Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
2 B ALATONVIDEK 1911. szeptember 10. Vass Ferenc gyémántmiséje. Lélekemelő, könnyekig megható, ritkaságszámba menő esemény színhelye volt a helyi irgalmas nővérek intézetének áhítatra gerjesztő kápolnája f. hó 8-án, Kisasszony ünnepén d. e. 10 órakor. Ekkor kor lépett az oltárhoz egy tiszteletet parancsoló, évtizedes becsületes munkában megőszült, még most is piros-pozsgás arcú ny. esperes-plebános — Vass Ferenc. Gyómántmiséjét mondotta dr. Dunst Ferenc apátplébános manuduktorsága, Blasutigh Sándor káplán és Major György hitoktató segédkezése mellett. A világtól félre vonultán, teljes csendben akarta bemutatni áldozárságának 60-ik határmesgyéjén a legszentebb áldozatot, az Urnák, kinek 66 éven át szive-lelke minden erejével, szeretetének melegségével, jó kedvvel és szives örömest szolgált. Kerülni akart ugyanii minden ünnepeltetést, amelynek közismert szerénységénél ós alázat osságáual fogva hosszú 89 éven át soha sem volt barátja. Le hogy nem ugy sikerült minden, amint azt ö gondolta, az nem rajta múlott. Gyómántmiséjének hire a legnagj'obb titoktartás melle 11 is eljutott a helyi társadalomba, a melynek olit része teljesen megtöltötte a zárda kápolnáját. Hatvan évig lenni itt a földön az Ur felkent szolgájának ! Szép idő. Az isteni Gondviselés különös kitüntető kegyelme, amelyben nem minden papnak van része. Nagyon kedves lehetett az Urnák 56 éves tényleges papi működése, hogy ezt a feledhetetlen kedves alkalmat megérni engedte Neki. Ha az Isten már itt a földön hosszú életet igér azoknak, kik atyjukat, anyjukat tisztelik, szeretik, hát akkor hogy ne igérne, kpgy ne adna liosszu életet azoknak is, akik t'sztelik, hűséggel szolgálnak annak a végtelen hatalmú Urnák, kit a világon mindenkinél ós mindennél jobban kell szeretni. Bizonyára ezek közé tartozik a mi gyémántmisézőnk is, hogy ezt a ritka alkalmat megérhette. Most mily egész más gondolatvilággal lépett az Ur oltárához, mint 60 évvel ezelőtt. Akkor jóságos lelke tele volt a legtisztább, a legönzetlenebb idealizmussal, égő lelkesedéssel a Krisztusi ügy iránt, most pedig abból a fiatalkori idealizmusból egy hosszú élet küzdelmei ós tapasztalatai által sokat veszítve állt az Isten Bárányának vérnélküli áldozatoltára előtt. Szárnyaszegett madár lett az isteni munka után szomjúhozó férfiú. Most is azzal a tűzzel szeretne dolgozni, mint a milyennel 60 évvel ezelőtt, de nem teheti, mert az idő kegyetlen volt Hozzá, munkaerejét felemésztette, csak a muukakedvet hagyta meg Számára és azt a finom lelket, a melj'nek szárnyain az imádságban felemelkedhetik e bütiös földről a végtelen Szentsógühöz. Sokat dolgozott, munkálkodott az Egyházban, mig munkabíró volt. Hogy mindezekért mit kapott gondjaira bízott hiveitől, azt nem tudjuk. Hálát, vagy hálátlanságot ? azt csak 0 tudja. Az az egy bizonyos, hogy városunkban csak a legnagyobb tisztelettel _ és szeretettel beszélnek Felöle. Ezt most 0 is láthatta és tapasztalhatta. Ha sok keserűsége is lett volna lelkipásztorkodása alatt, azt most a mi szeretetünk, a mi tiszteletteljes ragaszkodásunk bizonyára feledteti vele. Légy üdvözölve általunk is Te gyémántmisés papunk ! Még sokáig legyél közöttünk, hogy jelenléted, látásod folytonosan buzdítson bennünket a munkára, a mely nemesit és felemel, mint Téged is ; hogy mi is annak az erkölcsi szépnek és jónak legyünk szószólói ós követői, a melyet Te nemcsak hirdettél, hanem gyakoroltál is. Kérd velünk együtt imádságaidban az Egek urát, hogy a vasmisédet is oly erőben, lelki frisseségben tarthasd meg, mint a milyenben gyémáutmisédet. Ami már most életrajzát illeti, az is igen érdekes és változatos. Hesszúfalúban született 1823. junius 22-én. Elemi iskoláit Jánosházán végezte — deákul. Még a magyar nyelvtant is deákul tanították. Innen Kőszegre (3*/2 év), majd Veszprémbe ment (2 1/ a óv) középiskolai tanulmányait végezni. Veszprémben elvégezve a VI osztályt, bencés novicíus lett. Ugy látszik, hogy a szerzetesi életre nem volt hivatssa, mert már a következő évben Szombathelyre m^nt, ahol a VII. és VIII. osztályt végezte. Majd egy évig filozófiát tanult Győiött, ahonnan a veszprémi szeminárium növendéke lett Ez volt 1846bau. Püspöke felküldötte a budapesti központi szemináriumba. Másodéves theologus volt, mikor az 1848-iki szabadságharc megkezdődött. Ott hagyta a szemináriumot. Beállott nemzetőrnek. Később mint honvédhadnagy szolgált Komárom várában Klapka mellett. A világosi fegyverletétel után elbujdosott, nehogy osztrák katonának besorozzák. Bujdosott addig, mig az iskolák meg nem nyíltak. Ekkor újból el ment Veszprémbe, hogy a szemináriumba való fölvételét kérje Nehezen ment a dolog, talán nem is vették volna fel, ha Kovács Zsigmond akkor theologiai tanár, később veszprémi püsyök pártját nem fogja, akinek a szép, dóloeg ifjú nagyon megtetszett. 1851. évben felszentelték. 9 évig káplánkodott, mig végre 1860-ban elnyerte a görgetegi plébániát, ahol 1902-ig mint plébános, 1902-től 1905 ig mint esperes működött. 1907-ben mondott le plébániájáról s attól kezdve városunknak köztiszteletben álló lakosa. bs. Az idei kath. nagygyűlés. Vaszary Kolos levele. Az Országos Katholikus Szövetség az idei katholikus nagygyűlést november hó 12 —14. napjain rendezi. Az előkészítő munkálatok már megindultak és a szövetség elnöksége a naggyülés fővédnökségére Vaszary Kolos bibornok, hercegprímást kérte fel. A védnökök sorában fölkérték Várady L. Árpád dr. győri püspököt ós Hajdú Tibor dr. pannonhalmi főapátot. Vaszary Kolos hercegprímás válaszul a következő meleghangú levelet intézte. Nagyméltóságü Gróf, v. b. t., elnök ur .' Őszinte örömmel és köszönettel vettem Nagymóltóságodnak f. hó 21-ón kelt nagybecsű meghívóját a f. évi november hó 12—14. napjain Budapesten rendezeudő XI. kath. nagygyűlésre. A magyar kath. társadalomi a nagy és súlyos feladatok, amelyeknek cikeres megoldásához az összetartásban rej'ő fokozott erőre mindinkább szükség van. A hitéleti, jótékonysági, közművelődési és szociális kérdések nagy tömege foglalkoztatja társadalmunknak minden rétegét s ebben a niunV. ur. Majd legközelebb megmagyarázom. (El.) A. ur. (Egy pohár tejet és kiflit hoz), . . . Méltóztassék . . . Nyolcvannégy fillér. . A tanár. Hogyan ? Oly drága ? I Nyolcvannégy fillér ! X. ur. Csak nyolcvannégy fillér ! A tanár. Horribilis ! A. ur (el akar távozni). A tanár. Mondja X. ur ! X. ur (a hölgyeknek intve ) Rögtön ! . . . Nos . . . A tanár. Nem téved Ön ? X. ur. Számolni tudok, Uram, én technikus vagyok ! A tanár. Tehát Ön sem jogász ! X. ur. Nem ! A mi pedig a tejárakat illeti, méltóztatik tudni, hogy most fürdőhelyen vagyunk és nem a Teréz-köruti tejcsarnokban. (Félre ; ahol mellesleg mondva magam is kosztoltam, mikor még a Grün és Vámos cégnél . . .) A tanár. Hol maturált Ön ? X. ur. Éééóén ? A tanár. Igen ! X ur. Pardon, a hölgyek már nagyon türelmetlenek, máskor majd szívesen tendelkezésére állok . . . (El.) F. ur jogászpincér (egy pohár tejet és kiflis hoz). Méltóztassék ! Negyvennégy fillér ! A tanár Hogyan, csak negyvennégy fillér ! De hiszen akkor . . . Adja ide ezt a tejet ós vigye ezt a másikat vissza ó* kérjen X. úrtól számomra negyven fillért, mert ő becsapott engem ! Y. ur (magából kikelve.) De kérem, hogy mer a kollégámról igy nyilatkozni ! ... X nr ! X ur ! Kérném egy percre ! X. ur. No, mi az ! ? Y. ur. Ez az ur itt azt mondja, hogy kolléga ur becsapta őt ! A tanár. Igen, Ön beosapott engem, mert nyolcvannégy fillért fizettetett negyvennégy helyett ! X. ur. Én ? Uram, Ön álmodik ! Y. ur. No de ilyet mondani egy kollegáról ! Uram, mi ép olyan gentlemannek vagyunk a privát életben, mint Ön 1 X ur. Hol lakik, uram ? A tanár. Én Feleki József középiskolai tauar vagyok, jelenleg a «Balaton »-ban lakom ! X. ur. Holnap reggelre nevezze meg segédeit ! Megverekszünk ! A tanár. Kicsoda . . . ? Kivel . . . ? Önök haramiák ! A. Y. ur (megragadják a tanárt ós kiakarják dobni). A tanár. Nyugalmat uraim ! Ne csináljanak uyilvános botrányt! Én a negyven fillért Önöknek . . . X. Y. ur. Nem fogadunk el borpónzt! Ki vele ! A tanár. Türejmet uraim ! Kolléga urak kérem ! . . . Én tanár vagyok . . . ! Legyenek tekintettel . . . Y. ur. Kérjen bocsánatot ! X. ur. Igeu kórjen bocsánatét ! A tanár (végelgyengülésben) . . . Bocsánatot kérek ! X. ur. így már rendben van a dolog! Y. ur. Méltóztassék a tejét meginni, kedves tanár ur . . . Alászolgája ! X. ur. Alászolgája! — Más. — A főváros központján. Villamos megálló. 10 perc a központi és nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben beren dezett szoba. MAMMMMMM Augusztus hó elsején megnyilt EDISON-SZÁLLODA Budapest, VII., Hársfa-u. 59. (Király-utca sarkon.) Tulajdonos : POLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vizveze ték. Központi fűtés, villanyvilágitás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától!