Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-20 / 8. szám

2 BALATONVIDÉK 1910. február 20. megesen jelentkeznek a résztvevők, mind a fővárosból, mind » vidékről. Az a körülmény, hogy maga a mester is részt vesz az üunepélyeu s hogy az ünnepéllyel kapcsolatos hangverseny elsőrendű és ritka műélvezetet fog nyújtani, bizonyára oly nagyszámmal fogja a közönséget vonzani, liogy a bizottságnak nem csekély feladata leend az érkező idegenek elszállásolása. Mindenesetre igen jól teszik a vidékiek, ha részvételüket jó előre bejelentik. Az ünnepélyt hirdető művészi kivitelű falragaszokat már a legközelebb szétküldik. * * * Még jóformán ki sem nyugossznk majd a fáradalmakat, még ott csengnek fülünkben a Goldmark-ünnepélyen vendégszereplő filharmonikusok bűbájos 8ccordjai, mikor már újból készülődnünk kell egy nem kevésbé fontos és nagyjelentőségű ünnepre a dalosversenyre. Jüz még nagyobbszabásu lesz, mint a Goldmark-ünuepély. Eljönnek ez alkalommal hozzánk a Dunántul nevesebb dalegyesületei, hogy összemérjék tudásukat s nemes versenyre kelve mérkőzzenek az elsőségért, a győzelmi pálmáért. Eddig már 14 dalosegyesület jelentkezett, de mivel a jelentkezési határidő március 31-ig meghosszabbíttatott, még lehet reményleni néhány d<«losegylet részvételét. Az ünnepély fővédnökségét Festetics Tassilo gróf ur őnagyméltósága fogadta el, kinek neve biztos garauciája az ünnepély fénj'es sikerének. A dalosverseny keretében lefolyó ünnepségek minden bizonnyal örök emléküek lesznek s tt hozzánk jövő dalosok és vendégek elragadtatással fognak a Keszthelyen töltött napokra visszaemlékezni. Az előkészületek n ár erre is folyamatban vannak. A választmány megalakította az egyes albizottságokat s megtette mind amaz ini ézkedéseket, melyek egy ily nagyszabású ünnepély zavartalan lefolyása s emlékezetessé tetele érdekében csak szükségesek. Ki van jelölve már a dalosverseny helye is. A lovardát fogják átalakítani' e célra, mely, ha fekvése miatt neui is, de befogadó képességénél fogva a legalkalmasabb helynek bizonyult. Egy szóval lassan, de biztosan készül minden vendégeink méltó fogadtatására s ittartozkodásuknak kellemessé tétele céljából. * * * Az ipartestület 25, a tűzoltó egyesület 30 éves fennállásának megünnepelésére készülődik. Az ünuepségek, melyeknek ideje még nincs megállapítva, nem csupán helyi jellegűek lesznek ós szintén nagy számban fogják a megyebeli és a szomszédos varmegyék közönségét vonzani. Az ipartestület zászlót avat a negyedszázados jubileum alkalmából, a tűzoltó egyesület még nem jutott elhatározásra, de nagyon valószínű, hogy ez is zászlót, szenieltet. Mint a fentiekből látható, ez idén bőven kijut nekünk az üunepélyekböl, mulatságból, szórakozásokból, csali aztán módunk is legyen hozzá, hogy végigélvezhessük valamennyit. Gr—a. Augenwol. Irta : Csapodi István dr. Ezt a különös német szót irtani cimül, mert hát ugy látszik, ez kell a magyarnak. Ugyanis egy németországi kuruzsló-társaság (Augenwol betéti társaság, Berlin) árasztja el zöld táblás, rettenetes magyarsággal fordított, füzetekkel az országot s közjegyzői okirat másolatával bizonyítja, hogy már 287,842-őt küldött világgá. Minden füzethez egy kis üvegecskében valami illatos folyadékot mellékelnek, melyről hites ké mikusokkal bizonyítják, nem azt, bogy használ, hanem hogy teljesen ártalmatlan. Abban is óvalos a német, hogy a szert nem orvosságul ajánlja, — nehogy elkobozzák, — hanem csak erősitő szeiül. Lépre mennek sokan, mert pénzbe nem kerül, csupán a megrendelő kártyát kell elküldeni. Az üzlet azonban, ugy látszik, jól jövedelmez, mert hát, sokan szivükre veszik azt, a tacsot, hogy a próbafolyadék elhasználása után nem tanácsos a szert abbauhagyni, legjobb, ha mindjárt megrendelik a 7 korona áru duplapaíackot, sőt mivel az ember keze nem elég tiszta a ssem bedörzsöléséhez, szolgálhalnak egy ugyancsak 7 koronás masszáló készülékkel is. Azt mondhatná a szi.ves olvasó, mi közöm hozzá, hiszen régi igazság, hogy mundus vult decipi, decipiatur ergo. Azonban a német az én becsületes nevemet is a kuruzslás pártolásának csávájába keveri. Ugy jöttem rá erre, hogy immár négy szembajos ember kérdezte meg tőlem, hogy csakugvan olyan jó orvosság-e az Augenwol, mert a füzet több külföldi szemorvos között az én nevemmel is bizonyítja, hogy az ember szemére milyen jó hatású a maszszálás. Épen ebben rejlik a turpisság. Én csak-ugyan írtam a masszálásnak a szemre való alkalmazásáról, értekezésem németül is megjelent Dollinger professzornak a triászszálasról szóló könyvében. Az is igaz, hogy több külföldi szemorvos ajánlotta bizonyos szembajokra a maaszálást. Alkalmazza is miuden szemorvos, ahol kell. A kuruzsló német ügyesen hivatkozik a szakszerű maszszálással elérhető eredményekre. Aztán egyszerre csak oda lyukad ki, hogy aki az ö szerével bekeni a szeme környékét, az már masszálást, végez ós megóvja a szemét minden bajtól, minden gyengeségtől, sőt még a pápaszemet is a falhoz csaphatja. Az aszszonyoknak meg a hiuságukra appellál, mert aki az Augenwolt, használja, annak sz*me környékéről eltűnnek a szarkalábok, a szeme kifejezőbb lesz és liz évvel megfiatalodik. Aki nem látja hasznát e kuruzslásnak, ahhoz is van biztatS szava, használja tovább, a Augenwolt az egész életen átkeli használni. Elmúlik tőle a közellátóság is Legpéldátlauabb az az ámítás, hogy az Augenwol bedörzsölése fölöslegessé teszi a szemüveget. Az ö áldásos talalmánya visszahozza azokat a régi, boldog időket, amikor még az ember szemének nem kellett mankó, amikor még őseink nem szorultak pápaszemre. Igaz, a nyillövő, kopjahajiló párducos hősök szemüveg nélkül is meglátták az ellenséges csapatokat, de az irást olvasást a deákra vagy a barátra bízták, legftljebb a kezök keresztvonásával szegény leány, holott jókora polgári vagyonok mögül integettek mosolygó leányarcok Szabó felé, aki csinos fiu, orvos, diplomás ember ós már-már keresett kezd lenni. Piroskának csak apja volt, meg anyja, no meg három vásott fiu testvére. És kedves kerek arca, két okos, világító szeme. Tudott kacagni, sirni é< a rakettet is ügyesen kezelte. A fiatal orvost, aki az emberi szervezet minden szövevényében otthon vau, itt, cserben hagyta a tudománya. Szerelmes gimnazistáktól c-ak anynyiban különbözött, hogy leánynak, mamának hamar megvallott mindent, hamarosan készült a házasságra. Piroska azután elutazott az anyjával bevásárolni. Rövid idő múlva utánuk ment Szabó ós két hét múlva együtt jöttek haza. Itthon szenzációt találtak. Szenzációt, amely elöntötte a kis várost. Befurakodott a házakba, a hivatalokba, a műhelyekbe ós a boltokba. Ki beszélt volna másról, mint a fiatal gróf szerelmi történetéről ? Huszonkét éves volt a gróf, a gyönyörű szép Hammer Katica pedig tizennyolc. Katica a nagy alléban sétálgatott minden este az anyjával. Minden este arra vetődött a kis gróf, minden este csatlakozott hozzájuk. Az ismeretség jótékony táncmulatságról eredt Kegyelmes uraz egyletnek védnöke volt és elment a fiával együtt. Ö csak egy fél órára, a fia ott maradt, és az este háromszor táncolt Hammer Katicával. Aztán sétált velük a fasorban. Ki vtilről ennyi az egész szerelem. A leány mindig a mamájával, a család szigorú régi német familia, már rémülten tanácskoznak a rokonok. Egyenlőre nincs baj, Katica erényes, tiszta, akár a szeme, az a zöld kristály. A fiatal gróf pedig forró és bolond akaratos szerelmes gyerek-ember. A fiatal gróf megvallotta szerelmét az apjának ós megesküdött, hogy feleségül veszi Katicát. A kegyelmes ur pedig megesküdött, hogy semmi sem lesz a rut méssaliancó-ból. III. Az öreg Kram doktor felkereste a lakásán fiatal kollegáját, Szabót — A gróf, a kis gróf — mondotta — beteg. Az én diagnózisom szerint, neuraszténia, a legsúlyosabb fajtájából. Levegőváltozás kell, gyors és erélyes szanatóriumi kezelés. A kegyelmes ur azonban teljes bizonyosságot akar, no, meg valami véleményt, valami bizonyitványféle is k*»ll, azt nem állithatom ki egyedül. Öut kérem, kedves kollegám, úgyis mint az uradalom egyik orvosát, jöjjön el délután, nézzük meg együtt a beteget A felszólítás persze meglepte Szabót. Látta azonnal, hogy mi készül. A kis gróf szerelmes, a mi nem volna nagy baj, ha szokásos grófi szerelemről volna szó. De a három vármegyényi uradalom várományosa polgári mederbe akarja terelni a szerelmét. A család pedig a régi, kipróbált rendszerhez folyamodik, a szanatóriumhoz. Kedvetlenül, rossz hangulatban várta Szabó a délutánt. Az emberekkel, a világgal nem sokat törődött, nem volt tudóskodó, nag3'képü, de az orvosi tudományát, komolyan vette. Azzal, hogy mit fog cselekedni, tisztában volt. Beteghez hívják, tehát elmegy, kötelessége. Megvizsgálja és megmondja az igazságot. Azután nem törődik semmivel, csináljanak, amit akarnak. Ez a programm kissé megnyugtatta. Valamivel jobb hangulatba ment délután a kastélyba, az öreg doktorral együtt A kegyelmes ur fogadta őket. Látszott, hogy leereszkedő akar lenni, sőt bőbeszédű, ahogy magyarázta a fia betegségét, az idegességnek szerinte csalhatatlan szimptomáit. Szabó szórakozottan hallgatta. Csak akkor ütötte fel a fejét, mikor a gróf, befejezésül megjegyezte, hogy elvárja, hogy a «ház orvosai> a család érdekében fognak cselekedni. — Elvárja . . . elvárja — forgatta Szabó a koponyájában. Mit vár el ? Miért, mi jogon várja el ? A töprenkedésre nem volt sok idő. Kram doktor vezette a beteghez. A beteg a szobájában a díványon feküdt ós cigarettázott. Kram doktor alázatosan bemutatta a kollegáját, azután megtette az előkészületeket, segítette vetkőztetni a beteget, komikus igyekezettel, akár egy komornyik. A gróf mindezt apatikus nyugalommal tűrte. Szabó pedig alig figyelt oda. Elvégezték a vizsgálatot és visszavonultak tanácskozni. Kram doktor beszélt, gyorsan és buzgón. Nagyon meggyőzően bizonyította a maga diagnózisát. Szabó azután egészen röviden, szárazan elmondta, hogy nem talált semmi bajt, hogy a véleménye egészen más. A hivatalos, tudományos beszélgetésnek itt végét szakította Kram doktor. Karonfogta Szabót és cipelte magával, szótlanul. Csak az utcán kezdett beszélgetni, csendesen. Attól, hogy nem lehet kikötni az urasággal, hogy a gróf rendelkezik itt élet, vagyon, existencia fölött, a béresé fölött is, a doktoré fölött is.