Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-10 / 2. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. január 10. 2. szám. VIDÉK Politilíai hetilap. MEGJELENIK HBTBNKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbizásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem aduok vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. B K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Slőfizetési felfripás. Q negpeclép elmultgpql tisztelettel Ijérjül^ oIpct» sóinkat, frogp a z előfizetés t meguji­tani és esetleges frátral éknikat be­küldeni mielőbb szipesl^edjenel*. Az olaszországi katasztrófa. Seggünk a szerenG^éfeleneken! (*) A minden emberi képzeletet meghaladó délolaszországi csapás ma már egész rettenetességében áll a világ előtt. Rémesebbet, itéletszerüb­bet alig találhatni a világesemények krónikájában, Az elemeknek rette­netes csatája tengeren és szárazon már véget ért. Virá.gzó városok s falvak temetövé lettek. Milliárdnyi vagyon s ami mindennél borzasz­tóbb, százezrek élete pusztult el. Mint a tolvaj meglepett áldozatára, hirtelen csapott le rájuk a halál vé­szes angyala. Borzalmas halált hal­tak a minden szánalomraméltó ál­dozatok. Közös sirban alusszák már siri álmukpt. Rajtuk már csak a kö­nyörülő Isten irgalom a segitliet, csen­dessé téve pihenésüket. Hanem az élőhalottak ! Az élet ben maradott áldozatok ! Ezernyi ezer azok száma, kiket a borzadá­lyos katasztrófa az életnél is becse­sebb javuktól, értelmüknek épségé­től fosztott/meg.Kik megdermedtagy­gyal,félre billentlelki egyensúllyal bo­lyonganak a romok között. Mit tesz ezekkel a lelüiszegényekkel az olasz nemzet ? Százezernjn a sebekben vérző, megroncsolt, megcsonkított szerencsétlenek száma. Az irgalmas szamaritánusok lé­giójára van szükség, hogy tátongó sebeik kötőt és gyógy irt nj^erjenek ! Van valami fölemelő ebben a megdöbbentő katasztrófában. A hősi önfeláldozásnak-, az irgalom és em­beri könyörületességnek páratlan meg­nyilatkozása, ami a világosság biz­tató reménysugarát löveli a puszta­sággá lett'vidék fölött borongó sö­tét éjszakába. Megmozdult a világ szive ! Remegő szívvel, könnyes sze­mekkel sietnek a világ nemzetei rész­vétükkel s segítségükkel a gyászba­borultak támogatására. Minden idők­nek örökszép példájára szinte csak az önfeláldozó szentek életében ta­lálható önmegtagadással elöljár a mentési munkában, a sebesültek ápo­lásában Helena, az olaszok király­néja — királyi férjével. A kereszténység közös atyja ma is annak bizonyult, ami volt a tör­ténelmi szárdok folyamán — az olasz nép vedőjének. Személyében nem jelenhet meg szerencsétlenségbe jutott hivei körében — de velük van könnyei, imái milliót felülha­ladó adományaival s menhelyet adó kórházaival. — Velük szolidáris az egész világ. Fölemelő áldozatkész­séggel sietnek a nemzetek az olasz nemzetre sulyosodó csapást enyhí­teni. A felebaráti szeretet, a szána­kozó részvét e munkájából mi sem vonhatjuk ki magunkat. Nemcsak az emberi közös érzés, a keresztényi sziv könyörülete. de az olasz nem­zet iránt érzett meleg rokonszenv is kell, hogy cselekvésre indítsanak bennünket. Isten szemében a legbe­csesebb áldozatra, a világ előtt ne­mes érzésünket igazoló cselekvésre kell nekünk is elhatározni magunkat A BALATON ViUÉK TÁHKAJA. Stiglinc Gábor története. Vége az ütközetnek. A tiszt urak a tisztáson az ezredes ur köré gyülekeznek megbeszélésre. Ök ugyan egy szót, se szóinak solia, de an­nál többet beszél az ezredes ur. A legények piramidákba állítják fegyvereiket. Pipára, szivarra gyújt, aki­nek van, akinek nincs, leheveredik a' zöld fűbe, nagyot fohászkodik, hogy a mai gya­korlat is elmúlott és hogy megint köze­lebb van egy nappal a szabadulás órá­jahoz. Délelőtt kilenc óra van még csak. de a nap többi része nem számit. Valamint nem számítanak a vasárnapok, az ünnep­napok és az éjszakák se. Ilyen módon ki­számítja az öreg katona, hogy juniustól októberig, a szabadulásig már csak ötven­két napja, három órája, negyven perce és husz másodperce van hátra. Jól tudja, hogy nem igaz a számí­tása, de azért mégis csak ugy számítja. Megteheti, jogában van, meit erről cso­dák csodájára, uem intézkedik a reglama. Az ezredes ur, mint rendesen, most sincs megelégedve a tiszt urakkal és ezek, mint rendesen, most is keveset törődnek a beszédével. Egyiknek itt, a másiknak ott jár az esze. Főhadnagy ur Kaszovics példának okáéi t azon töprenkedik, mért ad a kincs­tár olyan rengeteg fizetést az öieg gene­rálisoknak, mikor azok már pénz nélkül is megéghetnének, a fiatal tiszteket meg majdnem éhen hagyja veszni. Megfordítva kellene ennek lenni. Fiatal embernek a legnagyobb fizetést, legkevesebbet az öregnek. Annak kell kávéházra, mulat­ságra, virágbokrétákra, de mire kell az ö! eg embernek ? Nem mulat korcsmába nem jár, virágboki étákat nem küldöz szép leányoknak. Dohányra, szivarra, fekete kávéra meg elég az a fizetés is, amit egy újdonsült hadnagyocska kap. Mikor a tiszt urakkal végzett, ráke­ritette a sort az önkéntesekre az ezredes, ur. Es mindenek nagy csodálkozására megdicsérte valamennyit. Különösen fel­magasztalta Stiglinc Gábor katonai eré­nyeit. Tisztek, önkéntesek, bámulatból ámulatba estek s megdöbbenve tekintettek az ezredes úrra. S nem ok nélkül. Stiglinc Gábor volt ugyanis az ezred legügyetlenebb önkéntese. Derék, jó fiu, de nem katonának való. Se külső, se belső tulajdonai nem voltak meg benne a kato­nának Hosszú, nyurga, beteges legény. Kis madárfejjel és rengeteg uagy lábfe­jekkel. A magazinban már csak hatalmas nagy bakancsok teremnek, de vetélkedett velük az önkéntes lába. Két tucatot végig kellett próbálnia, mig megfelelőt talált számára őrmester ur Sólyom. Aki ránézett erre a legényre, annak okvetlen eszébe ju­Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszUn* teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Rochc & Co. Basel (Svájc) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak' ban. — Ara livegenkint 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents