Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. oktöber 9. 41. szám. BALATONVIDÉK MEGJELENIK HBTBNKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . 10 K. — f. Negyedévre . . 2 K. 50 f B K. — f. Egyes szám ára . . . 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Amerikai életkép. Az amerikai kath. magyarság hitéletére élénk világot vet ez a bőséges tájékoztató, amit egész terjedelmében egy amerikai levél alapján vettünk át : Rev. Smith. Amerikai életképek néha odaát az óhazában is észlelhetők. Egy ilyen kedves, csinos, az óliazai hazafias sajtót és a közvéleményt valósággal elragadó amerikai életkép játszódott le a minap a budapesti belvárosi plébánia templomban. Tapsolt neki az egész óhaza. Ha jól emlékszünk, Rev. Hutchinsonnak hivták azt a fiatal amerikai papot, aki a budapesti szemináriumban végezte el a theologiai tanulmányait és ugyanott felszenteltetvén, a belvárosi plébános segédkezése mellett elmondotta az első miséjét nagy és kiváló érdeklődő közönség jelenlétében. A nagy érdeklődésnek az volt a magyarázata, hogy amerikai ember lévén az uj pap, gondoskodott róla, hogy élete története, múltja, jelene és várható jövője meg legyen irva idejekorán a budapesti lapokban. A közönség igy megtudta, hogy az a fiatal amerikai pap azért végezte a budapesti szemináriumban a tanulmányait, hogy megtanuljon magyarul és az után visszatérve hazájába, Amerikába, ott az amerikai magyarság egyik lelkipásztora legyen. Az előkelő közönség soraiban ott volt Amerika bndapesti főkonzula is. Eszébe jutott-e neki is az, a mi nekünk jut az eszünkbe a Budapesten lejátszódott amerikai életkép hatása alatt, nem tudjuk. De méltán eszébe juthatott és akkor méltán mosolyoghatott. Nem máson, csak a budapesti és az óhazai közvélemény naivitásán és felületességén. Magyai-, vagy mondjuk abból a sovinista magyar szempontból kiindulva, amellyel szokott évtizedek óta Ítélkezni az óhazai sajtó és közvélemény az amerikai magyar ügyek felett, el sem képzelhető az amerikai magyarság életében —- Ellis Island nyelvén szólva — kevésbbé <kivánatos elem», mint az ájrisamerikaiból csinált magyar pap, a kit az ő ájris-amerikai püspöke neveltetett Magyarországon amerikai magyar pappá. A ki csak némileg is ismeri a viszonyokat és embereket, tudja, hogy az az egy-két amerikai megyés püspök, a ki pár év óta egy-két növendék papját Magyarországon nevelteti, ezt a saját szempontjából nagyon helyesen egyedül azért teszi, mert az egyházmegyéjében szükség van a magyar hivek részére magyar papra, magyar papot pedig a magyar püspökök az amerikai magyarságnak immár nem igen adnak. Az a hartfordi, vagy trentoni ájris-amerikai püspök nem a magyaroknak akar kedvezni ezzel, hanem egyháza érdekeit akarja ezáltal józanul és becsületesen szolgálni. A magyar híveknek például gyónniok kell. de ha nincs magyar pap, aki megértse a gyónásuRat,. nem gyónhatnak. A hartfordi püspök tehát, nem kaphatván Magyarországból magyar papot, praktikus amerikai észjárással felpakolja ogykét kispapját és küldi őket át Magyarországba magyarnl tanulni. A magyar hiveit végre sem hagyhatja A B ALATON V lllEK T ABC A JA. Egy modern mindenttudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, amely a művelt embernek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek óppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé-kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok többi területeit kénytelen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége v»n mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre Ezt az ellenmondást a modern ember ugy egyenlíti ki, hogy tart magának a könyvespolcán saját külön mindenttudót, a ki tud mindent, a mire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízhatóan ad meg minden fölvilágosítást minden főimet ülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modern életet jellemző könyv, az emberi művelődés ereduiényeiuek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kulturáju nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban enoiklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kö tetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tudjuk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a mult század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben julott az ügy. Csaknem teljesen el volt azonban eddig hanyagolva egy másik lexikon-típus, amelynek pedig gyakorlati hasznossága talán fontosabb a nagy lexikonokónál is : a kisebb terjedelmű, de óp azért könnyebben kezelhető kézi bxikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen egy adatra, egy tényre vagy sürgős felvilágosításra van szüksége, a nagy lexikon célszerűtlennek bizonyul, mert a cimszók roppant tömkelegében idő kell, a mig rábukkan a keresett címszóra s ha megtalálta is, oly bő ós hosszas ismertetést talál, amely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. Ez adja meg leginkább a kézi lexikon szükségét. Munkám vagy olvasmányom közben fennakadok egy adaton, amelyet nem ismerek, pedig nélküle nem haladhatok tovább. Arra azonban sem időm, sem nyugalmam, hogy az illető tárgyról hosszas értekezéseket olvassak Csak azt az egyetlen adatot keresem, amelyre szükségein van, hogy aztán tovább haladhassak. A nagy lexikon a maga túlságos bőségével nem ilyenkorra való, itt a kisebb kézi lexikon segit, amelyben hamar megtalálom, a mire szükségem van és azonnal rábukkanok arra az adatra, amelyet keresek, a nélkül, hogy fölöslegesen töltenem kellene az időt. A nagy lexikon bővebb felvilágosításai elmaradnak egy nyugodtabb órára. A nagy lexikon tulajdonképen enciklopédia, amely teljességre törekszik s ezért felölel minden olyan részletet is, amelyet az ember sohasem keres a lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis tudja. Talán még az elemi iskolábnn tanulta meg. Mi szükség van arra, hogy ezek is benne legyenek ? A nagy lexikon, a maga elméleti teljességre való törekvésében, nem hanyagolhatja el az ilyen részleteket, a kisebb kézi lexikon azonban, amely csupán gyakorlati célokra törekszik, bátran ellehet és el is van nélkülük, mollőzi őket, mint fölösleges ballasztot, amelyet úgysem keres benne senki, tehát nem is nélkülöz senki. Az ilyen kézi lexikon praktikus használhatóságát kipróbálhatta mindenki. Ha megvan is könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi lexikonhoz fordulok előbb s csak ha nagyon bő felvilágosításra van szükségem, fordulok n nagyhoz A kézi lexikon jobban a kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom íróasztalomon, megtalálni benne, a mit keresek, alig keiül több időbe, mintha megnézem az órámat. Ilyen mindig kezünk ügyébe eső kézi lexikont ad ki most. a Franklin-társulat. Cime : A Franklin Kézi Lexikona. Szerkesztésének irányító oka az, mindenből csak annyit vettek fel bele, a mennyire az embernek csakugyan szüksége, amennyit csakugyan keres a közönség a lexikonban. Minden fölösleges dolgot el-