Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-16 / 24. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. junius 16. 24. szám. I^olitiliai lietilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Középosztály és a drágaság A drágaságot tárgyaló cikkso­rozatomban eljutottam a felvetett kérdések közül a legfontosabb, és legérdekesebbhez, hogy melyik tár­sadalmi osztály érzi a drágaság sú­lyát legjobban s mi okozza azt, hogy az általános drágaság nem egyfor­mán sújtja az összes társadalmi osz­tályokat, hanem különösen a közép­osztályra nehezedik. A föld mi velő nép — bár szin­tén érzi a drágaságot — vele egyen­súlyba helyezkedhetik, hiszen termé­keinek áremelkedésében lépést tart­hat az egyébb fogyasztási cikkek drágulásával s amint azt az utóbbi évek termény és élelmiszer árai iga­zolják, bizonyos mértékben lépést is tartott vele. Ma tehát a mezőgazda helj-zete — a drágaság szempontjá­ból nézve — nem mondható kedve­zőtlennek, sokkal nagyobb baj itten az évről évre ismétlődő és erősbödő nrunkásmizéria. Nagy általánosságban az ipari munkásság belj'zete is kielégítő, hi­szen -az utóbbi években a munka­bérek jelentékenyen emelkedtek s a. szervezett munkásosztályt anyagi vi­szonyainak javítására épen szerve­zettsége képesiti. Ezzel természete­sen nem mondtam azt, mintha a szervezett munkásnépnek ma arany­világa volna, de a drágaság szem­pontjából — tekintve a munkabérek folytonos emelkedését — mégis tűr­hető helyzete van. A középosztál}' az, mely a drá­gaság súlyát leginkább érzi és pedig ennek az osztálynak ama rétegei, melyeknek nincs módjukban jöve­delmeiket kiadásaikhoz viszonyítani, illetve a szükséglethez mérten fo­kozni. A hivatalnokok, nyugdijasok, .akiknek fizetése egyforma, akár van drágaság, akár nincs, ezek nem ké­pesek a mai viszonyok mellett küz­deni az árral, részint azért, mert légi idő óta ?:>ek fizetése emelke­dett a legkevésbbé, részint pedig azért, mert jövedelmükhöz mérten a legtöbb tár­sadalmi kötelezettséget ró rájuk az étet, mely megkívánja, hogy ural: legyenek, csak azt nem adja meg', miből­Az, hogy ezen osztály jövedelme emelkedett az utóbbi években leg­kevésbbé, statisztikai adatokból bi­zonj'itható, mely adatok egyúttal azt is igazolják, hogy az anyagi lej­tőn ez az osztály menthetetlenül csúszik lefelé. Eletigényeit nem re­dukálhatja, alapos javulásra kilátása nincs, szervezetei gyengék, jórészt tehetetlenek, s az anyagi romlás biz­tos uton vezeti a «hivataluok urak »-at a szocializmus karjaiba. Azt nem mondom, hogy az utóbbi időben egy­általán nem emelkedett volna a hi­vatalnoki osztály fizetése, de ez az emelkedés távolról sem áll arány­ban a megdrágult életviszonyokkal, mert hiszen csak ezelőtt tiz évvel könnyebben megélt egy hivatalnok­család ezer forintból, mint ma két­ezerből. Azonban az itt folyamatban levő anyagi züllés okait nem szabad tisztán a drágaságban keresnünk. A biztos.existentia. alapfeltételeit rúgta el magatói az utóbbi időben a hi­vatalnoki osztály egy része akkor, mikor nem jövedelmeihez mérte a kiadásait, hanem az altalános tár­sadalmi kényszer és urhatnámság hatása, alatt a. több jövedelemmel rendelkező társadalmi osztályok maj­molásában látta uri mi voltjának meg­őrzését, nem alkalmazkodott a meg­H BALATDNVIHÉK T AB RAJA. A gazdasági akadémia tanulmányútja. Prága—Keszthely. Közli : Rajczy Géza. Csehországi tartózkodásunk alkalmá­val tanulmányútunk»t lehetőleg ugy vél­tük teljesnek, ha egy nagybirtok gazda­sági tizen, . ezetésével is megismerkedünk. Erre legalkalmasabbnak látszott a Prágá­hoz közel fekvő «jene» i uradalom. E gaz­daság, mely Őfelségének magánbirtoka, kedvező fekvésével példáját szolgáltatja, miként lehet egy gazdaságnak a nagy vá­ros közelségét a maga hasznára könnyen kihasználni. Saját gazdasági üzemükben álló sör­és cukorgyárukból visszakapott gyárihulla­dékokat tehenészetük tévén értékesitik. A takarmánj'előkészitö helyiségek egy nagyüzemű gyárnak a benyomását teszik a szemlélőre. Uj és nálunk kevé-bbé gya­korolt módja pl. a takarmányozásnak a szalmának liszté való darálása, amelyet mellassal keverve etetnek. Érdekes és na­gyon jó szolgálatot tesz a szecskavágó előtt levő mágneses vasakkal borított pad, melyre ráhull a felaprózott takarmány, melyben a gépekről letöredezett és igy be­lekerült vasdarabkák fentakadnak Hét éve van használatban e kis asztalka és már egész dobozra való drótdarabkákat és szögeket gyűjtöttek igy össze. A gazdaság legérdekesebb épülete az úgynevezett «hygenikus istáló.> Ez az 50 tehén számára épült istáló az elképzelhető legmesszebbmenő kívánságokat kielégíti a szellőztetés. >z állatok tisztogatása és a t"jfiek istájóban való kezelése iránt. Ezen istáló felépítése, annak ilyen irányban tör­ténő vezetése különben a Prágában székelő «Astra» orvosi egyesület kezdeményezésére történt. A tej kezelésével foglalkozó sze­inélyzete f, az áll«tokat, az összes tejjel érintkező edényeket ezen egyesületnek ki­küldött szakközegei hetenként többször vizsgálják. Az itt nyert tejből gyermek­tejet. tejport és t.ejkurához használatos sterilizált tejet készítenek. Az «Astra» egyesület által zárt üvegekben forgalomba hozott tej tuberkulózis mentességéért fele­lősséget. vállal az egyesület. Az egyesület « tejért literenkint az egyes feldolgozási ágak szerint 50—60 fillért fizet a gazda­ságnak. Mint érdemes dolgot megemlítem, hogy a gazdaság házi kezelésben egy ke­nyérsütődét is tart fent. Naponként átlng 100—120 kenyeret sütnek ott a községbe­liek és a cselédség részére. Az egész gazdaság átnézése alkalmá­val készséggel adtunk igazat a vezető fő­tiszt urnák, hogy minden gazdasági vál­lalkozásukat a legmesszebbmenő előszámi­tások alapján teszik ; mindent elkövetnek a biztosnak ígérkező haszonért, de óva­kodnak a látszatra való dolgozástól. A gazduságból visszatértünk Prágába. A kedves és vig várost három napi ott­létünk alatt egészen megkedveltük s taláu az egész tanulináuyúti társaság nevében tehetem azt a kijelentést, hogy kellemes emlékekkel s prágai tartózkodásunkra való szives visszaemlékezéssel váltunk meg a csehek szép fővárosétól. A következő napnak reggeli öt órája bizonyára mindnyájunknak egész utunk alatt a legrosszabb percei voltak. Prágai tartázk odásunk utolsó estélyének kellő mértékben való megünneplése, a magyar­oséit barátság érdekében folytatott ülése­zések és a következő napi hajnali felkelés éreztették a fáradságot a vonatraszállásig. A változó tájak szépsége, a mindinkább közelgő cél tudata üditő'eg hatott reánk. Ta borban, »z ottani gazdasági főiskolának elibénk kijött tanárai előtt már a fárad­ságnak minden jele nélkül állt kicsi csa­patunk. E'en intézet akadémiai jellegű, amennyiben középiskolai érettségi bizo­nyítvány szükséges a felvételhez. A tan­folyam kétéves s szemben a prágai iskolá­val inkább gyakorlatias jellegű. A kétemeletes szép főépületelőtt virág­körök, gondozott rózsacsoportok és szö­nyeg-virágágyak terülnek el. Kérdezéseimre egy hallgatóként ottartózkodó magyar fiu

Next

/
Thumbnails
Contents