Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-16 / 24. szám
XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. junius 16. 24. szám. I^olitiliai lietilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Középosztály és a drágaság A drágaságot tárgyaló cikksorozatomban eljutottam a felvetett kérdések közül a legfontosabb, és legérdekesebbhez, hogy melyik társadalmi osztály érzi a drágaság súlyát legjobban s mi okozza azt, hogy az általános drágaság nem egyformán sújtja az összes társadalmi osztályokat, hanem különösen a középosztályra nehezedik. A föld mi velő nép — bár szintén érzi a drágaságot — vele egyensúlyba helyezkedhetik, hiszen termékeinek áremelkedésében lépést tarthat az egyébb fogyasztási cikkek drágulásával s amint azt az utóbbi évek termény és élelmiszer árai igazolják, bizonyos mértékben lépést is tartott vele. Ma tehát a mezőgazda helj-zete — a drágaság szempontjából nézve — nem mondható kedvezőtlennek, sokkal nagyobb baj itten az évről évre ismétlődő és erősbödő nrunkásmizéria. Nagy általánosságban az ipari munkásság belj'zete is kielégítő, hiszen -az utóbbi években a munkabérek jelentékenyen emelkedtek s a. szervezett munkásosztályt anyagi viszonyainak javítására épen szervezettsége képesiti. Ezzel természetesen nem mondtam azt, mintha a szervezett munkásnépnek ma aranyvilága volna, de a drágaság szempontjából — tekintve a munkabérek folytonos emelkedését — mégis tűrhető helyzete van. A középosztál}' az, mely a drágaság súlyát leginkább érzi és pedig ennek az osztálynak ama rétegei, melyeknek nincs módjukban jövedelmeiket kiadásaikhoz viszonyítani, illetve a szükséglethez mérten fokozni. A hivatalnokok, nyugdijasok, .akiknek fizetése egyforma, akár van drágaság, akár nincs, ezek nem képesek a mai viszonyok mellett küzdeni az árral, részint azért, mert légi idő óta ?:>ek fizetése emelkedett a legkevésbbé, részint pedig azért, mert jövedelmükhöz mérten a legtöbb társadalmi kötelezettséget ró rájuk az étet, mely megkívánja, hogy ural: legyenek, csak azt nem adja meg', mibőlAz, hogy ezen osztály jövedelme emelkedett az utóbbi években legkevésbbé, statisztikai adatokból bizonj'itható, mely adatok egyúttal azt is igazolják, hogy az anyagi lejtőn ez az osztály menthetetlenül csúszik lefelé. Eletigényeit nem redukálhatja, alapos javulásra kilátása nincs, szervezetei gyengék, jórészt tehetetlenek, s az anyagi romlás biztos uton vezeti a «hivataluok urak »-at a szocializmus karjaiba. Azt nem mondom, hogy az utóbbi időben egyáltalán nem emelkedett volna a hivatalnoki osztály fizetése, de ez az emelkedés távolról sem áll arányban a megdrágult életviszonyokkal, mert hiszen csak ezelőtt tiz évvel könnyebben megélt egy hivatalnokcsalád ezer forintból, mint ma kétezerből. Azonban az itt folyamatban levő anyagi züllés okait nem szabad tisztán a drágaságban keresnünk. A biztos.existentia. alapfeltételeit rúgta el magatói az utóbbi időben a hivatalnoki osztály egy része akkor, mikor nem jövedelmeihez mérte a kiadásait, hanem az altalános társadalmi kényszer és urhatnámság hatása, alatt a. több jövedelemmel rendelkező társadalmi osztályok majmolásában látta uri mi voltjának megőrzését, nem alkalmazkodott a megH BALATDNVIHÉK T AB RAJA. A gazdasági akadémia tanulmányútja. Prága—Keszthely. Közli : Rajczy Géza. Csehországi tartózkodásunk alkalmával tanulmányútunk»t lehetőleg ugy véltük teljesnek, ha egy nagybirtok gazdasági tizen, . ezetésével is megismerkedünk. Erre legalkalmasabbnak látszott a Prágához közel fekvő «jene» i uradalom. E gazdaság, mely Őfelségének magánbirtoka, kedvező fekvésével példáját szolgáltatja, miként lehet egy gazdaságnak a nagy város közelségét a maga hasznára könnyen kihasználni. Saját gazdasági üzemükben álló sörés cukorgyárukból visszakapott gyárihulladékokat tehenészetük tévén értékesitik. A takarmánj'előkészitö helyiségek egy nagyüzemű gyárnak a benyomását teszik a szemlélőre. Uj és nálunk kevé-bbé gyakorolt módja pl. a takarmányozásnak a szalmának liszté való darálása, amelyet mellassal keverve etetnek. Érdekes és nagyon jó szolgálatot tesz a szecskavágó előtt levő mágneses vasakkal borított pad, melyre ráhull a felaprózott takarmány, melyben a gépekről letöredezett és igy belekerült vasdarabkák fentakadnak Hét éve van használatban e kis asztalka és már egész dobozra való drótdarabkákat és szögeket gyűjtöttek igy össze. A gazdaság legérdekesebb épülete az úgynevezett «hygenikus istáló.> Ez az 50 tehén számára épült istáló az elképzelhető legmesszebbmenő kívánságokat kielégíti a szellőztetés. >z állatok tisztogatása és a t"jfiek istájóban való kezelése iránt. Ezen istáló felépítése, annak ilyen irányban történő vezetése különben a Prágában székelő «Astra» orvosi egyesület kezdeményezésére történt. A tej kezelésével foglalkozó szeinélyzete f, az áll«tokat, az összes tejjel érintkező edényeket ezen egyesületnek kiküldött szakközegei hetenként többször vizsgálják. Az itt nyert tejből gyermektejet. tejport és t.ejkurához használatos sterilizált tejet készítenek. Az «Astra» egyesület által zárt üvegekben forgalomba hozott tej tuberkulózis mentességéért felelősséget. vállal az egyesület. Az egyesület « tejért literenkint az egyes feldolgozási ágak szerint 50—60 fillért fizet a gazdaságnak. Mint érdemes dolgot megemlítem, hogy a gazdaság házi kezelésben egy kenyérsütődét is tart fent. Naponként átlng 100—120 kenyeret sütnek ott a községbeliek és a cselédség részére. Az egész gazdaság átnézése alkalmával készséggel adtunk igazat a vezető főtiszt urnák, hogy minden gazdasági vállalkozásukat a legmesszebbmenő előszámitások alapján teszik ; mindent elkövetnek a biztosnak ígérkező haszonért, de óvakodnak a látszatra való dolgozástól. A gazduságból visszatértünk Prágába. A kedves és vig várost három napi ottlétünk alatt egészen megkedveltük s taláu az egész tanulináuyúti társaság nevében tehetem azt a kijelentést, hogy kellemes emlékekkel s prágai tartózkodásunkra való szives visszaemlékezéssel váltunk meg a csehek szép fővárosétól. A következő napnak reggeli öt órája bizonyára mindnyájunknak egész utunk alatt a legrosszabb percei voltak. Prágai tartázk odásunk utolsó estélyének kellő mértékben való megünneplése, a magyaroséit barátság érdekében folytatott ülésezések és a következő napi hajnali felkelés éreztették a fáradságot a vonatraszállásig. A változó tájak szépsége, a mindinkább közelgő cél tudata üditő'eg hatott reánk. Ta borban, »z ottani gazdasági főiskolának elibénk kijött tanárai előtt már a fáradságnak minden jele nélkül állt kicsi csapatunk. E'en intézet akadémiai jellegű, amennyiben középiskolai érettségi bizonyítvány szükséges a felvételhez. A tanfolyam kétéves s szemben a prágai iskolával inkább gyakorlatias jellegű. A kétemeletes szép főépületelőtt virágkörök, gondozott rózsacsoportok és szönyeg-virágágyak terülnek el. Kérdezéseimre egy hallgatóként ottartózkodó magyar fiu