Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

XIII. évfolyam Keszthely, 1909. szeptember 5. 36. szám. BAL Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 20 Tíyilttér petitsora 1 korona. Katholikus nagygyűlés. Augusztus 29., 30. és 31-ik napjai jelentőségteljes dátumok a magyar katkolicizmus történetében. Az < Országos Katholikus Szövetség* egyházi és világi vezérfiai Zichy János gróf elnöklésével a föntemlitett három napra hivták fissze a IX. országos katholikus nagygyűlést az alföld virágzó metropolisába, a tiszamenti Szeged városába. Mint az előző években, az idén is eleven érdeklődés nyilvánult meg országszerte a nagygyűlés összehivása és lefotyasa iránt. Az intézőbizottságnak kemény munkájába került az ország minden részéből nagyszámban jelentkező magánosok és testületek elszállásolása. Képviselve volt ott egyházi ós világi közéletünknek minden osztálya és fóruma. Főpapjaink legtöbbje megjelent a gyűlésen, azok pedig, kiket gyöngélkedéÉÜk, vagy mulaszthatatlanul fontos kötelességük akadályozott a részvételben, meleghangú kitartásra buzdító táviratokban üdvözölték a nagygyűlésre összesereg letteket. A főúri világ munkás katholikusai, néppárti és függetlenségi képviselők, ötszáznál több vidéki pap és közepes számítással is mintegy 20000 főre becsülhető embertömeg tette mozgalmassá és felejthetetlenül emlékezetessé a s&egedi szép napokat. Szeged város törvényhatósága is mindent elkövetett,.hogy minél impozánsabb és méreteiben is nagyszabású keretben érvényesülhessen a dolgozó katholicizmus dokumentáló ereje. Kedden este Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök záróbeszédével ért véget a nagygyűlés. Ugy a nyilvános, mint az egyes szakosztályok ülésein sok-sok értékes és tartalmas beszéd hangzott el, melyekben neves szónokok rámutattak a hitélet meglazulásának, a vallás iránt tapasztalható közönyösségnek szembetűnő okaira. Sötét színekkel ecsetelték az újkor hitetlen bölcselőinek sivár theoriáít, melyek a közéletben és a vallástalanság rohamos terjedésében napról-napra ijesztő mértékben éreztetik romboló hatásukat. Valóban küzdelmes időket élünk. Hogy ebben az elszánt viaskodásban az egyház kezéből ki ne üsséic az emberiség irányításának világító fáklyáját, Magyarország tizenkét millió katholikusának egyesitett erővel kell az ellene intézett nyilt ós alattomos támadásokat viszszavernie. Az összes szónokok beszédeinek az volt a konklusiója, hogy a XX-ik század realisztikus törekvéseit a kereszténység örök ideális eszményeivel kell ellensúlyozni és megdönteni, mert csak igy kerülhetjük el azt a felforgató katasztrófát, mely épen a hitetlenséggel kapcsolatos általános elégedetlenség miatt végromlással fenyegeti társadalmi életünk több ezer éves intézményeit. Az emberiség boldogitásáért küzdő kath. tevékenységnek m? már nem szabad megelégednie] a templomi szószékkel, hanem irányitó befolyást kell magáuak biztositani a kialakuló szociális berendezkedés minden, vonalán. Ezt pedig az egyház csak ugy lesz képes megvalósítani, ha papok és világiak vállvetett munkálkodással sietnek támogatására eminenter fontos föladatának megvalósításában. Komoly és tanulságos szavak ezek; teljesen tőlünk függ, hogy ne A BALAK)NVIDÉK TÁHCAJA, "Oelecl pag^o^. Ha reggelenleint felkel a nap, S aranysugarát szerteszórja, Hogy éltet adjon, melegítsen, A nagyvilágot beragyogja, Veled vagyok. Ha ziig a vihar, tombol a szél; Kergetödzuelc terhes fellegek, S testvérkéddel összebújva A Mindenhatót retteged, Veled vagyok. Ha ragyog, mosolyog a Icék ég, Ha nevet a fényes napsugár, le vigan játszol künn a réten, S a boldogságtól ég az orcád Veled vagyok. * Ha eljö az alkonyat, — a vég És Te a sirba nyugodni térsz, Ha álmodod élted álmait S ha angyalokkal mennyekbe mégy Veled vagyok. Kozma Imre. A magyar népdaltól a műdalig. " Uióbbi időben nagyon sokat foglalkoznak a magyai népdal #pusztulásával. Siratják a magyar népdalt. Es igazuk van. Minden jóérzésű magyar embernek elfacsarodik a szive, mikor látja, hogyan pusztul ki mindaz, ami magyaros és hogyan foglalja el helyét az idegen. Ugyané sorsra jutott a magyar népdal is. Uri közönségünk mostanában szivesebben hallgatja a cigányoktól és maga is szivesebben cultiválja azokat az értéktelen, könuyed operett áriákat, melyek magukon viselnek valami nemzetközi jelleget. Sőt köznépünk ajkán is nem egyszer felcsendül a Víg özvegy keringője. Mi lesz azzal az eredeti szép magyar zenénkkel, ha elhanyagoljuk «rut j'degen» kedvéért, mellyel pedig valamikor a külföld előtt is oly nagy dicsőséget arattunk. Némelyek szerint a népdal helyét, mely kimegy a «divat-»ból, elfoglalja a magyar műdal De magyar-e az is ? Bizony nem minden esetben. Mert nagyon sok esetben az úgynevezett nmgyar műdalon rajta van a modern zenének félreismerhetetlen bélyege. Nálunk Magyarországon ugy vagyunk, hogy ami magyaros, az egyszersmint népies is. Ez elszomorító tanubizonjsága annak, hogy nálunk csak a nép őrizte meg a hamisítatlan magyar jelléget. Az Naponta friss csemegevaj, — prágai södar, finom felvágottak és különféle sajtok. — Ifj. He 1 bek József csemege-kereskedése Keszthelyen ezelőtt Wünsch Ferenc. Jégbehíitött kőbányai palacksörök és ásványvizek.