Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-16 / 24. szám

184 BALATONVIDÉK 1912. április 28. kell fokozni mindenütt, mert különben egy­re nagyobb, elviselhetetlenebb lesz a drágaság. Mi tehát nemzetgazdaságilag a legjobban akkor rendezkedünk be, ha megmaradunk tulnyomólag agrárálhim, söt igyekezünk mezőgazdaságunkat a modern technikai vívmányainak felhasználásával tigy fejleszteni, hogy hozama a jelenlegi­nél jóval nagyobb legyen. Emellett azon­ban teremtenünk kell olyan ipart is, amely nélkülözhetővé teszi a külföldi iparcikke­ket és igy évről-évre sok száz milliót itthontart. Életerős iparter-mtést céloz a ma­gyar törvényhozásnak az az eljárása, hogy pénz és gépsegélyt nyújt, adóelengedést ad, kedvezményes vasúti szállítást engedélyez, szólal, mikor szubvencionál. Az iparnak állami szubvencióval való támogatása nemcsak teljesen indokolt, ha­nem egj'euesen szükséges is. Tudvalevő dolog, hogy mi közös vámterületet alko­tunk Ausztriával, a mi azt jelenti, hogy a magyar ipar saját piacán is kénytelen ver­senyezni a sokkal régibb, fejlettebb és ügyesebb munkássággal rendelkező osztrák iparral. Aminek azután természetes követ­kezménye, hogy egy-egy ipari vállalkozás, ha nem kap rendkivüli támogatást, n«m bir az erös osztrák konkurrencia miat zöld­ágra vergődni. Az állam tehát a szubven­cionálás elől nem zárkózhatik el. Ezt eddig sem tette, csak az volt mindig a baj, hogy sok visszaélés történt és történik ma is a szubvencionálás körül. Lényeges hiba az, hogy a kormány igen gyakran olyan ipari vállalatot szubvenciónál, a mely egy-egy kisipari ág létét ós az abban dolgozók kenyerét veszélyezteti. Ilyen pl. az az eset, a mikor cipőgyárat szubvencionál. A szubvenciót az állam az adóból fo'yősitja. Az adóban benue vannak a cipészek, csiz­madiák fillérei, koronái is. Már most az mégis csak a legnagyobb fokban felhá­borító és igazságtalan, hogy az állam el­lenük használja fei a tőlük származó pénzt. Az állam tehát csak olj'an gyárat szub­vencionálhat, a mely termékeivel egy létező hiányt pótol, hézagot tölt be, de semmi­esftre sem olyant, amely valamely kisipari osztálynak csinál veszedelmes konkurrenciát és annak létét teszi bizonytalanná. Ebbeu a tekintetben nagyon sokat vétkeztek a kormányok s nem egy kisipari üzem pusz­tult A vagy rendült meg egész alapjában épen az ilyen szerencsétlen szubvenvonciós politika miatt. Hivatalos rovat. Fürdővendégek bejelentése. Zalavármegye törvényhatósága által 8543/ni. 1911. kv. 411. sz. a. a b&lat.on­parti községek és flirdőtelepekre a fürdő­idény alatt érkező idegenek bejelentéséről alkotott s belügyminiszteri jóváhagyással ellátott szabályrendelele a következők be­tartását, rendeli el: Minden idegen, aki uem birtokos vagy nem állandó hikós s aki junius 15-tól szép­tembnr 15 ig Keszthelyre érkezik s itt leg­alább egy éjet tölt, köteles a szállásadója, vagy megbízottja által neki adott bejelen­tőlapot kitölteni ós szállásadójának vissza­adni, aki tartozik az idegen megérkeztétől számított 24 óra alatt, a községi elöljáró­sághoz beszolgáltatni. Ha a lakásadó vagy megbízottja nem lakik a községben, a bejelentőlapot az ide­gen tartozik az elöljárósághoz beadni ; ily esetben a lakásadó a bérbeadás alkalmával tartozik az érkezést ós távozást bejelentő lappal bérlőjét ellátni. A fenti szabály áll a távozás beje­lentésére is. A szükséges bejelentőlapok a községi elöljáróságnál díjtalanul kaphatók. Ha az idegen a neki átadott bejelen­tőlapot kitölteni vonakodik, vagy ha a háztulajdonos a lakót, bejelentőlappal el nem látja, az elöljáróságnál bejelentendő. Ezen rendelkezések ugy a magánház­tulajdonosokra, valamint a vendéglős és szállodásokra egyaránt kötelezők s az elle­nük vétők 1 50 koronáig terjedhető bün­tetéssel Bujtatnak. Szekeres Ödön, Reischl Imre, jegyző. biró. Hirdetmény. Közb iné teszem, hogy a közös had­seregnek a földmivelő és mezei munkás osztályhoz tartozó tényleges állományú legénysége az aratás ós egyéb fontos mezei munkák idejére három hétre leendő szabad­ságoltatását személyesen kihallgatáson (rapporton) kérheti, mely kérelmezés tel­jesen díjtalan. Szekeres, jegyző, HÍREK. £5 éves jubileum. Dr. Illés Ignác törzsorvos ma, vasár­nap üli 25 éves évfordulóját annak, hogy HZ irg. nővérek intézetében a nővérek és növendékek gyógykezelését nemes önzet­lenségből teljesen díjtalanul teljesiti. Az érdemekben gazdag, jószívű törzsorvos fő­képen ez irányú fáradhatatlan munkásságá­nak elismerése ós egyúttal jutalmazása volt ama mult. évi pápai kitűnt,etés, amely a • Pro Ecclesia et Poutifice» érdemrend hasz­nálatára jogosította. Ma, a 25 éves jubileum alkalmával 9 órakor Dunst Ferenc dr. apát­plébános szent misét, mond a zárda kápol­nájában, utána az intézet liá'ás növendékei ünnepélyt rendeznek a jubiláns tiszteletére, hogy az ünnepelt iránt mindenkor hőn ér­zett szeretetüknek és gyermeki ragaszko­dásuknak megfelelő kifejezést adjanak azért a megszámlálhatatlan sok jótettért, amely­ben páratlau finom és szeretetteljes bánás­módjával őket részesítette. Az a sok buzgó fohász ós ima, amely ma az intézet ártat­lan növendékeiuek ajkáról a jubiláns testi és lelki javáért az égbe szállt bizonyára kedves lesz az Ur előtt ós meg is hallgatja. A inai napon mi is szivböl üdvözöljük a jubiláló törzsorvost, őszintén kívánva, hogy jóságos szive szeretetét még sok számos éven keresztül jó egészségben éreztethesse az intézettel és a város szegénysorsu la­lakósságával egyaránt. — Gazdászaink győzelme Kassán. A kassai m. kir. gazd. akadémia sport egye­sülete f. hó 6-án gazdász-bajuoki atlétikai versenyt, rendezett Rákóczi-körúti sportte­lepén, amelj'en a keszthelyi gazd. akadé­mia hallgatói is resztvettek — szép ered­ménnyel. A 100 yardos síkfutásban III. Róder, IV. Ritter; a magasugrásban III. Rit.ter (150 cm.) ; az 1/ i angol mfd. síkfu­tásban III. Sebők ; a 4X100 m. staféta fu­tásban II. Keszthely (Sebők, Ritter, Röd­ler, Huszli) ; a füleslabda mérkőzésben I. Keszthely, Magyaróvár lett. Gazdászaink összesen 8 érmet hoztak el ; 4-et a II., 3 at, a III. ós 1-et a IV. dijból. Derék gazdá szaink tehát dicsőséget, szereztek városunk­nak kassai szereplésükkel. — Hivatalelfoglalás. Kováts László dr. kir. járásbirósági jegyző szabadságának le­teltével f. hó 17-én újból átveszi hivatala •vezetését,. — Szabadságon. Fehér József kir. já­rásbiró jul. 1-én ke^di meg 6 heti szabad­ságát, aminek nagyrészét Kecskeméten tölti. — Hivatalvizsgálat. A helybeli posta­és távírda hivatalt Brunner Olivér posta­és távírda tanácsos Taubermann József számellenőrrel f. hó 8. és 9-én váratlanul megrovancsolta és mindent a legnagyobb rendben talált. Egyedül a hivatalos helyi­ség ellen volt alapos kifogása, mely rendkí­vül szük és kényelmetlen állapotánál fogva sem a posta, sem a közönség követelmé­nyeinek uieg nem felel. — Kirándulás a Baross gőzhajón ez idényben julius hó 22-én lesz. Bővebb fel­világosítássá! a falragaszok szolgálnak. A helybeli kath. főgimnáziumba a tanulók előzetes lelvétele julius 1. és 2-án lesz reggel fél kilenctől kezdve az igazga­tói irodában. Felhivatnak főkép az alsóbb osztályú tanulók szülei, hogy az elője­gi/ezletést el ne mulasszák, mert a törvé­nyes létszámon felül senki sem fog felvé­tetni. A felvételhez szükséges okmányok : születési, iskolai és üjraoltási bizonyítvá­nyok. EzeJc nélkül senki sem vétetik fel. A felvételi dij 7 korona, amely a felvétel alkalmával fizetendő. Szállást fogadni csak az igazgatóság haltával és beleegyezésével szabad. Főgimn. igazgatáság. — Papi Otthon Hévizén. Az egyház­megyei papságnak régi óhajtása ós vágya volt, hogy Hévízen a beteg papság ré­szére Otthon létesüljön. Az Otthon meg­építésének most már mi sem állja útját, mivel az eszmének sikerült megnyerni herceg Festetics Tassilo úr Ö főméit óságá­gát, ki a szükséges területet készséggel bocsátja az Otthon céljaira, s a veszprém­egyházmegyei alapítványi hivatalt, amely az Otthon megépít,ését vállalta magára. A 20 szobás Otthon építését, ameiy a Sorg­szállóba vezető ut mentén fog állani, az ősszel kezdik meg és a jövő nyáron már átadják rendeltetésének. — Mozdonyvezetők látogatása. A máv. mozdonyvezetők orsz. egyesületének 380 tagja családjaikkal együtt vasárnap déli 12 órakor érkezett városunkba. A vonat megérkezés-kor a helybeli mozdonyvezetők három szép virágcsokrot nyújtottak át az elnöknének, az alelnökijének és a titkárué­uak. A hatalmas kiránduló csapatot Reischl Imre városbíró üdvözölte szívélyes beszéd­ben a vasúti vendéglő teraszáról, a melyért, a kirándulók nevében Birckmayer József az egyesület elnöke mondott hálás köszöne­tet. Délután Hévizet, tekintették meg, a honnan vissza tóive, a Hulámban társas­vacsorához ültek. Utána előbb gyönyör­ködtek a tündéries látványt nj'ujló fé­nyes kivilágításban, majd sikerült tánc­mulatságot rendeztek. Hétfőn reggel sza­kadó esőben idultak el a Baross gőzhajó­val Tihanyba, kedves emlékekkel búcsúzva el tőlünk.Tihanyból Balatonfüredre mentek, innen aztán vissza Budapestre. — Kórelem a járásbírósághoz. A jog­kereső közönség megkeresése folytán fel­kérjük a helybeli kir. járásbíróság vezető­jét, hogy vásávnapjára és az u. n. panasz­tételi napokra tárgyalásokat, lehetőség sze­rint ne tűzessen ki. Tudvalevő dolog, hogy ez alkalmakkor a közönség ideje annyira igénybe van véve, hogy sokszor az e na­pokra kitűzött tárgyalásokon akarata da­cára sem tud megjelenni. Hinni szeretnők, hogy a helyi járásbíróság vezetője, kinek előzékenységét már sokszor volt szeren­csénk tapasztalhatni, nem fog elzárkózni ezen kérelemnek teljesítése elől. — Képkiállítás Keszthelyen. Faragó Márton ismert festőművész képeiből f. hó 30-án, vasárnap kollektív képkiállitást ren­dez a Kossuth Lajos-utcai el. iskola helyisé­geiben. A művészről, müncheni téli kiál­lításáról, amelynek anyagát, jórészt itt is be fogja mutatni, az ottani lapok a követ­kező elismeréssel irtak : A tMüuoliener Neueste Nachrichter» világlap igy ir: Fa­ragó Márton tulnyomólag tájképeket állit ki és mint tájképfestő nagyszerűen adja vissza a magyar alföld különleges színbeli bájait és liaugulatait,. Finoman megérzett részletei . a «Gresztenye fasor«-a, a «Köke­reszt» s a határozott vonalakkal érthetően megfestett «Magyar vár»-a «Homokbá­nyá»>ja és többi más képei tiszta rajz­beü kivitelt mutatnak. «Mtinchener Post, : Faragó Márton, nagytehetségű tájképfestő, aki a természetnek nem egyszerű utánzója, hauem erös, mélységes megértője. Festői meglátásának egyszerűsített kivitele talán a mostan uralkodó áram következménye, de nem utánoz senkit, azért gyakran kitű­nő eredményekre vezet. Nem közönséges eréllyel megfestett színezésű, de jól össz

Next

/
Thumbnails
Contents