Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. szeptember 12. 37. szám. BALATONVI 1 »< >1 it i i hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 t 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Tűzrendészetünk. ii. Meg-megújuló régi óhaja várrneg}'énk tűzoltó-szövetségének, hogy tűzrendészetünk elhanyagolt állapotából kiemeltessék. Meg is tett e célból minden lehetőt. A hiányokra rámutatott, a bajok sürgős orvoslását kérte a törvényhatósági bizottságtól minden felterjesztésében, de hát hiába. Süket fülekre talált minden időben. Felterjesztései a megyei kormányzat útvesztőjében nyomtalanul tűntek el. Még a tűzvész okozta óriási veszteségek sem késztették cselekvésre a törvényhatóságot, pedig nem ritkán elijesztő számadatok szerepeltek az alispáni jelentésekben meg nem térülő tűzkár cimén. S mig az ország legtöbb vármegyéje a tűzoltói szakközegek utmutat.ásai nyomáu okos és célszerű tüzrendészeti szabályrendeletek alkotásával igyekezett tűzbiztonsági állapotát javítani s minden eshetőségre ugy berendezkedni, hogy bármily arányú veszedelemmel szembeszállhasson s pusztításának gátat vethessen, addig nálunk nemcsak hogy nem kérték a szakközegek véleménj^ét, de önként adott jóakaratú tanácsait sem vették figyelembe s megelégedtek azzal, hogy időről-időre felhívták a közigazgatási hatóságok figyelmét az ósdi, elavult tüzrendészeti szabályrendeletek végrehajtására. Hogy ez az intézkedés mit ér, azt fényesen illusztrálja több virágzó községünk elpusztulása. Nem felhívásokra van itt szükség, de gyökeres orvoslásra. Uj tüzrendészeti szabályrendeletet kell alkotni s végrehajtásának felügyeletével tűzoltói szakközegeket megbízni. Az uj szabályrendelet kötelezzen minden községet modern tüzifecskendő beszerzésére. Szegényebb községek az első berendezkedés költségeinek fedezésére segélyben részesitendők. Kis községben egy, nagyobb községben két gép álljon a tűzoltóság rendelkezésére. Szüntessék meg a tüzkerületeket és a központokat. Minden község maga állítson tűzoltóságot, akár önkéntes, akár kényszer alapon. A szabályrendelet végrehajtásának felügyeletével, a tűzoltóságok községenkénti szervezésével és kellő beoktatásával járási tüz^ felügyelőket bízzanak meg. Ezek működését egy vármegyei tüzfelügyelő ellenőrizze, aki viszont a törvényhatósági közgyűlésnek legyen köteles időről-időre beszámolni. Minden községbeli tűzoltóság kötelezve legyen a vármegyei tűzoltó-szövetségbe tagul belépni. A magukat Képzettségben kitüntető testületek jutalomdíjban részesüljenek. Célszerű lenne, ha két évenként díjazott versenyek tartatnának. A díjakat kezdetben a törvényhatóság, később a kellően megerősödő vármegyei szövetség adná. A nemes vetélkedés, versengés csak előnyére szolgálna az ügynek. Végül tegye kötelezővé a szabályrendelet a biztosítást. Ennek kezelését vállalják a tűzoltó egj'esületek. Lehetőleg egy községben mindenki csak egy társulatnál biztosítson, annál, amelynek képviseletét a községbeli testület elvállalta. Ily módon rá lehetne kényszeríteni a biztosító társulatokat, hogy az első berendezkedés költségeihez hozzájáruljanak. Ezekben foglaltam össze röviden azokat a teendőket, amelyeket i\ BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. t Egyedül. Este van, csendes, ábrándos holdvilágos este. Nincs semmi nesz, nincs semmi hang, mi az álomra készülő természet ünnepies fenségét zavarná s még az esteli szellő verte zsongó fodrok mormolása is elnémult a Balaton tükrén, mintha félnének háborgatni a mindent betöltő néma csendet. Mint fényes tükör, áll előttem az álomba merülő, titokzatos tó ós hosszú sávokban ragyogja vissza a felszálló párázatban sáppadozó holdvilág fényét. Messze a távolban sejtelmes, borongós ködalakzatok emelkednek fel a csillagos ég felé és itt is, ott is megjelenik a még imént is tiszta égboltozaton egy-egy futó felhő. Lassankint megsűrűsödik a párázat, a fényes képű holdvilág előtt s messze nyúló kékes felhőszárnyak széleire fon aranyos szegélyt a vizre leszürődó fénysugár. Azután megirigyli a csend titokzatos mélységét a szellők játéka s lebegő szárnyaik suhogására millió fényes, ragyogó fodor kél a viz tükrén és csillogva, tÜDdökölve nyúlik meg a hold mása a fodrok fényes seregén. Távolról a parti nyárfák sötét árnyéka alá rejtett vendéglő felől csendes, édes zene hangjai szállnak felém s mintha nem érezném többé az elhagyatottságot, a magányt, lelkem megujul, feléled a méhzsongáshoz hasonlóan hallatszó hangokon. Pillanat alatt eltűnik előlem minden, nem hallom a szellő suttogását, a mormoló habok álomba ringató, édes zsongását, csak a messziről szálló hangok keltenek lelkemben kiáltó visszhangot, a mint átszűrődnek a páratelt levegőn : • Álom volt a mi szerelmünk, édes tündér álom. > Mintha nem is a földről szállanának felém a hangok, magukkal ragadják elmémet s mintha csak valami fényes tündéralak űzne velem csalóka játékot, régi emlékeimben kutató lelkem előtt újra megjelenik a régi, elmúlt boldog ifjúkor bájos képe. Igen. Akkor is ily gyönyörű, ily fenséges volt a holdvilágos este. Akkor is oly álomba ringatóan zsongtak körülöttem a holdsugár megaranyozta habok. Akkor is oly andalítóan hangzottak onnét messziről az édes zenehangok, mikor gondtalan észszel, bútalau szívvel, ábrándos lelkemnek ezer reményével szántottam keresztül lélekvesztőmmel a csillogó habokat. Akkor még nem volt álom az az érzelem, mely ha fájt is, édes, kedves volt s ha boldoggá tett is a búnak sejtelmes ködével, halvány árnyékával vonta be szivemet. Tele volt a lelkem akkor reménnyel, tele a szivem bátorsággal, hogy az élet küzdelmeit fényes diadallal állom ki, hogy az a sok csillogó ábránd, tünde délibáb, mi lelkemben élt, mind megvafósul. Es a cél, mit el kellett érnem oly közel ; csak kezemet kell utána kinyújtanom ölembe hull mindaz a kincs, mindaz a boldogság, Naponta friss csemegevaj, — prágai södar, finom felvágottak és különféle sajtok. — Ifj. Helbek József csemege-kereskedése Keszthelyen ezelőtt Wünsch Ferenc. Jégbebntött kőbányai palaeksörök és ásványvizek.