Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

1911. szeptember 17. BALATONVIDÉK 5. kában ti kilencszázados magyar keresztény­ség fiainak vezető szerepet keil vinniök. Fájdalommal tapasztalhatjuk, hogy ama magasztos eszméket, melyeknek éltető ereje tartolta fenn — minden támadással szemben — a magyar nemzetnek szilárd alapjait, ellenséges áramlatok elhomályosí­tani igyekeznek. A kath. nagygyűlések hivatása, hogy egyrészt a haladás utja a mi keresztény hi­tünknek igazságaival kifejlődjék, másrészt elhárítsák és távoltartsák azokat a támadá­sokat, melyeket a felforgató irányzat fegy­vereivel ellenünk intéznek. Mindig igaz örömmel látom tehát az Országos Kath. Szövetségnek, mint a kath. nagygyűlések rendezőjének, kiválóan nagy fontosságú működését a magyar kath, tár­sadalmi szervezkedésnek terén. A XI. kath. nagygyűlésre az eddigi­nél is nehezebb feladat hárul. Midőn buzgón kérem az Istent, hogy tanácskozásai és határozatai a magyar ke­reszténységnek diadalt szerezzenek és sze­retett hazánk boldogulását hathatósan elő­mozdítsák, egyben tisztelettel éitesitem Nagyméltóságodat, hogy a fővédnöki tisz­tet készségesen elfogadom. Fogadja Nagyméltóságod kiváló lisz­teletem őszinte nyilvániiá°át. Balatonfüred, 1911. augusztus hó. > Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás. A Keszthelyi Hírlap címére. A Keszthelyi Hírlap főszerkesztője Orbán Dezső f. szerkesztőnknek lapunktól való megválását kínálkozó alkalmul vette arra, hogy a Balatonvidék et szokása sze­rint kigúnyolja, nevetség tárgyává tegye. Csak az az egy szerencsénk, hogy az aka­latnál ez alkalommal sem jutott tovább, mert a szerkesztőség tárházában — ugy látszik — kevés a puskapor arra, hogy va­lakit — a jelen esetben Orbán Dezsőt, a nagy «mókarnestert» és vele együtt a Ba­latonvidék munkatársait igazán élvezhető, szellemes és kacagtató irályával kivégezzen. A «Balatotonvidék»-etlegujabban t v'g­szinházi társulat»-hoz hasonlítja. Élcet nem talalunk benne legjobb akaratunk mellett sem, de 1-szólást sem. Leszólást azért sem mert a Vígszínház társulatában találunk ki­sebb nagyobb mű észtehetségeket, akiknek előadásában bizonyára a K. H.-ék is mái­nem egyszer gyönyörködtek. A «vigszin­házi társulat«-hoz való hasonlítás tehát in­kább dicsérő, mint leszóló. Mikor a K. H a gúny furkósbotjával akar végighúzni rajtunk, elfelejti, hogy annak a botnak van ám még egy másik vége is, amelyet az a nagy «mókamester» nem egyszer oly ügyesen és erőteljesen forgatott a K. H. körül, hogy a kapott se­bek lázából csak most eszmélt fel, mikor a «mókamefíei» irói tehetségével felküz­dötte magát a magyar szépirodalmi lapok közölt a legértékesebbl ek — az «Elet>-nek tőmunkatá' sává. A jelen esetben is alul maradna a K. H , ha a felénk dobott bo'nak a másik vé­gét elkapva valamire figyelmeztetnénk a K. H.-ot. Ne feledje ugyanis el t. laptár­sunk azt, hogy künt a budapesti városli­getben van ám olyan színtársulat is, amely a becsődített közönséget, a paprikajancsik­nak sokszor vérig boszantó, sületlen élcelő­déseivel szórakoztatja, vagy találóbban ke­seríti, öli. Ez, kénm, távolról sem akar célzás lenni. Érdemlegesen sem most, sem a jövő­ben nem fogunk szólni a K. H. nak a mos­tanihoz hasonló kirohanásaihoz förmedvé­nyeihez, amelyeket hozzánk cimez. Nem pedig azért, mert méltóságunkon alulinak tartjuk a hasonló irályban megirt közlemé­nyeket közzétenni, amelyek még azt a nyomdafestéket sem érdemlik meg, ame­lyet rá pazarolnak. Továbbá azért sem, mert mit érdekli a nagyközönséget az, bogy miket­ten micsoda véleménnyel vagyunk egy­más felöl. Azt csak tartsuk meg magunk nak, de a közönséget ne zaklassuk folyto­nosan ilyenekkel, amely utóvégre is élve­zetes, hasznos és tanulságos dolgokat vár tőlünk. Végül azért sem, mert kiváló gon­dunk tárgyát képezi az, hogy lapunk egy komoly lap jellegét viselje magán. Már pe­dig olyan közlemény is, mint a milyen megjelent, a K. H. mult heti számában, na­gyon alkalmas arra, hogy egy lapnak ka­barét jelleget adjon. Ha a K. H. ez utáu töri-zuzza magát, legyen neki. E téren sok babérkoszorút fouhst feje köré anélkül, hogy mi a legkisebb irigységgel is néznénk az ilynemű dicsőségeink szerzését. Ebből mi nem kérünk. Hsnem igenis, ha azt látjuk, hogy a K. H. az igazsággal, a történelmi tények­kel ellenkező álláspontot foglal el, vagy azokat el akarja homályosítani és igy a közönséget tévedésbe akarja ejteui, mint pl. Szt. István napi vezércikkjében a Szent .Jobb felöl nem elég világosan írva, akkor mi leszünk azok, kik igazságunk tudatában a le^ kérlelhetetlenebbül — távol minden személyeskedéstől — felvesszük a harcot a K. H.-pal. Csak még egyet ! A mi cmea culpá»-nk őszinte. Éber figyelmünk és körültekintő gondunk lesz arra, hogy a múltban előfordult személyes ügyek e lap hasábjain többé napvilágot ne lássanak. Mert a mi álláspontunk ebben az, hogy azok, akiknek személyes ügyeik van­nak, ne egy lapnak hasábjain akarják odi­ozus ügyeiket elintézni a közönség uuta­tására és boszantására, hanem az arra egye­dül illetékes helyen — a bíróságnál. Ez az | ilyenek módja és rendje. Ilyen cmea culpá»-t mondjon a K. H. is, akkor megszűnik városunkban a már unalomig űzött személyes élü hírlapi csa­tározás a közönség nagy örömére, a mit pedig mindkettőnknek legjobb tehetségeink és erőink szerint kell keresnünk. Sapienti sat. A „Balatonvidék' szerkesztősége. P&tronage mnnka a fejlődés szolgálatában. Hatások. Eredméngek. (Folytatás.) A nagykanizsai ren 'őrség bekísért hoz­zám egy 14 .éves fiút, aki a nagykanizsai r. kath. templomban lopási szándékkal el­rejtőzött, majd magára maradva, ott két perselyt feltört és azokból körülbelül 10 korona készpénzt ellopott. A fiu előadta, hogy a lopást azért kö­vette el, mert tűrhetetlen volt a helyzete, reménytelen a jövője. Se apja, se anyja ; rokonai nem goudoskodtuk róla, sőt nagy­nénje Grazban bíróság elé állította azért, mer!, néhány korona értékű cipőt lopott. A oipőt eladta s az azért kapott B koronát magyar szövegű kerdsztlevelének német nyelvre való lefordításáért, elfizette. Ezért a lopásért 3 napot ült Grazban, azután Nagykanizsára toloncolták, itt pedig a vá­ros elöljárósága egy asszonynál helyezte el, akinél egy báicásnő is lakott s egy oigány éjjelezeit. A fiu bemondása szerint gondo­zója állandóan lopásra ösztönözte. Fogház helydtt pártfogásba vettük, néhány hétig szeretetteljes gondozásban ré­szesítettük, azután egy nagykanizsai fény­képészhez tanoncnak adtuk Itt, hónapokon keresztül jól viselte magát, nem minden­napi tehetségének számos tanújelét adta s a mi fő, lopásra vagy valamely büntetendő cselekményre való hajlamot, azóta még nem mutatott, sőt a gazdája által próbára tétel végett szándékosan elhullatol t egy koronás pénzdarabot, a melyet takarítás közbjn ta­lált — gondozójának átadta. A templomrablás miatt ellene indított, nyomozást fiatalkorára s javulásra való te­kintettel megszüntettem. 16 éves apátlan-anyátlan földinives származású c-<elédleányt kisértek be hozzám, aki Budapest környékén 20 koronát, majd Keszthelyen 120 koronát lopott szo'gálat­adójától. Megfelelő kioktatás utáu szoros házi felügyelet alá h lyeztük öt, majd be­állt cselédnek, azóta n m lopott, sőt. az egyik cselédúrsa állal elkövetett lopást szolgálntf.dója előtt felfedezte. A csendőrség behozott egy 13 éves zalauj'akí fiút, akinek az. volt- a bűne, hogy a faluban rövid idő alatt 8 betöréses lo­pást tövetett el. A fiu azt mondta, l'Ogy a lopásra apja vette rá. Ez azonban taga­dott, s bizonyíték liiján ellene meg is kel­lett szüntetni az eljárást. A gyereknek nem tudtam megfelelő helyet szerezni, s ezért addig is, amíg javítóintézetbe keriii, csalá­domba fogadtam fit. A 13 éves Jóska gye­rekkel szeretettel bántunk, ő pedig szorgal­mas, szófogadó, bálás volt. Lopásra va'ó hajlamot nem eszleltünk rajta. A javitó in­tézetben jó viseli magát. A mult században hosszúidon ácprae­ponderáli z a f lfogás, hogy a bűncselek­mény annál, törvénybeli meghatározott, sú­lya szerint megtorlandó, mert erre a meg­sértett jogrend liel} reáliit ás* végett szükség van. A bünö t testileg és lelkileg sanyar­gatták s -i-zel törekedtek « bűnözést csök­kenteni. Elrettentő példákat is statuállak abban a hiszemben, hogy ez az embereket a bűnözéstől visszatartja. Szóval az volt ft irolin" Roche 9 9 ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tiidőgyuladásoR után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer- a tÜdŐvéSZ ellen. m M' H ft Wt»4 ejínlslr

Next

/
Thumbnails
Contents