Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

4. BALATONVIDÉK 1909. november 14. níusza ? Ki tudja megmérni azt az óriási távolságot, mely attól az idő­től választ el, amikor még számkive­tett volt Kossuth Lajos, azon napig, amikor a nemzet nagy meghódolá­sát Kossuth örökéletű szelleme előtt csöndes megértéssel nézték onnan felülről is, ahol valamikor vétót ki­áltottak e szellemre? November 25-ikén, elfeledve a napi politika csúf, kellemetlen disz­harmóniáját, lelkünkben mélységes áhítattal borultunk le Kossuth Lajos mauzóleumának lépcsőjén, mert ime, az elmék politikáján e napon dia­dalmasan emelkedett tul a szivek hangulata. Nyílt levél. Gróf Batthyány József, a keszthelyi kerület orsz. képvisolöje a napokban a kö­vetkező nyilt levelet intézte választóihoz : Tisztelt választóim ! • Szeretettel értesítem Önöket, hogy választókerületemben legközelebb beszá­moló beszédet tartok ós mindarró 1, a mi második egyhangú megválasztatáson) óta történt ós általában a mostani sajnálatos politikai helyzetről tisztelt választóimnak beszámolok. Tudják Önök, hogy e hó 11-ikén egy szomorú eseménynek voltunk tanui a füg­getlenségi és 48 as párt értekezleten. Nem tartottam szükségesnek, hogy Önökkel nyilt levélben közöljem, hogy ott mi történt és hogy én minő álláspontot foglaltam el ott; mert ugy vélekedtem, hogy legközelebbi beszámoló beszédemben feltárom Önöknek a helyzet tiszta képét, de azóta annyi új­ságcikk jelent meg tele rosszhiszeműség­gel, t jle ferdítéssel, hogy addig is — míg beszámolómat megtarthatom — kötelessé­gemnek turtom Önöknek a tiszta igazsá­got elmondani. Az történt azon a nsvezetes értekez­leten, hogy Kossuth Ferenc — miután pártja leszavazta öt, mert ő többre tartotta a ki­rályi hatalmat, mint a nemzetnek a szen­tesitett törvéuyekbe iktatott jogát és Kos­suth Lajos programmját — elhagyta a füg­getlenségi ós 48-as pártot és egy uj pártot alakitott, a Kossuth Ferenc pártot. Tudomására adom Önöknek, tisztelt polgártársaim, hogy én Kossuth Ferenc el­járását nem helyeslem, az értekezleten el­lene szavaztam, páitjához nem lartozom, megmaradok a régi függetlenségi és 48-as párt tagjának ás annak Önök által is i;­mert programmja mellett sziklaszilárdan kitartok. Mi a Holló Lajos által beterjesztett határozati javaslathoz ragaszkodunk, a mi abban vau, amellett kitartunk, Bécsnek be nem hódolunk és töitónjék bármi, alkot­mányunkat elkobozni nem engedjük ! Majd élőszóval ki fogom fejteni Önök előtt e határozati javaslat tartalmát és je lentőségét és meg fogom Önöknek bőveb­ben magyarázni elhatározásom indokait. Addig is ítéljen kerületem választó­polgársága eljárásom felett. Hazafias tisztelettel Gróf Batthyány József a keszthelyi választókerület országgyűlési képviselője. A középbirtokosság védelme. ii. Legszigorúbb számítás melleit is vesz­teséggel osak a kezesség járhat, de nézzük csak mi az amiért, kezességet kellene az államnak vállalnia? Edes hazánknak «oha el uem enyésző, el uern sikkasztható földje, s a kezességet oly összeg erejéig vállalja, mely a valódi becsérték, melynél a véteiár nagyobb nem lehel. Ennélfogva u kezességet az állam min­den kockáztatás nélkül és veszteség kizárá­sával vállalhatja, mert a föld minden körül­mények között megtartja valódi becsértékét, s ha valaki ily célból vesz birtokot, az nem üzérkedésre veszi azt, hanem mart abból megélni is akar, tehát annak kell a legfőbb törekvésének lenni, hogy annak vételára a hecsériéknél nagyobb semmiesetre ne legyen, azután beleviszi az abba szükséges gazda­sági felszerelését, esetlegépit, is arra, beleviszi továbbá összes akaraterejét, szergalmát, maga és családja becsületét és emellett az aniortizálós kölcsön törlesztésével a szava­tosság évről-évre apad s a föld értéke oly arányban növekedik, amint azt szorgalommal párosult okszerű kezeléssel gondozza az, aki abból családját fenntartani akarja. Hogy az ily módozatok mellett létre­jött adás-vételekhez miudeu pénzintézet, megadja az egész vételárat, azaz a valódi becsérték egész összegét, ez lehetne a tár­sadalom részéről a legkisebb kölelesség. Mert hiszen ma is adnak kö'csönöket a szokásos becsérték 70 sőt 80 °/ 0-a erejéig, a nap nap után hirdetik a pénzbőséget és köl­csöneiket, s ha akadt, pénzintézet, amely a szőlők felújításához 1 hold szőlőre 1000 frtot is adott, ugy ugyanakkora tőidre, — ami­nek alap becsértéke nem sokkal kisebb, sőt, gyakran nagyobb is lehet amannál. — 200 frt.ot ugyanolyan kezesség mellett, — sőt még annak hiányával is, — veszteség kizárásával, megadhat. S ha akad pénzintézet, a mely a spekulációra csinált parcellázásokhoz, ahol már a második eladási, illetőleg vételár az eredeti beosértéknél — legalább is a nyere­séggel nagyobb lett — mégis megadja a vételár a/ 9 részét kölcsönként, mely 2/ 8 rész az ily módozatú adás-vételeknil levő teljes vételárnál jóval mgyobb, — miért ne ad­hatná az első vételkor a kisebb vételár tel­jes összegét, hiszen a föld értéke azáltal, hogy már másod vagy harmad kézből ada­tott el, nem emelkedhetik. Hasonló módon kellene földhöz jut­tatni és ezáltal kötni a munkást is megfe­lelő helj'eu 1—20 holdas véteekkel. Ha azonban a- pénzintézeteink takarék­pénztáraink ilynemű hitel vállalatba nem mennének bele, ugy az államnak válna kö­telességévé egy könzpont.tal, tán vármegyén­ként. felállított fiókokkal oly nemzeti bankot léte viteni, melybe hazánk összes nagy- és kisbirtokosai ös-zeraknák gyümölcsöztetésre szánt millióikat, s filléreiket, ugy mint a takarékpénztárakban vagy bankokban, akik itt amellett, hogy nemes 8 hazafias csele­kedetet. gyakorolnának ép oly kamatot is élvezhetnének pénzük után, mint. bárhol s pénzük sem lenne kisebb biztonságban az állami garancia és felügyelet mellett a mai­nál s ezzel a pénz uralma is szabályozva lenne. _ Es ha ily módon újra helyreállaua a régi falusi Curia, amely ezer éveu át, ha nem is kizártán, de mindenesetre leginkább hozzájárult, hazánk fenntartásához, ismételő sem foglalja Keszthelyen uj állását, hiszen őt csak büntetésből küldhetik nagyobb vá­rosból kisebb helyre. De mikor meglátta a mosolygó Balatont, mikor megismerte vá­rosuukat, uem kívánkozott soha többé máshova. Valamint a mezei virágot megtépi a vihar, érték őt is a sorscsapások és leher­vasztották reményeinek, törekvéseinek nyi­ladozó virágait. Az emberi gőg, a kímélet­len felfuvalkodottság sebet ejtett, az ő szivén is és igen gyakran érezte embeitár­sainak kicsinylósét, lenézését. Az emberek nagyképüsködésével ós akadékoskodásával azonban ö sohasem törődött. Megtanulta szeretni, becsülni azokat, kik az Ő nemes lelkéhez őszintén ragaszkodtak, tisztelte azokat, kik öt, az idegent szeretettel ma­gukhoz vették. Az emberi gőg, hiúság és felfuvalkodottság elöl pedig elmenekült oda, hol életének szabad óráit, mindig töl­tötte, hol ma is mindig találjuk, a virá­gaihoz. Azt tartja a közmondás, hogy a ki szereti a virágot, rossz ember nem lehet. Ö ennek a közmondásnak a valóságos meg­testesítője. A virágok szeretjével lelkébe plántálódott az emberek iráut való szeietet, minek következtében sohasem ártott sen­kinek, hanem igyekezett segíteni mindazo­kon tehetségéhez képest, kik tanácsért, se­gedelemért, hozzá fordultak és neui egy kezdő embernek alapította meg életpályá­ján okos ós bölcs tanácsaival, jóakaró útba­igazításaival szerencséjét, ós boldogságát. Városunk legelőkelőbb körei épen ezért ölömmel fogadták barátságukba és szeretetükbe. Társadalmunknak mindig szá­mot tevő egyénisége volt és kitűnően ke­zelvén a vonót, elhalt barátjával, Molnár János volt keszthelyi kántorral számos él­vezetes estét szerzett városunk műértő kö­zönségének. Tagja volt a Csesznák László által megalapított «Cserszegi gárda káptalaní­nak, melynek mint prímása és címzetes kanonoka sokszor megríkatta a nemesen gondolkozó és nagy emberbarát vendégeit gyönyörű hallgató nótáival és kesergőivei. Virágai mellett mai napig is legfél­tettebb kincse a hegedűje s ha meghitt körben néha-néha kezébe veszi a vonót, könyet, facsar ma is mindazok szemébe, kik öt hallgathatják. Előkelő nemesi családból származott és 1841. évi november hó 8 án született Érden. Atyja az Eszterházy hercegnek volt gazdatisztje, később Nagykauizsára került, mint a herceg számtartója. Első nevelteté­sét atyjától nyerte, ki az elnyomatás korá­ban telje? szigorúsággal fogta a német nyelv tanulására, mivel hite szerint az elnyomatás korának vége csak az lehet, hogy Magyarországon minden német lesz. Ezen nézet miatt kivette a soproni iskolák­ból s gimnáziumi tanulmányainak végzésére Bécsbe küldte. Bár a német nyelvet gyer­mek korában csak törte, törhetlen szorgalma és akaratereje következtében iskolatársai között csakhamar az elsők sorában volt. Atyja ekkor mindenáron zongorázni akarta taníttatni, ő azonban sokkal nagyobb hajlandósággal viselteit a hegedű iránt s mig a chromatikus skálákat igen gyakran kedvetlenül verte a zongorán, a bécsi cigá­nyokat imádta szép játékukért s azt, mond­hatnók, hogy atyja akarata ellenére, loppal tanult meg hegedülni. A nagyérdemű közönség szíves figyelmébe ajánlom a remek kiállitásu és olcsó KRAMPUSZOKAT _ továbbá 1 kg. finom datolya —.96 fill. 1 kg. Jáuos kenyér —.48 fill. 1 kg. igen finom 1 „ koszorú füge -.52 „ 1 „ Mikulás keverék 2.40 „ Szaloifcukorka 1.70 fill. Ifj. HELBEK JÓZSEF ezelőtt Wünsch Ferencz fűszer és csemege kereskedése Keszthelyen. Kitűnő tisztelettel

Next

/
Thumbnails
Contents