Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-20 / 8. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. február 20. 8. szám. VHiiikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — í. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 f 20 f V ítélet után. Országszerte, sőt még az ország határain tul is nagy megdöbbenést keltett a szegedi kir. törvényszék Ítélete a Haverda perben. Köztudomású dolog már, hogy a törvényszék az esküdtek verdiktje alapján az összes vádlottakat fölmentette és rögtön szabadon is bocsátotta. A megdöbbenést azonban nemcsak az itélet okozta, de betetőzte azt az- a szinte lehetetlenséggel határos eset, hogy ennek a szennyes indító okból történt gyilkossági ügynek a végső akkordjai : tüntetés a gyilkos és bűntársai meHett, mulatság, pohárcsengés, világcsokor, üdvözlő iratok, autogrammok gyűjtése stb. voltak. Ha ellensúlyozta is némiképen ezt a tűntetést az a fogadtatás, melyben a botrán}-os per hősnőjét és a védőket Budapesten részesítették, kínosan kell, hogy érintsen minden igazságos lelkületü embert Szeged népének a megtévelyedése. De szomorúbb dolog ennél az, hogy nem akad tán senki, akinek elméjében meg ne fordulna az a gondolat, hogy az esküdtszéki intézmény a mai szervezetében nem alkalmas arra, hogy teljesen nyugodt lélekKel rábírható lenne a büntető igazságszolgáltatás gyakorlása. Lehetetlen, hogy ez az itélet mást jelentene, mint az esküdtszéki intézmény csődjét. Mert felmenteni egy közönséges gyilkost, aki tettét maga is beismeri s a maga számára nem, hanem csak bűntársa számára kér kegyelmet, nem ingathatja-e meg a magyar esküdtszékbe vetett hitet, bizalmat ? Hisszük azonban, hogy ez az itélet, amely betetőzése esküdt biróságamk eddigi tévedéseinek, kényszeríteni fogja majd az illetékes faktorokat, hogy az esküdtszéki intézmény célszerű reformálására szükséges lépéseket haladéktalanul megteg}

7ék, mert erre igazán nagy szükIgnotus. Az ünnepélyek éve. I (Goldmark-iiiinepély A Dunántuli Dalos Szövetség dalversenye. Az Ipartestület 25 éves és az Ónk. Tűzoltó Egyesület 30 éves jubileumi ünnepsége.) Az idő végtelen orsóján számos év pereg le IHSSU egymásutánban anélkül, hogy egy szűkebb körben, egy kisváros életében valami fontosabb, különösebb esemény fűződnék hozzá. Évtizedek tűnnek el nyomtalanul, szinte észrevétlenül a feledés homályában, inig végre a sok közül akad egy, amelyik maradandó emléket hagy maga után. Nekünk keszthelyieknek a folyó 1910. esztendő lesz ilyen emlékezetes. A sors véletlen játéka folytán annyi fontos ós nevezetes esemény torlódott össze ez évre, hogy, hajói meggondoljuk, talán sok is egyszerre. Nemcsak helyi, de részben országos jelentőségű események, melyek révén városunk az ország érdeklődésének, fig3'elmének központja lesz s ha jól sülnek el, jó hiro öregbedni fog s nevét dicsfény fogja koszorúzni. A legközelebbi esemény már nem soká várat magára. Még két és fél hónap és körünkben tisztelhetjük az ország zeueköltöit, zeneművészeit abból az alkalomból, hogy a legjelesebb zeneszerzők egyikének, városunk nagy szülöttjének, Goldmark Károly zeneköltőnek szülőházát emléktáblával fogjuk megjelölni. Május 18-án, a nagy mester születésének évfordulóján lesz az ünnepély, melyre már nagyban fol}n»k az előkészületek. A helyi rendező-bizottság a múlt vasárnap taitott gyűlésén eifogadta a Fodor Izsó zenetanár által javasolt programmot, azt, még néhány számmal kibővítette, továbbá, a gyűlésből kifolyólag megkereste Zala György és Lukácsy Lajos (a Festetics-szobor tervezője) szobrászművészeket, hogy az emléktábla kivitelére terveket nyujtsanakbe. A bizottság állandó permaneuciábau van s a legnagyobb buzgósággal igyekszik az ünnepély fényének emelésére. Máris töA BALATONVIDÉK TÁHCAJA. A diagnózis. Szabó doktor megérkezett uj állomás helyére. Városi orvosnak választották meg, csak ugy látatlanba. Ki tudja, hányszor hirdettek már pályázatot hiába, mig jelentkezett Szabó, aki ugy vélte, hogy a falu után, ahol két esztendeig gyógyította a megcsömörlött parasztokat, megváltás lesz a város. Budapestről utazott reggeltől délutánig, mig öt óra felé oda ért. Hűvös tavaszi szél fogadia ás egy ócska, zörgő hintó, amely omnibusz gyanánt szerepelt. Hárman ültek már benne, Szabó elfoglalta a negyedik helyet, a kis ülésen. A vonat már ment tovább. Közeledett az este, a környék üres volt, a vasúti állomás elhagyatott. Szomorú és idegen. A kocsi azután keserves döcögéssel indult | neki a dombnak, kapaszkodott fői a város felé. A nap vi>szanézett. Megvilágította szemben a hosszan elnyúló dombsoron a kis várost. Balról jókora háromemeletes, rikító sárga "épületcsoport. Azután jobbfelé húzódó, görbe sorban, csorbán, hol törpén, hol felszökkenően. Egy helyen eiős, magas tetejű, bástya tornyos templom emelkedik ki. Az egész összezsúfolt kicsi hellyel már messziről meg lehet ismerkedni. Itt van az urasági kastély, itt van a plébánia, itt egy állami ópületféle, itt valami fogadó és körül régi, mohos polgárlakások, bennük nem is lakhatnak mások, mint sakos rossz formájú, de tartós ruhájú népek. Negyedóra múlva a kövezeten vacogtatták a fogukat. Szabó doktor hamarosan konstatálta, hogy a kis helység még sokkal jobban német, semmint gondolta volna Jobbról, balról ódon, hegyes betűs feliratok in'egettek, a mészárszékből németül nyelvelt ki eay vaskos asszony, egy kis téren a kut körül csúf dialektusban szögletes cselédek beszélgettek. A fogadóban a vacsora körül kibővültek a doktor helyiismeretei. Megtudta, hogy a kastély nem olyan közönséges uraságé, hanem egy igen nagy gróf lakik benne, akinek családjáról, nevéről már az iskolában tanul az ember. O az ura enüek a kis helynek, a liidon ő szedi a vámot az erdőben neki tenyésztik a szarvasokat és amoda lejebb, ahol a dombok már megszűnnek, Kezdődik mérhetetlen uradalma, sok, sok ezer holdnyi földje. A kegyelmes úrról, az excellencről — mert titkos tanácsos volt, valamikor a királyt is szolgálta a gróf — áhítatosan, elcsendesedő hangon beszéltek neki később is, a következő napokban, amikor a polgármesternél jelentkezett, mikor lakás után járt, mikor a kaszinóban ismerkedni kezdett. — Ez a gróf istálója — mutatták neki. Itt a kegyelmes ur gazdatisztjei laknak. Ezt a házat a kegyelmes ur adta az iskolának. Nem volt abban semmi csudálatos hogy olyan fontos személyiség volt a kicsi városban a millióknak és a nagy címeknek az ura. A nagyapjának még robotba járt az egész falu és a várost, ahol egyébként szabad polgárok laktak, az őseinek kellett megvédeniük az ellenségtől is. Mindezt szépen elmagyarázta Szabó doktornak a levéltáros, aki egyúttal levéltáros is volt. — No, nekem ugyan kevés dolgom lesz a kegyelmes urakkal — mondotta Szabó. De csakhamar kiderült, hogy tévedett. Az ő hivatalos állásával régi idő ót.ft együtt járt valami uradalmi orvosi tiszt, amolyan másodrangú, helyettes féle A kastélyban belső ember, első orvos az öreg Krain doktor volt, benszülött, bozontos szürke szemöldökű sváb emberke. Szabónak ezért tiszt-legnie kellett a grófnál. Bejelentette magát és értésére adták, hogy másnap délelőtt 11 órakor fogadja a kegyelmes ur. A gróf, színtelen, elmosódott arcú egyszerű férfiú, két percig diskurált vele. Az uradalmi igazgatónál átvette a kinevezését. II. Jött, természetesen a szerelem. A szerelem a járásbiró leánya volt, tehát