Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

2 BALATONVIDÉK 1910. október 16. liitéletileg elzülleni, ugy nevel tehát nekik magyar papot, aliogy tud. Ilyen egyházi kényszerűségből született amerikai magyar pap első szent miséjének örvendezett csodálatos módon a minap a budapesti sajtó és a közönség. Hízelgett a magyar hiúságnak, hogy immár amerikai papok megtanulnak magyarul. Pedig általában tanulságosabb és abszolút magyar szempontból szomorúbb kép kevés akad e különben magasztos primiciánál. Megtanulhatjuk ebből ismét, a jó ég tudja hányadszor, hogy odaát az óhazában mennyire nincsenek tisztában még ma sem az amerikai magyarság viszonyaival, szükségleteivel s főleg azzal a politikával, melyet az amerikai magyarsággal szemben követni kellene. Ezért tanulságos ez az eset. S magyar szempontból szomorú, mert az a Budapesten kitanult ájrisamerikai pap fog tudni ugyan magyarul beszélni, de soha sem lesz magyar. Az a most magyar lelkesedéssel fogadott uj alak, az ájrisamerikai-magyar pap hitében katholikus, érzelmeiben amerikai lesz s csak nyelvében lesz annyira magyar, hogy hiveinek lelki szükségleteit el tudja majd látni magyarul. Mi örvendezni való ezen magyar szempontból, igazán nehéz megérteni. Hiszen ennek csak amerikai szempontból lehet örvendezni, az kétségtelen. Az amerikai magyarság közt a magyar nyelvet, érzelmet és erkölcsöket a magyar lapokon és egyleteken kivül a magyar papok tartották fen első sorban. A tőzsliagytak belőle, hogy fölvehessenek minden szükségesei.. Mindent abban a terjedelemben adnak, ahogy szükséges ; mellőzik a tájékozódást megnehezítő tulbőséget a nélkül, hogy mellőznének bármit is, amire szükség lehet. Bizonyára nem könnyű feladat volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának helyes ismerete alapján fényesen sikerült ez a nehéz feladat. A Franklin Kézi Lexikona ily módon megbecsülhetetlen gyakorlati segódeszköza lett a művelt magyar embernek. A nagy lexikont arra n^zve, a kinek megvan, kiegészíti s arra nézve, a kinek nincs meg, pótolja. A Franklin Kézi Lexikona az adatok megbízhatósága ós pontossága dolgában is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. Szerkesztősége Radó Antal, a kitüuő író vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, a kik a maguk szakmája körén belül a legnagyobb lelkiismeretességgel és gondossággal -égeztók feladatukat, ugy, hogy a lexikou adataira nyugodtan támaszkodhattk bármikor bárki. Három szép, vaskos kötet, kitűnő tartós papiroson, szép metszésű, nagy betűkkel, száznál több színes és fekete kópmellékletekkcl, Ízléses és erős kötésben. Az ember szívesen lát maga előtt, az Íróasztalán, kézikönyvei közt három ilyen rokonszenves külsejű, okos kötetet. Az ára A Franklin Kézi Lexikonák mindössze 54 korona. Megszerzése tehát senkire sem jár nagy anyagi nehézséggel. Minden jel arra vall, hogy hamarosan nagy kelendősége lesz s ugy meggyökerezik minden házban, hogy művelt magyar ember meg sem lehet nélküle. gyökeres magyar papok helyébe most lassankint magyarul is beszélő ájris papok következnek. A Rev. Kovácsok helyett a Rev. Smithek. S ennek tapsol és ujong az óhazai sajtó és közvélemény. Hát csakugyan azt hiszik, hog}' abban a pennsylvániai vagy ohioi kis templomban, a hol most karácsonykor a «Menyből az angyal» meg a <Pásztorok, pásztorok* szent, de magyar éneke hangzik, a honnan nagypénteken a «Keresztények sírjatok* mélabús hangjai szállnak a magasba, ott öt év múlva is ez a magyar egyházi zene és költészet lesz otthon, ha Rev. Smith fog ott dirigálni, akármilyen jól megtanult is magyarul ő maga? Hát azt hiszik, hogy Rev. Smith a már angolul is tudó ifjú nemzedéket magyarul is fogja gyóntatni ? Hát azt hiszik, hogy magyar iskolát fog fentartani a templomban és nem angol Sunday Schoolt ? Tévednek, ha azt hiszik. A Rev. Smithek kezére kerülő amerikai magyar templomok előbb vagy utóbb okvetlenül és teljesen el fognak angolosodni, a mivel Amerika vajmi keveset nyer, de a magyarság annál többet vészit. Dehát azért Hozsanna a Rev. Smitheknek is, mert fajmagvar papot nem ád az amerikai magyar katholikusoknak, mostohaszámba vett fiainak, a szülő haza. A veszprémi székesegyház felszentelése. Fényes ünnepe volt az elmúlt kedden egyházmegyénknek. Ekkor szentelte fel Hornig Károly báró megyéspüspök az általa ós a káptalan általa restaurált 900 éves székesegyházat, amelynek renoválását ezelőtt három évvel kezdették meg. A város is nagyban készült az ünnepségre. Már az előző nap fellobogózták az egész várost. A felszentelésre négy püspök és pedig Radnai Farkas beszterbányai, Prohásaika Ottokár székesfehérvári, Csernoch János csanádi és Rajner Lajos esztergomi felszentelt püspök már hétfőn Veszprémbe érkeztek, akiket az állomáson a városi hatóság üdvözölt. Ugyancsak e napon érkezett meg a kultuszminisztérium képviseletében Várady L. Árpád c. püspök, miniszteri tanácsos, akit az állomáson a városi tanács élén Sándorffy h polgármester üdvözölt. Várady meleg szavakban köszönte meg a szíves fogadtatást és sajnálatát fejezte ki Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében, aki családi körülményei niiat

f szemelyesen nem jelenhetett meg az ünnepségen. Hétfőn este érkezett Veszprémbe Náray Szabó Sándor kultuszminiszteri államtitkár, akit a jutási állomáson Simon György dr. oldalkanonok fogadott a püspök nevében. Másnap, kedden 9 órakor megkezdődtek az egyházi szertartások, amikor Hornig Károly báró püspök nagyszámú papsága kíséretében a püspöki palotából a Szent j Ferencrendiek templomába s oiman a székesegyház elé vonult. Itt vizet szentelt, utána a templomot háromszor körüljárva, először annak külső részét szentelte meg. Minden körülmenetelnól bekopogtattak a templom zárt ajtaján, a harmadik fordulónál azután felnyíltak a szép román bejárat ajtói s a zsolozsmákat éneklő menet a ] templom padsorai között helyezkedett el. ! A felszentelő püspök a templom padlójan kereszt alakban elhintett hainuba pásztor1 botja uyelével beirta a latin és görög ábécét, amely után megkezdődött az oltárok felszentelése. A főoltárt maga Hornig Károly báró báró, a négy mellékoltárt a vendégpüspökök szentelték föl. Mig a mellékoltárok fölszentelése tartott, a veszprémi püspök a templom belsejét is báromszor körüljárta, meghintvén a falak«t szentelt vizze', mire ünnepélyes menetben áthozták a barátok templomából az oltárokba helyezendő ereklyéket. A menet nyomán betódult a templomba a künn várakozó több ezer főnyi tömeg is s a szertartások hátra levő része már az ájt.atoslrodók jelenlétében folyt le. Az ereklyéket beillesztették az oltárokba, ugyanakkor elhelyezték a szentély jobb oldalán levő kőfalüregébe, amely részlet még a Bíró Márton restaurálta régi templomból való, a templom felszenteléséiől szóló latin nyelvii okiratot. Az ereklyék elhelyezése és a templom falára erős

:te't tizenkét gyertyának megszentelóse után a püspökök kíséreteikkel fölvonultak a szentélybe, mire Hornig Károly báró szentbeszédet mondott, amelyben a templombijárás és imádság áldásait szép szavakban ecsetelte. Majd arra kérte hiveit. hogy ma Ő Felsége nevenapjáu imádkozzanak a koronás királyért s ne sajnáljanak egy-két. Miatyáukat azoktól, kik e templomot építtették : az ő jó káptalanjától ós tőle sem. A közvetlen és mélj' érzésű beszéd akkora hatással volt az ájtatoskodók ezreire, hogy alig maradt szem szárazon. A szent beszéd után a püsdökök mi*ét mondottak az általuk felszentelt oltároknál. Mise alatt a kivezényelt honvédszázad többszörös disztüzet adott. Mise után egy ritka szép ünuep feledhetlen emlékével oszlott szót az ájtatoskodó hivősereg, akik között ott láttuk Náray Szabó Sándor államtitkárt, ki feltűnt diszes magyar ruhájával, Vajda Ödön zirci apátot, a vármegye, a város, a katonaság s a törvényszék küldöttjeit, Molnár János praelatust, ki az országgyűlési néppártot képviselte. A templomi ünnepély után Hornig Károly báró díszebédet adott. Az első felköszöntőt a házigazda mondotta, éltetve a királyt és a vendéi>püspököket, kívüle még beszéltek Radnay Farkas besztercebányai püspök, Jánosi Gusztáv nagyprépost. Nagy lelkesedóst keltett Náray Szabó Sándor beszéde, ki nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nemcsak kötelességszerűen, de mint hithű kathoükus nagy öfömmel jött el erre a mai vallástalan korban oly fontos ünnepre. Igy folyt le a veszprémi székesegyház felszentelósi ünnepe, amelynek emléke mindig élni fog azok lelkében, kik otc voltak. „Néhány ezer producens." Lánczy Leó a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédet mondott a kamara ülésén, amely beszéd a napi sajtóban nagy zajt vert föl és nem egy okból alkalmas arra, hogy a legszélesebb körök figyelmét felkeltse Amit ez a beszéd mibennünk keltett, az nem egyéb mély megdöbbenésnél. Megdöbbentünk a fölött, hogy ' egy szavai fontosságának tudatában levő, férfiú hogyan jöhet ily durva összeütközésbe a mindennapi tényekkel és igazságokkal. A szónok a hus drágaságáról beszélt és kifejtette, hogy a drágaság oka a rideg és önző agrárpolitikában keresendő, mely a keleti államok állatbehozatalának szigorú határt szab. Ö szerinte a drágaságot a földmivelő körök önzése ós kapzsisága okozza, végül igy kiált fői : «Millió és millió fogyasztó jogos jajkiáltása áll itt szemben néhány ezer producens érdekei vei !> Álljunk meg egy percre ennél a hangzatos kijelentésnél. Tehát Lánczy Leó külön statisztikája szerint a magyar hazában ' a producensek, a termelők vagyis ehelyütt a földmivelők száma csak néhány ezerre rug, ezekkel szemben állanak a fogyasztók milliói. Producens alatt itt csak azokat érthette, akik mezőgazdasággal foglalkoznak ' és abból élnek, mert hisz egyedül ezeket, a gazdákat vádolja a drágaság előidézésével. 1 !'l"<