Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-26 / 39. szám

2 1909. szeptember 26. lői intézményt is rövid időn belül beve­zetteti. Jüz HZ ígéret egy uj korszak hajnal­hasadását jelenti s mig hizlaló reményt, nyujt arra, hogy a vagyonunkat pusztító félelmes ellenséggel kellően felvértezve si­keresebben vehetjük fel a küzdelmet s igy csökkenthetjük pusztításának mérvét, addig erőt is ad a további munkára azoknak az Önzetlen és lelkes férfiaknak, kik hosszú évek Óta sikertelenül fáradoztak az ügy érdekében a közöny és részvétlenség meg­törésén. Az Orsz. Szövetség közgyűléséről s az ezt megelőző vármegyei szövetség vá­lasztmányi üléséről a következő tudósítást kaptuk : Folyó hó 18-án és 19-én egyenruhás tűzoltók tarkították Zalaegerszeg utcáit. A vármegyei tűzoltószövetség elnökének meg­hívására mintegy 100 kiküldött és választ­mányi tag jelent meg a vidékről, akiket a zalaegerszegi tűzoltóság és a város polgár­sága igaz magyaros vendégszeretettel foga­dott 18 án délután 6, órakor érkezett meg a központi elnökség Óváry Ferenc dr. orsz. képviselő, szövetségi alelnök vezetésével. Kí­séretében voltak : Breuer Szilárd budapesti hivatásos tüzoltótisat, szövetségi titká;-, Ba­logh Dezső dr. pénztárnok, Barabás István, Apáthy Vilmos szövetségi előadók, Ihász­berónyi Miklós hevesmegyei, Szabados Jmre somogymegyei tüzfelügyelök, Szabó Gyula, RűH Béla dr. (Mohács), Vida Pál stb. kö­vetségi tagok. Fogadásukra kivonult, a vár­megyei szövetség választmánya Kuortzei György elnök vezetésével s a helyi választ­mány ólén Boschán Gyula elnökkel. A vas­útnál előbb Kuortzer György, majd Boschán Gyula üdvözölte szívélyes szavakkal a ven­dégeket, akik aztán hosszú kocsisorban vo­nultak be a városba. Fél hétkor a városház tanácstermé­ben gyülekeztek össze, hogy részt vegye­nek a vármegyei tűzoltószövetség választ­mányának ülésén, amelyen Arvay Lajos alispán, Korbai Károly polgármester is meg­jelenlek. Knortzer György megnyitó beszéde után, amelyben röviden vázolta a szövet­ség történetét s a munkásságot, amelyet kél, évtizedet meghaladó fennállása óta ki­fejtett, tárgyslás alá vétetetc a tárgysoro­zat első pontja, amely a t.üzMügyelő in­tézmény felállításáról szólt. Elnök javas­latba hozza, kéressék meg a közigazgatási bizottság egy uj tüzreudészeti szabályren­delet alkotására, amelynek keretében a tüz felügyelői intézmény felállítását is sürgessék' A tárgyhoz először Óváry dr, szólt Hosz­,-zasan és meggyőzően fejteget,te a lüzfel­ügyelői intézmény fontosságát, majd fel­kérte Ihászberényi Miklós hevesmegyei tüzfelügyelőt, hogy mint gyakorlati ember behatóan ismertesse a tüzfelügyelök műkö­dési körét ós ezen működés eredményér,. Ihászberényi a saját tapasztalatait adta elő. Beszédében rámutatott, arra, mennyire megkönnyítik a tüzfelügyelök a közigaz­gatási hatóságok dolgát s hogy mily szép eredmény érhető el, azt számadatokkal is bi­zonyította. Azután áttért, a tüzfelügyelök működési körére. Teendőik közé sorolja a szabályrendeletek pontos végrehajtásának ellenőrzését, tűzoltóságok szervezését, be­gyakorlását, egy-két napos tanfolyamok tar­tását, építkezések ellenőrzéséi. tüzreudészeti kihágások bejelentését, stb. stb Minden sza­vából az igaz meggyőződés hangja csengett ki és a jelenlevők (eszült figyelemmel, fo­kozódó érdeklődéssel kísérté'; fejtegetéseit, végül pedig zajosan megéljenezték. Utána Árvay Lajos alispán szólalt fel. ígéretet tett arra, hogy a meglevő tüzreu­dészeti szabályrendeletet módosítani fogja s kérte az elnökséget,, hogy egy megfelelő tervezet kidolgozásával munkáját könnyítse meg. Gondja lesz arra ín, hogy a tüzfel­ügyc-lői intézmény is rövid időn belül be­vezettessék. Viharos éljenzés kisérte alispá nunk eme kijelentését. Az éljenzés lecsilla­pultával Kuortzer vármegyei szövetségi el­nök euunciálta a határozatot s köszönetet mondva elsősorban Árvny alispánnak a szí­ves érdeklődésért és a i,ett biztató Ígéretért, majd H vendégeknek a megjelenésért — az ülést bezárta. Gyűlés után társas-vacsora volr, az Arany Bárány étter.i'ébeu, amelyen az ösz­szos inegjelent-'k résztvetlek. Másnap reggel 8 órakor a zalaeger­szegi tűzoltóság diszgyakorlatot tartott a vendégek tiszteletére. Utána 9 órakor az Orsz. Tűzoltó-Szövetség tartolta meg köz­gyűlését, a melyen a már emiiletteken kí­vül Batthyány Pál gróf főispán is meg­jelent,. A közgyűlést Óváry Ferenc dr. orsz. képviselő nyitotta meg, szívélyes hangon köszöntvén a vármegye jelenlevő főembe­reit. Elsőben az országos tűzoltói szaktan­folyamról letetett jelentés. A tanfolyamon 46 hallgató, között,ük 16 csendőr vett, részt, s a taufolyamot sikerrel elvégezték. Négy tűzoltó az országos tűzoltói tiszti vizsgála; tot is sikerrel letette. Varga Lőrincnek a nürnbergi tüzoltószer-kiállitásiól készült Írásbeli jeleutését a hivatalos lapban közzé fogják tenni. Nyolc rendbeli pályamunka elbírálására bíráló bizottságokat alakítottak: e bizottságokba egyalemi tanárokat és a szövetségen kívül álló szakértőket is bevon­tak. A tűzoltó tisztek és taufolyamhallga­t.ók továbbképzése céljából négy-öt napos felsőbb kiképző előadások tiltását határoz­ták el, mely előadásokat elnökségi előadók és fővárosi külső szakértők fogják tartani. Az előadások látogatása díjtalan. Elhatá­rozták még, hogy alkalmas helyen a fő­városban Tűzoltók Házát, építenek, mely az országos tanfolyamokkal kapcsolatban mind­azt, magában foglalja, mire a tüzollók kép­zésénél szükség vau. A terv kidolgozásával Breuer Szilárd titkárt bizták meg. Az el­nökségi ülés befejezése előtt Árvay Lajos alispáu tolmácsolta a zalavármegyei tűz­oltóságok köszönetéi az elnökségnek, hogy gyűlését, Zalaegerszegen tartotta meg, majd Óváry Ferenc dr. mondott köszöuet.et Kor bai Károly polgármesternek aszives fogadta­táséi'' s a közgyűlési terem átengedéséért. A közgyűlés befejezte után a jól végzett munka édes érzetétfel s kellemes emlékek­kel eltelve vettek bucsut, a vidéki kiküldöt­lek megyénk székhelyétől. A muqlfabépek fizetési napja. — Az ipartestület figyelmébe. — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége már régebben irásow enquót.e-et tartott tagjaival, hogy nem volna e helyes a munkabérek fizetését a szombati napról egy másik napra áttenni. Ezt a kérdést, melynek bolygatásától a gyárak mostanáig idegenkedtek, most a gyakor !at újra fel­vetette. A győri waggongyár ugyanis a nyár elején megváltoztatta a bérkifizetési rend­szerét. A gyár ez idő óla nem szombaton, hanem kedden és pénteken (a hetivásárok tudtam csak meg, (de hogy ki mondta szé­les e világért el nem árulhatom), hogy mi történt azzal a 800 tallérral és 327 garas sal, amit ezelőtt 3 évvel elraboltak a hely­ség pénztárából. Talán emlékeznek rá, mi­csoda keresés, kutatás indult meg a tol­vaj után. De , hiába! Minden fáradtság kárba veszett. A napokban aztán megttidtam. Meg én ! De sok fáradtságomba is került. Hát én kimondom nyíltan, hangosan, hogy senki más nem vitte el a pénzt, mint Mátyásy uram. Csak is ő eszelte ki e rabló histó­riát ! Nem hiszik el kigyelmetek ? ! Hát emlékeznek e arra hányszor bejárt abban az időben a vármegye főin,.vére. Igaz min­dig azt mondogatta, hogy a tolvaj után kérdezősködött ós hogy a község határ­rendezéseért könyörgött. Pedig szó sem volt róla! Bíró uram egy szép kis me­nyecskére pazarolta az idejét és ruliázgatta, mulattatta a helység elveszett pénzéből. E kijelentésre éktelen riadalom, óri­ási zaj, kiabálás, szitkozódás keletkezett. De az egeszet túlharsogta a biró feleségé­nek, Marosának stentori hangja. A legna­gyobb zűrzavarban toppant be az ártatlan bíró. No iszen, volt szegénynek hallgatni valója. Először az «esküdtek» vetették szemére, hogy ily csúnyán élt vissza bizal­mukkal, azután az atyafiak, sógorok egy­hangú véleményét hallotta, amint elhatá­rozták, hogy mindenféle rokoni, sógori, keresztapai köteléket megszakítanak." És ezt a felzudulást mind csodálkozva és né­mán tűrte a helység volt érdemes birója. Teljesen ártatlannak érezte magát, legfel­jebb azt hitte, hogy valami félreértésen, avagy szóbeszéden alapul az egész zűrza­var és már-már hozzá ak art kezdeni, hogy beszédjével mindenféle mende-mondát meg­cáfoljon, mikor egyszerre feltűnt a látha­táron felesége, a «hatalmHs méretű> Mar­csa asszony. Mint a vészterhes vihar közeledése­kor elcsendesedik minden, hogy azután annál nagyobb zaj és zivatar rettegtesse meg az emberi nemet, ép ugy elcsendesed­tek az emberek a sodrófával és főzökanál­lal felfegyverzett Marcsa asszony közele­désekor. Mindenki érezte, hogy itt oly esemény fog néhány pillanat múlva leját­szódni, melyet a késő utókor is szepegve fog emlegetni. Marcsa asszony pedig ren­díthetetlenül közeledett és villogó szeme, dacos arca semmi jót sem jósolt a tömeg­gel együtt megrémült bírónak. Mikor férje elé érkezett, a szidalmak és átkok egész tömege, hullott a szegény ártatlan biró fe­jére. És még a szemrehányások ! «Hát ezért, viseltem gondodat, te ... . te em­ber ! Hát ezt érdemeltem én meg ? ! Bár­csak szót fogadtam volna Kati nónémnek, ki egyre hajtogatta : «Lányom! ne menj oly emberhez, aki a bika jegyében szüle­tik, mert az rendesen csapodár természetű » És lám ! Mily igaza volt néki! Mig ón itt hon főzöm az ebédjét, takarítom a szobá­ját, rendbe hozom a ruháját, ő azalatt más asszony szoknyája körül forgolódik. De meg állj ! Megboszulom magam !> Marcsa asszony nyelve megszűnt pö­rögni, de még a pihent erőben levő karok őrületes gyorsan kezdtek dolgozni Mint a jégeső ugy kopogott biró uram arcára, fe­jére, hátára a sodrófa és főzőkanál ütéseik. Jó darabig tartott ez az állapot, mig végre az atyafiak, meggondolva a dolgot meg­szánták és kiszabadították fkomámaNSzony* igazságosztó keze alól a félig agyoncsépelt bírót, ki aztán minél gyorsabban igyeke­zett elillanni felesége és az egybegyűlt gú­nyolódó népség szemei elöl. Csak most kezdődött igazán a zavar. Kérdések, kiáltozások röpködtek a levegő­ben: «Ki légyen a biró ?» — Azt min­denki érezte, hogy a megvert, csúffá tett biró helyett mást kell választani. De ki légyen az ? Ezt is, azt is emlegették. Már­már félő volt, hogy tettlegességre kerül a dolog, midőn az érdemekben ós becsület­ben megőszült Szekeres Tamás uram azt az indítványt tette, hogy talán legjobb volna a falu korcsmájába menni és ott bor, pipa füst mellett meghányui-vetni, hogy «kilögyön az a szöröncsés embör, kit az a tisztösség fog érni, hogy a falu legfőbb tisztségét elfoglalhassa.* Altalános helyesléssel fogadták az in­dítványt. Mindjárt ki is szemeltek 20 ne­mes nemzetes atyafit, kik majd saját be­látásuk szerint megfogják választani az uj bírót. Hosszú asztal mellé telepedtek le a kiküldött választók ós mint jó magyar emberek, bor mellett kezdték fontolgatni, hogy ki is lenne a legméltóbb ? Végre megint nemzetes Szekeres uram állt fel, hogy itt is megtegye indítványát.

Next

/
Thumbnails
Contents