülmen­tünk Aspernen Í-. A kires asperni csata helyén szép, magas és széles alapon hal­dokló oroszlán az emlék. A következő nap reggele tanu'mány­útunk u'oKó napját jelentette. Kora dél­előtt már Moson-Magyar-Óvár állomáson üdvözöltük e részben már ismert, részben azonfidl alommal megisn eit tanár urakat és az elibénk kijött hallgatók"!. A főhercegi uradalom kocsijain az uradalom egyik ma­jorjának megnézésére mentünk. Itt is, mint az akadémia majorjában, valamint az egyes kísérleti állomásokon látottak minket, kik ugyanilyen intézmé­nyeket nt ztünk eddig i s kétszeres megelé­gedéssel és örömmel töltöttek el. Nem cé­lom élesebb összehasonlításokat tenni a kint és az itthon látottak között, de sovi­nizu us nélkül mondhatom, hogy a látot­takat felülmúlják. Az Óváron látottak m ndenesetre mély benyomást gyakoroltak reánk, kik a szé­pen berendezett akadémiát először láttuk. Ukk—Tapolca— Készt hely vicinális vonalszakaszán az olajmécs félhomálya mellett volt időnk visszagondolni bevég­zett utunk egyes mozzanataira. Szívesen vontuk le gondolataink következmények-é­pen, hogy egy nagyon tanulságos és szép tanulmányúton szerzett tapasztalatokkal tettük emléktáiunkát gazdagabbá. a hölgyek sorából előlépett Balla Erzsébet, egy ig e n kedves megjelenésű postáskisasz­szony, ki Szegedről mint postavezetőnó Hé vizre lett kirendelve s néhány szívélyes szó kíséretében gazdag rózscsokrot nyúj­tott át Deménynek. A főigazgató észreve­kető örömmel köszönte meg a szép virág­csokrot és a_hölgyek figyelmét. Következik az ebéd. És itt nem hagyhatjuk szó nél­kül, hogy postásainkhoz 8 németbirodalmi és 3 osztrák altiszt is csatlakozott. Az előb­beniek diszes zászlóvai jöttek, amelyen a magyar sziliek is lengedeztek ; az a nem­zeti szinü nagy szallag, amelyet az egye­sület a zászló felszentelése alkalmával an­nak rudjára erősített. Képviselve voltak egyébbként : Németország részéről Drezda (Szász), Reichenbach (Porosz-szilézia) és Ausztria részéről, akik saját bevallásuk sze­rint a politikai viszonyok miatt a kétfejű sast nem meiték behozni. Az ebéd alatt néhány nagj'on szép, tartalmas és mély gondolatokban bővelkedő beszédet hallot­tunk a külföldiek részéiől Valamennyien ötön.üknek adtuk kifejezést, hogy ennek az áldásos liivatásu otthon létesülése al­kalmával ők is részt, vehetnek az ünnep­ségen és üdvözleteket tolmácsoltak fellebb­valójuk részéről Demény főigazgatónak. Eléd után csaknem valamennyien fürödni mentek, majd pedig ki-ki itt vagy ott egy kis uzsonnát fogyasztott el. S ez­alatt a közönség élvezte a postások töké­letes zenekai át. A vendégek esti 7 óiakor különvo­nettul robogtak haza. —y— Iparteremtés. Teremtsünk ipart. Ez minden magyar embernek követelése. De milyen ipart? Olyant, a mely feldolgozza készgyártmá­nyokká az itthon termelt nyersanyagot, nehogy a szükséges munka diját, idegen munkások kapják, idegen gyárosoké és vállalkozóké legyen a feldolgozás által el­érhető baszok is ; olyant, a mely a hazai fogyasztás szükségletét legalább cagy rész­ben ki tudja elégíteni, nehogy iparcikkek­ért évről-évre több milliót fizessünk a kül­földnek. Sajnos, jelenleg ugy áll a helyzet, ho y sokkal többet fizetünk a külföldnek, mint a mennyit kapunk. Szóval deficitben vagyunk. Ez pedig a nemzeti elszegénye­dést vonja maga után. Ha tehát élni,, va­gyonosodni akarunk, akkor a mainál erő­sebb ipart kell teremtenünk és azt hatá­lyosabban kell pártolnunk, mint eddig. Ez mind igaz és ebbín mindnyájan megegye­zünk. Nincs azon 1 an igazuk azoknak, kik hazánkból egy második Angolországot akar­nak csinálni, akik a buzakazlak helyén füstölgő gyái kéményeket szeretnének lát­ni. Erie egyáltalán nincs szükségünk, de különben nem is volna észszeiü sem. Élel­miszerekre is feltétlenül szüksége v*n az emberiségtek. De hol állítsák elő az élel­miszereket, ha nem azokban az országokban, a melyek természetüknél, fekvésüknél, föld­jüknél fogva a legalkalmassabhak erre. Ilyen ország mindenesetre Magyarország is. Nálunk tehát a földmüvelésnek és az állattenyésztésnek kell lenni a legfelkarol­tnhb foglalkozási ágm k mindenkoron. At­tól pedig nem kell tartanunk, hogy nem tudjuk értékesíteni mezőgazdasági termé­keinket. A népesség ugyanis egyre szaporo­dik, a föld pedig nem. E szerint tehát a szükséglet egyie nagyobb lesz, a melyet, hogy ki lehessen elégíteni, az átlagtermést. emléktárgyak és mindennemű játékszerek rendkívül nagy választék­ban igen olcsó árért kaphatók : Sujánszky József Fő-utcai és a balatonparti fióküzletében, Keszthelyei i.

Next

/
Thumbnails
Contents